Vörösiszap: megdöbbentő adatok Radics Boglárka - 2010. - TopicsExpress



          

Vörösiszap: megdöbbentő adatok Radics Boglárka - 2010. október 5. technet.hu Az ajkai tragédia kapcsán előtérbe került ipari veszélyes hulladékról, a vörösiszapról meglepő információkat, és döbbenetes számadatokat találtunk. Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelődő veszélyes hulladék a vörösiszap. A timföldgyártás melléktermékeként évente becslések szerint több mint egymillió tonna képződik a II. veszélyességi fokozatba (fokozottan veszélyes) sorolt anyagból. Magyarországon összesen mintegy 60 millió tonna vörösiszapot tárolnak különböző tározókban, melyek egy része fedett, de még mindig van közöttük több nyitott. Ajka a több mint fél évszázados timföldgyártás miatt az ország kiemelkedően környezetszennyezett városai között szerepel - ebben nagy szerepe van az ipar által termelt hatalmas mennyiségű veszélyes hulladéknak, melyet részben nyílt tározókban tárolnak. Már egy 1986-os vizsgálat szerint is mintegy 25 millió tonna vörösiszap halomozódott fel a térségben, az azóta eltelt közel 25 év során ez a mennyiség tovább nőtt. A MAL Zrt. Tulajdonában lévő Ajka melletti tározóban mintegy 30 millió tonna vörösiszap van, ebben a tárolóban történt a baleset, mely a cég honlapja szerint műszaki védelemmel - résfalazással - van ellátva. Ám az almásfüzitői tározó, melyben mintegy 25 millió tonna vörösiszap van, nem rendelkezik ilyen jellegű műszaki védelemmel, és számos más szempontból is komoly kockázatot jelent a környezetre - környezetvédők szerint valóságos időzített bomba. És bár a vörösiszap csak kis koncentrációban tartalmaz radioaktív anyagokat, ilyen irányú vizsgálatok - a 25 évvel ezelőtti állapotok szerint - úgy becsülik, durván kétezer tonna urán és kétezer tonna tórium lehet elraktározva az iszapban. Veszélyességét elsősorban a lúgos feltárás miatt kialakuló erősen lúgos, maró kémhatás adja, de gondot okoz az is, hogy a mocsárszerű állapot, a sok vizet tartalmazó kocsonyás szerkezet évtizedekig fennáll - míg végül a kiszáradást követően néhány centiméternyi finom porréteg borítja a kiszáradt iszap felszínét, ami a defláció révén tovább szennyezi a környezetet. Történtek már kísérletek a vörösiszap hasznosítására, semlegesítésére, az útépítésben, és a vasérc előkészítésben történő alkalmazását is vizsgálták. Az Erdészeti Lapok egyik számában Dr. Horváth Gyula szakcikkében arról ír, hogy az Ajka környéki vörösiszap-tározókra sikeres rekultivációs tervet dolgozott ki. Már a 70-es évek közepén megkezdődött kísérleti jelleggel a vörösiszap tározók ártalmatlanítása; a később szabadalmaztatott eljárással lehetővé vált a tározók fásítása, így a területen idővel összefüggő erdőtakaró alakult ki. Kapcsolódó: Van egy veszélyesebb vörösiszap-tározó az ajkainál *** nemzetihirhalo.hu - [email protected] *** A Magyar Tudományos Akadémia szerint is súlyos veszélyt jelentenek az almásfüzitői tározók Sajtóközlemény - május 8, 2012 greenpeace.org Az MTA Földrajztudományi Intézete a közelmúltban bemutatta a "Katasztrófák Tanulságai - Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások" című kötetét, Dr. Bakondi György altábornagy, a Katasztrófavédelem főigazgatójának előszavával. A Tudományos Akadémia intézete az almásfüzitői vörösiszap-tározókon kialakított veszélyes hulladéklerakó veszélyességéről pontról-pontra alátámasztja a Greenpeace állításait. [1] Figyelemre méltó, hogy míg a zöld szervezet nem foglalt állást a gátak földrengésállóságáról, addig az MTA ez ügyben is letette a garast: a földrengésveszélyes területen álló gátak megbízhatatlanok. A tanulmánykötet bemutatója előtt a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága meghallgatást tartott Almásfüzitő ügyében. A meghallgatáson Németh Zoltán, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség vezetője pánikkeltésnek minősítette a Greenpeace kijelentéseit és butaságnak a tározó veszélyességét megállapító jeles tudósok szakvéleményeit. Vay Márton, a Greenpeace szóvivője elmondta: "elképesztő, hogy Budapest ivóvízbázisa fölött egy nyilvánvalóan súlyos toxikus veszélyt jelentő létesítmény hosszú évek óta üzemelhet. Különösen elfogadhatatlan, hogy a hatóságok ezt gyakran önmaguknak is ellentmondva támogatják, fedezik." Simon Gergely, a Greenpeace közép-kelet-európai vegyianyag-szakértője szerint "mivel számos szaktekintély mellett immár az MTA is bemutatta a tározók kiemelt kockázatát ezért a környezetvédelmi hatóságnak kötelessége fellépni a környezetet károsító tevékenység ellen." A Greenpeace idén január közepén kezdeményezett az Európai Uniónál jogsértési eljárást, ami alapján az Európai Bizottság már bekérte a dokumentumokat a magyar hatóságoktól. A Greenpeace emellett a napokban bejelentette az ICPDR-nak, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságnak, a Dunát jelentősen veszélyeztető létesítménnyel kapcsolatos észrevételeit. Jegyzet: [1] Az almásfüzitői vörösiszap-tározókkal kapcsolatosan az MTA kutatói (szó szerint) az alábbi megállapításokat tették: • A tározókat a folyó jó vízvezető tulajdonságú ártéri üledékekből álló felszínén alakították ki, az I.