Benyovszky Pál Márton Olvastam, tovább adom: 1956 – 2006. eseményeinek összehasonlítása: Azon a napon, az 50-ik évfordulón ugyanazt tették, mint 1956. október 23-án, és párhuzamosan hasonló is történt. Mi is? - - Ugyanúgy csőcseléknek nevezték a békés felvonulókat. - Ugyanúgy provokáltak, hogy az erőszakra jogot formálhassanak. - Ugyanúgy lőtték a Lakosságot, a saját embereiket. - Ugyanúgy külföldi érdekek mentén cselekedtek (csak most más irányban). - Hasonlóképpen próbáltak védelmezni avult eszmét, rendszert, nomenklatúrát, érdekközösségeket. - Ugyanúgy, kizárólag erőszakban tudtak gondolkodni. - Hasonlóképpen előre készültek az eseményre. - Ugyanúgy feláldozták néhány elvtársukat a cél érdekében. - Hasonlóképpen féltek a Lakosságtól, és a saját lelkiismeretüktől. - Ugyanúgy letiporták a hazai érdekek kezdeményezését. - Ugyanúgy gátlástalanul viselkedtek. (2006-ban leteperték a vakot és bénát is.) - Ugyanúgy nem volt valódi kapcsolatuk a Lakossággal, hazánk polgáraival. - Ugyanúgy nem volt felelőse az esemény-sorozatnak, és nem volt felelősségre vonás sem, ugyanúgy mismásoltak és hazudoztak és egymásra kenték, de legfőbbképpen a felvonulókra, és mindenki másra. - Hasonlóképpen rendőri trükköket alkalmaztak a megfélemlítésre és a tömegek csapdába csalására. (Tömegszorítás az Astoriánál, könnygáz a békés felvonulókra, stb.) - Ugyanúgy jelentős társadalmi elégedetlenség előzte meg az októberi sajnálatos események-et. - Hasonlóképpen külföldi erőket vontak be a szabadságmenet eltiprására, csak a mostaniban kifinomultabb módszerekkel, alig érezhető módon. - Ugyanúgy csak a saját haszonszerzésük volt fontos. - Hasonlóképpen leitatták a pufajkásokat, a mostani modern öltözetű pufajkások-at is. - Ugyanúgy ... (tud még hozzátenni valaki?) - ... Előző nap délutánján ott voltam a helyszínen, az Operában néztük meg a Figaró házasságát délután 3-kor. Sok helyen le volt zárva a belváros, parkolás is nehézkesebb volt, ám, ez természetes is valamelyest. Érezhető volt a feszültség a levegőben, mégpedig a Hatalom félelmének szaga terjengett a levegőben. Félelem és feszültség szaga volt érezhető. A háztetőkön mesterlövészek keresték az állásaikat, láttam a tetőkön járkáló, és ide-oda mutogató embereket. Mint említettem, a félelemnek fojtogató szaga terjengett, erősen érezhető volt. Egy fiatal rendőrnő erősen ráripakodott egy férfira, aki a várakozni tilos tábla alatt megállva autójával, betért a trafikba cigarettát venni kb. fél percre. Máskor talán oda sem néznek, de nem is a közlekedési szabálytalanság (ha az volt) ténye, hanem ugrottak mindenre, ami valamiképpen nem átlátható számukra. Nagyon ugrottak. - Még az előadás előtt sétáltunk kb. egy félórát. Figyeltem az embereket. Kevesen jártunk a csendes, napsütéses utcán. Figyeltem, vannak-e tüntetők, zászlókkal felvonulók. Egyszer láttam, amint két fiatalember ment a járdán hangtalanul (eredeti) Árpád-sávos zászlóval, ennyi volt, ami figyelmet érdemelhetne. Aztán a következő nap 160 km-re Budapesttől, a lakásomban, a tv előtt láttam és érzékeltem a történéseket. A felsorolt párhuzamokat vettem észre, igyekezvén tárgyilagos lenni mindenben. Én egyébként azon sajnálatos események napján három éves voltam és egy hetes (1953. október 30.). - A kolléganőm ott volt, testközelből érzékelte, beszámolt az eseményekről. Tárgyilagos és hiteles embernek ismerem, elfogadom és elhiszem, amit mond. Hidd el Palkó, mindenki békésen vonult, az volt a célunk, hogy minél többen legyünk, nem volt hangos senki, ha valaki kicsit fel is emelte a hangját, azonnal lecsendesítették a tömegben. Egy katolikus pap pedig ide-oda járkált, azért, ha valahol valaki elégedetlenkedne, hangos lenne, akkor lecsendesítse. Hidd el nekem békés lélekkel meneteltünk, a szívünkben szeretettel, de fennálló rendetlenség megszüntetéséért demonstrálva. (Elhiszem Évának.) Egy másik kolléganőm szintén ott volt: Nagyon féltünk egy idő után. Én leváltam a tömegről, és elszeleltem a közelben lakó pesti rokonom lakásába, utána onnan néztem a felvonulókat. Amikor megjelentek a felfegyverzett rendőrök, akkor kezdtünk félni. Én utána leléptem még időben, mert egyébként csak éjfél fele találtam volna meg a csoportot. (Elhiszem Erzsikének is.) A televízió képsorain pedig az utcakövet felszedő, autót borogató, közlekedési táblákat kicsavaró provokátorok voltak láthatók világszerte, szinte csak azokat láthattuk. Kb. egy hónappal utána beszélgettem egy olyan ismerősömmel, aki régi pártkáder és osztályvezető volt a városi Pártbizottságon, sejtelmem szerint korábbi háromperhármas is volt - (amit évek múlva meg is erősített) -, aki elmondta nekem őszintén, hogy rendszeresen és módszeresen alkalmaznak provokátorokat, azt is vázolta röviden, hogy miként szervezik meg az ilyen eseményeket. - Nem az a nagy baj, hogy ez történt, inkább le kellene rendezni ezt a félmúltat is, mindenkinek. Békességgel, szeretetben, a jövőnk érdekében is ...
Posted on: Wed, 23 Oct 2013 11:17:13 +0000
Trending Topics
© 2015