-VI. tározók anyagát vízszigetelés kialakítása nélkül rakták le. A megfelelő műszaki védelem nélkül épült lerakókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába. • A VII. sz. kazetta alatt a Duna egykori feltöltődött medre van, amely ma is a talajvíz fő áramlási vonalát képezi. A tározók gátjainak különösen sérülékeny szakaszait ott találjuk, ahol az egykori medreket keresztezik. Több évtizedes megfigyeléseink során gyakorta észleltünk ezeken a szakaszokon több tízméteres csúszásokat, rogyásokat. • A medrekhez köthető talajvízáramlást bizonyítják a zagytározók gátjainak Duna felé nyíló részein megjelenő fakadó források is. • A VII. kazettát délről határoló csatorna vize gyakorta vöröses, kisvíz idején a Duna mederoldalában vöröses színeződésű vizet adó források láthatóak. A tározóból szivárgó szennyezett felszín alatti vizek az év nagy részében a Duna felé áramlanak. • A különböző ártéri üledékekből felépülő felszín, a tározók átázó gátjai és a felszín közeli talajvíztől és az árvizektől képlékennyé váló vörösiszap veszélyeket hordozhat magában a tározók gátjainak állékonyságára nézve. • A Komárom-Móri övezet Magyarország leginkább földrengésveszélyes területe. • A hetes számú tározóban a hulladékok keverés növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását és megnehezíti a vörösiszap esetleges későbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását. • Az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik. A kiadvány bevezetője és az Almásfüztőről szóló rész bescannelt változata itt letölthető. Kapcsolódó: A vörösiszap katasztrófa fejleményei és részletei - összefoglaló *** nemzetihirhalo.hu - [email protected] *** Az almásfüzitői vörösiszap-tározóró veszélyeiről ír a Le Mond 2011. november 5., szombat MTI - Index Az almásfüzitői rejtett mérgek címmel közölt fotókkal illusztrált helyszíni riportot szombati számában a Le Monde. A francia liberális újság megszólaltatta azokat a környezetvédőket, akik szerint a Tatai Környezetvédelmi Zrt. tevékenysége nem annyira ártalmatlan, mint az a hivatalos engedélyek alapján tűnik. A Duna Kört alapító Droppa György szerint az almásfüzitői vörösiszap-tározó a kolontárinál is nagyobb katasztrófát okozhat, miután a terület szeizmikus és árvízi szempontból is veszélyes zónában van. A Magyar Tudományos Akadémia jelentése pedig kimutatta, hogy a tározó, amelynek oldala egyben árvízvédelmi gát, mocsaras területre épült, az alapjait viszont nem szigetelték - hangsúlyozta Droppa. A lap kitért arra, hogy a Dunában vörösiszap "források" láthatók, amelyek talajalatti szivárgásokra utalnak. A Greenpeace jelezte, hogy a tározó Duna felőli oldalán egyetlen talajvíz-mintavételi kút sincs, amelynek kialakítására ugyanakkor ígéretet tett a Tatai Környezetvédelmi Zrt. A cég részéről Fényi Tibor azt mondta a lapnak, hogy Almásfüzitő rendelkezik a legstabilabb gáttal Észak-Magyarországon. Farkas Béla, a zrt. környezetvédelmi igazgatója pedig azt mutatta be, hogyan fedték le fokozatosan a "vörös sivatagot", amelynek egyharmada még mindig látszik, és amelynek porfelhője 25 kilométeres körzetben ellepett mindent. A Greenpeace számára azonban az a legfőbb a kérdés - mint írta a Le Monde -, hogy milyen ipari hulladékból származó keverékkel fedték be a vörös iszapot, és az mekkora mennyiségben tartalmazott mérgező anyagokat. A Le Monde szerint miután Magyarország nem alkalmazta megfelelően a toxikus anyagokat érintő szigorú uniós normákat, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. előnyös árat tud ajánlani ügyfeleinek. A törvényességi határokon belül maradva októberben pedig elérte, hogy a hatóságok megemeljék a vörösiszap által tartalmazott anyagok maximálisan engedélyezett mértékét az almásfüzitői tározóban, amelyek egy idő után beszivárognak a talajvízbe. A lap azt is megemlítette, hogy Magyarország október 27-én két hónapos határidőt kapott az Európai Bizottságtól, amely alatt a magyar jogszabályokat összhangba kell hozni a vonatkozó uniós normákkal. A szerző kitért arra, hogy a közelmúltban Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár is jelezte a cég tevékenységével kapcsolatos aggodalmait. *** nemzetihirhalo.hu - [email protected] *** Az almásfüzitői vörösiszap-tározó bezárását kéri a Greenpeace 2012. január 18. szerda Híradó A zöldszervezet közölte, hogy jogi szakvéleményt kért Bándi Gyula egyetemi tanártól, akinek megállapítása szerint a tevékenységet engedélyező határozat több szempontból megalapozatlan és jogellenes. A Greenpeace levélben kérte Varga Zs. Andrást, a legfőbb ügyész helyettesét, hogy tiltsa el a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-t az almásfüzitői VII-vörösiszap-tározón végzett szabálytalan, környezetkárosító tevékenységtől - közölte a zöldszervezet szerdán az MTI-vel. MTI Fotó: Kovács Tamás A Greenpeace tájékoztatott arról, hogy jogi szakvéleményt kért Bándi Gyula egyetemi tanártól, akinek megállapítása szerint a tevékenységet engedélyező határozat több szempontból megalapozatlan és jogellenes. A jogi szakvélemény szerint az engedély nem tisztázza megfelelően, hogy az Almásfüzitőn folyó tevékenység hogyan felel meg a hulladékkeverés feltételeinek, hiszen az Európai Unióban, így Magyarországon is alapvetően tilos a hulladékok hígítása, hacsak az nem része feltétlenül a hasznosításnak - írja közleményében a Greenpeace. A környezetvédő szervezet közlése szerint az engedély abban is téves jogi minősítést tartalmaz, hogy a tevékenység a maga egészében nem értelmezhető komposztálással történő hasznosításnak, hanem részben ártalmatlanításnak. A hatósági határozat jogsértő azért is, mert a hasznosításra adott engedélyben meg sem kísérelte meghatározni a lehetséges mennyiségi arányokat, aminek hiányában nehéz azt feltételezni, hogy a hatóság minden tekintetben tisztában lenne a technológiával, illetve a folyamatokkal. Kapcsolódó: Az almásfüzitői vörösiszap-tározónál tiltakozott a Greenpeace Tények az almásfüzitői vörösiszap tározó rekultivációjáról Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója ismerteti a Zrt. tevékenységét Almásfüzitőn, a VII. vörösiszap kazettán végzett munkájukat, a megszilárdult vörösiszap lefedésének technológiáját. Videó: youtube/watch?v=ZjeYh_sgP08 *** nemzetihirhalo.hu - [email protected] *** Szivárgó információ a méregről Megrepedt Almásfüzitőn a "médiaburok" Csák Gergely Szerda, 2012. június 27. 16:45 168óra online Az almásfüzitői hetes tározó körül továbbra sem nyugodtak meg a kedélyek: a Greenpeace szerint szivárog, a tározót üzemben tartó cég szerint nem. Két kisebb csatát azonban megnyertek a környezetvédők. Az Európai Bizottság ugyanis vizsgálódik a tározóval kapcsolatban, egy helyi civil szervezet pedig a szennyezési határértékeket fellebbezte meg sikerrel. Valami folyik Almásfüzitőn. Személyeskedésig fajuló üzengetések folynak a sajtón keresztül a Tatai Környezetvédelmi Zrt. és a környezetvédők között. Mindkét fél körömszakadtáig ragaszkodik az igazához. Most két konkrét eset miatt történt egy adok-kapok: egy helyi környezetvédő szervezet, a Reflex fellebbezett az ellen, hogy egyedi talajvíz szennyezési határértékeket állapított meg a környezetvédelmi hatóság Almásfüzitőn. A fellebbezésnek helyt adtak, a jogsértő határozatot a Környezetvédelmi Főfelügyelőség megsemmisítette. Az ügy előzménye, hogy a VII. jelű vörösiszap-lerakón jelenleg is veszélyeshulladék-kezelési tevékenységet folytató Tatai Környezetvédelmi Zrt. egyedi szennyezettségi határértékek megállapítását kérte a felügyelőségtől - közölte a Reflex. Az ügyben kétszer is fellebbeztek a környezetvédők, míg a másodfokra került, ahol a Környezetvédelmi Főfelügyelőség az elsőfokú határozatot jogszabálysértések miatt megsemmisítette és új eljárást rendelt el. A Reflex és a Greenpeace szerint ennek egyik oka az, hogy az elsőfokú határozatban megadott egyedi határértékek enyhébbek a tényleges (mért) szennyezettségi koncentrációknál. A civilek hiányolták azt is, hogy a környezetvédelmi felügyelőség eljárása nem tisztázta azt sem, hogy a vízmintákban megjelenő szennyezőanyag-ingadozást a területen korábban lerakott vörösiszap okozza-e, vagy az Zrt. lerakón folytatott hulladékkezelési tevékenysége. A tározót kezelő cég szóvivője szerint természetesen az előbbi verzióról van szó. - Az egyedi határértékek megállapítását jogszabály szabályozza. Olyan esetekben kell a hatóságnak az "E" egyedi határérték kiadását kezdeményeznie, amikor a szennyezés a rendelet megszületése előtt történt és a szennyezőanyagok koncentrációja csökkenő tendenciát mutat - közölte lapunkkal a Tatai Környezetvédelmi Zrt. szóvivője. Cserszegi Róbert elmondta: a felügyelőség a monitoring kutak adatai alapján, több éves eredménysorból állapítja meg az egyedi határértéket. A tározó a vörösebbik oldaláról... A cég amúgy nem vitatta, hogy a fellebbezésnek helyt adott a Főfelügyelőség. A Greenpeace-nél azonban durvábban fogalmaztak. Simon Gergely, a civilek szakértője azon morfondírozott: miért a Tatai Környezetvédelmi Kft. ellenőrzi a környezetvédelmi felügyelőséget és nem fordítva? Ezt a kérdést szerettük volna feltenni a felügyelőségnek, de az írásban feltett kérdéseinkre egy hét után sem válaszoltak. Simon Gergely szerint nyilvánvaló, hogy az a szennyezés, amit Almásfüzitő környékén mérnek, a korábbi vörösiszap-kihelyezés következménye. A szakértő elmondta: a szennyező anyagok akadály nélkül jutnak el a Dunába és ez az MTA tanulmányában is szerepel. - Amit mi felháborítónak tartunk, hogy a Tatai Környezetvédelmi Kft. 2 millió tonna veszélyes és nem veszélyes hulladék lerakására kapott engedélyt. Ebben lehetnek ugyanúgy káros és nem káros anyagok, például arzén, vagy olaj, amelyekre most is derogáció van érvényben. Simon Gergely szerint most is ilyen anyagok jutnak ki a környezetbe a tározóból. Magyarán még több olyan mérget rakhatnak a tároló tetejére, amelyből most is a határérték 100-szorsa van a környező talajban. Van összefüggés? Nemrég leváltották a Győri Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetőjét. Győr volt fideszes polgármesterének a Greenpeace szerint azért kellett távoznia, mert rosszul adták ki az engedélyt Almásfüzitőre, másrészt elindult az Európai Bizottság eljárása is Magyarország ellen. A két eset között tehát lehet összefüggés - sajnos, ezt a Greenpeace-en kívül senki sem erősítette meg lapunknak. A cég vitatja a Greenpeace állításait: Cserszegi Róbert a Veszprémi Bányakapitányságra hivatkozva azt állítja, hogy a tározó biztonságos. - Ami pedig konkrétan a szivárgást illeti nehéz elképzelni, hogy a szilárd iszap kifolyna, vagy szivárogna. Azok a szakemberek, akiket bevontak az ajkai X. kazetta sérülésének feltárásába, pontosan tudják, hogy az iszap nem tört ki a kazettából, a problémát a tározón lévő folyadék okozta, az ragadta el az iszap egy részét. Ilyen műszaki körülmény nincs Almásfüzitőn: a ma már szilárd halmazállapotú vörösiszapot tartalmazó tározók mellett található, hatóságilag ellenőrzött monitoring kutak a talajvíz állapotának folyamatos javulását bizonyítják. A fedőréteg biztosítja a csapadékegyensúlyt a növényzet fenntartása érdekében. Az év elején egyébként jogerős bírósági ítélet is született az ügyben, a döntés a benyújtott szakanyagok alapján megállapította, hogy a tározó nem szivárog, a területen hulladékgazdálkodás zajlik, és a cég betartja a szabályokat - közölte a cég szóvivője a 168 Óra kérdésére válaszolva. Vizsgálódik az Európai Bizottság A Greenpeace annyira elszánt az almásfüzitői eset miatt, hogy jogsértési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen januárban. Simon Gergely lapunknak elmondta: nagyon sok jogsértési eljárási kezdeményezés érkezik az Európai Bizottsághoz, a legtöbb megalapozatlan és komolytalan. Viszont a GP által beadott anyag, amelyben a Tatai Környezetvédelmi Kft. számára adott engedélyek szabálytalanságaira hívták fel a figyelmet, az EB úgy találta, hogy sok szempontból megalapozott, ezért múlt hónapban szakértőket küldtek Magyarországra. A Greenpeace információi szerint adatgyűjtési szakaszba jutott az országgal szembeni eljárás, azaz vizsgálják a tározót és a magyar hatóságoktól adatokat gyűjtenek. - Nagyon örülünk, hogy az eljárást ilyen komolyan veszi az Európai Unió, a magyar hatóságok sajnos nem voltak ilyen lelkesek. Korábban kezdeményeztük, hogy a hatóságok vizsgálják felül a cég engedélyeit, de semmilyen érdemi visszajelzést nem kaptunk, hogy bármennyire is foglalkoztak volna vele. Viszont az Európai Bizottság igen hamar megértette az aggodalmainkat - kommentálta az esetet a Greenpeace szakértője. ... és ugyanaz a tározó a zöldebbik oldaláról. A cég szóvivője elismerte, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a hulladék lerakását és az engedélyeiket, de felhívta a figyelmet: a Tatai Környezetvédelmi Zrt. mindig betartotta a hazai és uniós előírásokat. - Az elmúlt másfél évben egyébként tucatnyi magyar hatóság csaknem 30 ellenőrzést tartott, legutóbb a vidékfejlesztési miniszter rendelt el átfogó vizsgálatot - mondta el lapunknak a cég szóvivője. - Az ellenőrzések minden esetben azt állapították meg, hogy a tevékenység a jogszabályoknak megfelelően történik. Az almásfüzitői vörösiszap-tározók rekultivációját két parlamenti bizottság és számos civil szervezet is vizsgálta, a vizsgálatok itt sem találtak hiányosságot. Hozzátette: - Az ügyben hivatalos megkeresés nem érkezett hozzánk sem a bizottságtól, sem az illetékes hatóságoktól. Sajtóhírek szerint az ügy kapcsán az Európai Unió kérdéseket tett fel a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (a minisztérium a felügyeleti szerve a környezetvédelmi felügyelőségnek, amely az engedélyek kiadásért felelős). Mindazonáltal - legalábbis a legutolsó sajtóhírek alapján - az ügyben nem indult jogsértési eljárás Magyarországgal szemben. Cserszegi Róbert nem tette hozzá: egyelőre. Személyeskedő vita - Reméljük, hogy ezt a szabálytalan működést az EU felszámolja és a környezetvédelmi hatóság is komolyabban veszi a munkáját. Abban is reménykedünk, hogy a hatóság új vezetője komolyabban veszi majd a munkáját, mint az előző vezetőség, vagyis Győr volt fideszes alpolgármestere. Ő nem vette túl komolyan ezt a problémát, mint ahogy azt a nyilatkozatai is mutatták. Szerinte mindig minden rendben volt a tározóval, gyakorlatilag lelkesebben nyilatkozott a tározóról, mint az azt üzemeltető cég - mondta lapunknak Simon Gergely a Greenpeace-től. Próbáltuk megszólaltatni a a hatóságot, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. A zagytározót működtető cég viszont azt közölte: "A Greenpeace stílusa, hogy soha nem jelent ki semmit tényszerűen, hanem csak sejtet dolgokat. Kapcsolatunk az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel jogszabályokon alapuló munkakapcsolat. A felügyelőség adja ki az engedélyünket, folyamatosan vizsgálja, ellenőrzi tevékenységünket. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. 1986 óta fedi le mesterséges talajjal az almásfüzitői tározókat. Az eltelt csaknem három évtizedben számos vezetője volt a felügyelőségnek. Mindegyikük az időszaknak megfelelő hatályos jogszabályok alapján járt el. A legutóbb 2010-ben meghosszabbított engedélyünket a felügyelőség korábbi vezetője adta ki, így a most távozott igazgatóval kapcsolatos sugalmazások önmagukban is okafogyottak. Ezenkívül azt is fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy az ügyben a hatóság nem megvédte a TKV-t, hanem kitartott amellett, hogy a hazai és uniós szabályok betartásával, jogszerűen adta ki az engedélyt és az ellenőrzéseik is azt bizonyították, hogy a cég is betartotta az engedélyben foglaltakat." Kapcsolódó cikkek 12 millió tonna méreg billeg a Duna felett Almásfüzítő: fortyog a méreg a kéreg alatt Tározó Ajkán: kösz, már nem mozog Végre jó hír a vörösiszap-frontról Kőből építenek prizmát az újabb iszaplavina ellen *** nemzetihirhalo.hu - [email protected] *** Miért bűn, a vörösiszap tárolás Almásfüzitőn!? 2010-10-10 12:01 Miért bűn, a vörösiszap tárolás Almásfüzitőn. Mert eleve rossz helyre lett tervezve a kazetta, a veszélyes hulladéktározó. 1. A Duna közelsége miatt Mert a Duna árterén van. A zagytározó gátja többször megegyezik a Duna árvízvédelmi töltésével. (Töltésben több suvadás látható.) Mert mocsaras területre épült, ahol korábban a Duna és mellékágai folytak. Mert szakszerűtlen volt az építés, a tározó alá szigetelő agyagréteget nem terítettek. Mert a terület földrengésveszélyes. (1783, 1763, 1815, 1956) 2. Nem szabadott volna privatizálni a veszélyes hulladéktározókat, mert ilyen területen az üzleti szellem nem érvényesülhet. 3. Nem szabadott volna megengedni, hogy a monodepóniaként működő hulladéktárolókba, hivatalos engedéllyel más mérgeket, veszélyes, és kommunális hulladékokat helyezzenek el. 4. A tározókat mind, szakszerűen le kellett volna fedni. (porszennyezés, tüdőrák) 5. A tározók állagmegóvását hosszantartóan biztosítani kellett volna, ill. kellene. 6. Nem számoltak a klímaváltozás következményeivel. 7. Nem számoltak a határvíz kérdésével, és azzal, hogy a Duna nemzetközi viziút. A rossz helyszín kiválasztása miatt, akkora a vörösiszap és a különböző veszélyes hulladékok mennyisége, hogy azok árvíz esetén szigetként magasodnak ki a tájból. Gátszakadás, vagy egy gátszakadással egy időben történő árvíz esetén, a Duna a rendkívül finom szemcse összetételű anyagot gyorsan lebontja és magával ragadja. Ennek bekövetkezése estén, a következő károk várhatók: Az élővilág rendkívüli pusztulása, a biológiai sokféleség jelentős elsorvadása. A parti szűrésű kutak és dunai vízbázisok szennyeződése, megszűnése. Ennek következtében elképzelhetetlen problémák megjelenésére lehet számítani az ivóvíz, mosdóvíz hiánya miatt. Az iható víz ára az egekbe szökne. Turisztikai bevétel elmaradása. Öntözővíz hiánya, a mezőgazdasági termények piacának jelentős szűkülése. Nemzetközi kártalanítási ügyek megoldhatatlan méretű megjelenése. A karszt vízadó rétegek lukacsos szerkezetűek, azért az apró szemcse szerkezetű vörösiszap ezt is elszennyezheti. Mi történt Almásfüzitőn, a VII kazettánál: Privatizálták a kazettát, majd arra adtak engedélyt, hogy a szálló por lekötésére sokkal szennyezőbb galvániszapot, olajsarat, a Dorogi Veszélyes Hulladékégetőmű salakját és pernyéjét, bőrgyári cserzőanyagot, helyezzék el. Nyilvánvaló, hogy ezért szüntették meg, az államilag védett vízbázist is. Ez felveti a győri hatósságok, de az főhatósságok felelősségét is. Vizsgálandó az ezzel összefüggő cégháló, mely hasonló jogszabályhézagokra épül. Az ő érdekkörükbe tartozik -tudomásom szerint - a Győri veszélyes Hulladékégető de a volt "gumitavak" is (stb). Vizsgálandó, hogy a helyi lakosság, és más NGO-k bevonása a tények megismerésére miért akadozott. Vizsgálandó, hogy a hatósságok miért nem intézkedtek, mikor a talajfigyelő kutakban, a határértékeket jóval meghaladó értékeket mértek. (ÉDUKÖVIZIG) Vizsgálandó, hogy a kavicsos-homokos alluviális üledékes talajba telepített mérőkutakat miért nem a tározó Duna felőli oldalára telepítették. Vizsgálandó, hogy alacsony vízállás esetén, mekkora a tározóból, a szennyező anyagok szivárgása a Dunába, ill. hogy a talajvízmozgás, mennyiben gyengíti a tömörített földalapú védtöltéseket. Itt a résfalazás, mindenképen indokolt lenne. Vizsgálandó, hogy a tározók telepítésekor használt fólia hol lett kiteríve, ma mennyire vízzáró. Vizsgálandó, hogy a katasztrófavédelmi hatósságoknak miért nem feladata az előre történő gondoskodás, és feladatmegoldás. Kérdések és tények az almásfüzitői tározóval kapcsolatosan: Mennyi vörösiszapot tárolnak Almásfüzitőn? Több mint 12M tonnát. Mekkora a kazetták területe? kb 200 hektár. Vannak e lakóterületek a tározók közvetlen közelében? Igen, a Kis és a Nagykolónia, a hozzájuk tartozó kiskertekkel. Mekkora összegért privatizálták a VII kazettát? Ezt még nem tudjuk, de azt igen, hogy az Ajkai Timföldgyárat, a tározókkal együtt 10M Ft-ért. (Vevők: Bakonyi Árpád, Bakonyi, Zoltán, Petrusz Béla, Tolnai Lajos) Lehet e ellensúlyozni a vörösiszap káros hatásait gipsszel? Csak nagyon kis mértékben. A jelenleg alkalmazott markolóval a patakbaszóró eljárás helyett is a lapáttal szétteritős eljárást kellett volna alkalmazni. Mindez az árvizes Duna esetében lehetetlen. Mik a veszélyes hulladékok lerakási árai? 1t galvániszap 60.000-62.000 Ft, 1 t olajszármazék 20.000-25.000Ft. Mi az okosság, vagyis a rendkívüli üzlet, a vörösiszaptározóban történő lerakó esetében? Az, hogy míg egy égetőműnek, vagy egy un. végleges lerakónak komoly költségei vannak a feladatuk ellátásával, addig itt alig merül fel költség. Ezért, náluk, sokkal alacsonyabb árat tudnak megadni. A mennyiségek és az évek számát figyelembe véve, az tározó üzemeltetői mindössze néhány 10Mrd forint nyereségre tettek szert. Tevékenységükkel ellenben, az erkölcsi és ökológiai kárról nem beszélve; több ezermilliárd forintos értéket veszélyeztetnek. Mire kapott engedélyt, az ezt üzemeltető cég? Egy un. knw-how-ra. lásd a mellékletet saját honlapjukról: Saját know-how alkalmazása A feladat megoldására a Tatai Környezetvédelmi Zrt. új technológiát fejlesztett ki, mellyel egyrészt megoldják a tározóban lévő veszélyes anyag környezeti elemektől való elszigetelését, másrészt különféle hulladéktermelőktől átvett szerves anyag és fémtartalmú hulladékok biológiai kezelését, ártalmatlanítását. A kezelés során létrejövő komposztanyag szerkezete és összetétele a természetes földhöz hasonló, ám egyéb tulajdonságai az erősen lúgos és fémtartalmú iszapnak történő ellenállását adja, ezáltal kiválóan alkalmas a tározók lefedésére és rekultivációs növényzet telepítésére. Ezzel a technológiával az alábbi célok valósulnak meg: A tározók felszíni kiporzásának megszűnése. A tározók tájbaillesztése, azaz az eredetihez legközelebb álló állapot megteremtése vizuális és biológiai szempontból egyaránt. A tájbeillesztéshez kapcsolódó növénytelepítés eredményeként fokozatosan visszatelepül az élővilág a befedett területekre. Olyan nagymennyiségű rekultivációs kompozíció előállítása, amely alkalmas a vörösiszap-tározók lefedésére és vegetáció megtelepítésére, továbbá hosszú távon kevés beavatkozást igényel. Az átszivárgó víz minimálisra csökkentése, ami megakadályozza a vörösiszapban kémiailag fixálódott nehézfémek kimosódását. Hulladékok kezelése és hasznosítása, amely során a szerves hulladék olyan környezetbe kerül, ahol mikrobiológiai lebontással a veszélyes tartalom jelentősen csökken, vagy teljesen lebomlik. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság a Tatai Környezetvédelmi Zrt. részére e technológia alkalmazására egységes környezethasználati engedélyt és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott. Az engedélyek az almásfüzitői vörösiszap-tározókra, illetve az ott 132 000 tonna/év veszélyes és 280 000 tonna/év nem veszélyes hulladékokkal folyatott komposztálással történő biológiai átalakítási tevékenységre vonatkoznak. A vastagításokat a szövegben én végeztem. Ez már a fából vaskarika világa, mikor a nehézfémek mikrobiológiai lebontással szerves anyaggá válnak. Külön érdekes, hogy munkájuk során, nemcsak a mérgezés, hanem a fertőzésveszély is fennáll, mert különböző állati tetemek hulladékait is befogadják. (Lásd vastagított kiemeléseimet az ügyfeleik felsorolásánál található fejezetüknél. Hulladékbeszállító ügyfeleink A hulladékokból komposztálás során képzett fedőréteg előállítása a hulladéktermelők széles köre által beszállított hulladékokból történik. Önkormányzat, államigazgatási szerv: Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. Magyar Honvédség Polgármesteri Hivatal, Szákszend Közüzemi szolgáltató: Dorog- Esztergom Erőmű Kft. Északdunántúli Vízmű Zrt. Komárom-Ács Vízmű Kft. OMS Kft. Oroszlányi Szolgáltató Zrt. Zoltek Zrt. Gyártó cég: Alcoa-Köfém Kft. Bábolnai Baromfitenyésztő Kft. Bramac Kft. Esca Hústermék-előállító és Értékesítő Kft. Graboplast Kft. Hilltop Zrt. Magyar Suzuki Zrt. Mofém Zrt. MOL-LUB Kft. Reckitt Benckiser Magyarország Kft. Rockwool Hungary Kft. Still Kft. Velux Magyarország Fertődi Építőkomponens Kft. Miért nem jelenti fel őket, a Dorogi Veszélyes hulladékégető? Mert végtermékük, a pernye elhelyezése állandó komoly gondjuk. Senki sem akar a hátsó kertjébe egy ilyen létesítményt. Ebben segít nekik a Dunalmási lerakó, méghozzá kedvező áron. Mit lehet tenni mindezek megoldására? Nyilvánosságra hozni a tényeket, hogy ne lehessen eltusolni mindezt sok pénzzel. Írta: Droppa György szakértő 5 Komment Farkas Béla 2010-10-11 11:26 at 11:26 Tiszelt Droppa György úr! "Miért bűn, a vörösiszap tárolás Almásfüzitőn!?" - című írásával kapcsolatban engedjen meg néhány megjegyzést. Mivel az Ön elaborátumából is érződik a környezetért, a biztonságért való aggódás - tehát céljaink közösek - ezért fontosnak tartjuk néhány dologban pontosítani észrevételeit. Almásfözitőn 1950-től a kilencvenes évekig folyt aluminum-termelés. A keletkezett vörösiszapot azóta is kezelni kell, rekultiválni az érintett területeket, tehát itt kell megoldani a problémát, máshová a vörösiszap gyakorlatilag elszállíthatatlan. Sajnos azok a médiában ismertetett találmányok, amikkel állítólag néhány év alatt minden anyagot ki lehetne nyerni a vörösiszapból, legfeljebb ha laboratóriumi körülmények között működik s még a legoptimistább számítások szerint is egy-két száz év alatt végezne a feladattal... A Duna közelsége: A termelés 1950-től 1997-ig működött s ez alatt keletkezett a több mint 12 millió tonna zagy, aminek máshová szállítása gyakorlatilag lehetetlen. Így tehát a Duna közelsége olyan adottság, amellyel most már együtt kell élni. A tevékenységünk célja épp az, hogy csökkentsük a már meglévő terhelést illetve veszélyt. A Duna esetében a biztonságra a vizügyi igazgatóság által ellenőrzött gátrendszer gondoskodik. Ezek a gátak úgy lettek méretezve, hogy még az utóbbi évek legnagyobb - 2002-es - árvizekor sem ért el a víz a védőgátak aljáig sem. Abban a hipotetikus esetben, ha itt a víz bejutásával kellene számolnunk, akkor Pozsonyban már méter magasan állna a víz... Így amikor az "évezred árvize" volt, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. még azt is megtehette, hogy a munkatársait és munkagépeit a környező, veszélyeztetett településekre küldte, hogy ott segítsenek a mentésben. A felhagyott zagytátrozók körüli gátak egyébként a Duna árvizvédelmi töltése mögött épültek, azaz több esetben a Dunától két, helyenkét három gát választja el ezt a területet Ami a talajvízszennyezés ügyét illeti, a mi feladatunk a műszakilag kezelhető kockázatok csökkentése, megszüntetése, együttműködve a hatóságokkal. Az almásfüzitői timföldgyár 50 éves tevékenysége során a talavíz elszennyeződött a környéken. A rekultiváció óta viszont (épp annak következtében) jelentősen csökkent a szennyezettség. Az utóbbi 20 évben 15 mért komponens tekintetében folyamatos volt a mérséklődés - egyes esetekben már közel ötven százalékkal. Ha tehát igaz lenne az, hogy bármilyen szennyeződés keletkezne a rekultivációval kapcsolatban, akkor az eljutna a talajvízig, és ez nem következhetett volna be. A zagytározók mesterséges talajjal való rekultivációja a tisztulási folyamatot segíti, káros hatása a talajvízre nincs. A Környezetvédelmi Felügyelőség által ellenőrzött saját, 11 monitoring kutat működtetünk. A Vízügyi Igazgatóság ettől teljesen független ellenőrző-rendszert épített ki, az eredményeik szintén minket igazolnak. A monitoring kutakat a talajvíz áramlásának megfelelően választottuk ki, az illetékes hatóságok jóváhagyták a helyszíneket, kontrollálták a kivietelezést és vizsgálják folyamatosan az eredményeket. Téves tehát az az állítás, hogy ezek nem megfelelő helyen lennének elhelyezve. Érve, hogy nem lett volna szabad privatizálni a veszélyes hulladéktározókat, sem állja meg sajnos a helyét. Az aluminiumgyár állami tulajdonban volt, s közben csak gyűlt-gyűlt a zagytározókban az anyag. Ezzel valamit kezdeni kell. Hogy az állam lenne a "jó gazda" - az elméletben így lehet, a gyakorlatban azonban hosszú ideig az állam (a tulajdonában volt vállalaton keresztül) előállította a szennyezést, majd pedig annak felszámolása érdekében semmit sem tett. Most pedig nemcsak, hogy nem kerül az elkerülhetetlen mentesítés pénzbe az államnak, hanem ehhez értő, szakcég végzi. Ma Magyarországon a "privatizáció" szóhoz számos negativ képzettársítás kapcsolódik. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy jelen esetben a "privatizálni" kifejezés nem a legpontosabb, hiszen az állam által létrehozott szennyeződést számol fel az állam helyett, adófizetők pénze nélkül egy magáncég. Ami a porzásmentesítést illeti: ma már a felület 85 százalékában ezt megoldottuk. A fedőréteg újrahasznosított hulladékokból készülő komposzt, amely már nem hulladék, hanem mesterséges talaj. A magyar jogszabályok tételesen tiltják amúgy termőföld felhasználását hulladék lefedésére. Hogy számoltunk-e a klímaváltozás következményeivel? Egyrészt hatvan éve a gyártás során valóban nem számoltak ezzel. Hogy ma mi nem számolnánk, az tévedés. Tisztában vagyunk a dunai árvizek változékonyabbá válásából következő feladatainkkal. Ugyancsak tisztában vagyunk a megváltozott csapadékok által előidézett helyzet kezelési módjával stb. Nehezen értelmezhető az Ön írásában, hogy mikor kire is gondol? Így pl. amikor azt írja, hogy "nem számoltak a határvíz kérdésével, és azzal, hogy a Duna nemzetközi viziút". Ki nem számolt ezzel? Azok, akik ide telepítették a timföldgyárat egészen más környezetvédelmi tudással rendelkező korszakban, vagy mi, akik a már meglévő szennyeződést csökkentjük? Írásában a "Mi történt Almásfüzitőn, a VII- kazettánál" részben számos súlyos tévedést találtunk, így engedje meg, hogy ezekre felhívjuk a figyelmét. A hatóságok folyamatosan és igen szigorúan ellenőrzik, hogy milyen anyagot helyezünk el a területen. Így nem került lerakásra galvániszap, olajsár, a Dorogi Veszélyes Hulladékégetőmű salakja és pernyéje, sem pedig bőrgyári cserzőanyag. Igazán hálás lennék, ha megmondaná, hogy honnan származnak azok a téves információk, amikre ezt az állítást alapozta? A területen a fedőréteg előállításához csak az arra alkalmas anyagokat használtunk fel. Gyakorlatilag komposztot kellett előállítanunk, ugyanis a magyar jogszabályok tételesen tiltják a termőföld ilyen célú felhasználását. Például szerves anyagokat, szennyvíziszapot, élelmiszeripari gyártási melléktermékeket illetve olajtartalmú anyagokat, de mindenképpen csak biológiailag bontható anyagokat. Téves az, hogy bármiféle állati tetemet bármikor is leraktak volna ezen a területen. A bábolnaiaktól mosott tojáshéjat vettünk át, az Esca-tól pedig zsíradékot. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy a tározót kb. hatvan éve az akkori jogszabályoknak és a tudomány akkori állásának megfelelően alakították ki. Ezért az a kérdése, hogy a tározók építésekor használt fóliával mi történt, a válasz igen egyszerű: akkor még nem alkalmaztak ilyet, így azt ma aligha lehet bárkin is számon kérni. Szeretném arra is felhívni a figyelmét, hogy miközben Ön a veszélyes hulladékok lerakási árait vizsgálja, Almásfüzitő nem lerakó, hanem hulladék hasznosító - így annak árai jelentősen eltérnek az Ön által idézettől. A technológia nem lerakás, hanem (ahogy korábban említettem) új, komposztált záró réteg kialakítása. Olyan rétegé, ami miközben megszünteti a veszélyes kiporzást, megakadályozza a talajvíz további szennyeződését, alkalmas akár energianövények termesztésére is. Farkas Béla Tatai Környezetvédelmi zrt Készház tanácsadó 2010-10-27 22:52 at 22:52 Droppa György válasza itt található, mert terjedelmében és formájában nem lehet bejegyzésként kezelni. kp.hu/droppa-gyorgy-valasza-farkas-gyorgy-levelere KIS KÁROLY 2010-10-14 11:30 at 11:30 Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy a tározót kb. hatvan éve az akkori jogszabályoknak és a tudomány akkori állásának megfelelően alakították ki. Ezért az a kérdése, hogy a tározók építésekor használt fóliával mi történt, a válasz igen egyszerű: akkor még nem alkalmaztak ilyet, így azt ma aligha lehet bárkin is számon kérni.NEM GONDOLNÁM HOGY 60 ÉVE a lug hatása nem volt ismert!!!!! Már ne is haragudjon de 60 éve a lúg lúg volt.Tudomány akkori állása?? (EZ A MONDAT FELELŐSÉGRE VALÓ VONÁS ELINTÉZÉSE.Ez most komoly??? Maga tatai környezetvédelmi zrt munkatársa?? SZÉGYEN SZÉGYEN SZÉGYEN AZÉRT TÖRTÉNIK TÖRTÉNT A VÖRÖS ISZAP KATASZTRÓFA MERT ILYEN SZEMLÉLETŰ EMBEREK VANNAK MINT A BEÍRÓ FARKAS BÉLE FELELŐSSÉGVÁLLALÁS NINCS HÁRÍTÁS 1 MONDATTAL ELINTÉZVE HA MEG KATASZTRÓFA VAN AKKOR MÁSRA MUTOGATÁS (EZÉRT TÖRTÉNHETNEM MEG EZEK MERT ILYEN EMBEREK OSSZÁK AZ ÉSZT) ÁLLAMI FELELŐSÖK ILYENKOR ELBÚJNAK ÉS MEGY A MAGÁNCÉGRE VALÓ MUTOGATÁS!!! MÉG EGY SZAKAVATATLANT IS MEGRÁZ A ALMASÍFŰZŐI TÁROZÓ ELHELYEZKEDÉSE!!!!!! *** nemzetihirhalo.hu - [email protected] *** Rákosok utcája Az almásfüzitői vörösiszap-tározó környezetében élők úgy érzik, elszaporodtak köztük a rákos betegek. Nemcsak a környezetet, a lakosságot is veszélyeztetheti az oda hordott hatalmas tömegű veszélyes hulladék. Helyszíni riport és összefoglaló. Videó: youtube/watch?v=Qpwvze9rLgo Rákosok utcája Almásfüzitőn Videó: youtube/watch?v=CsQwNcEjIu4 TV2 Tények a szivárgó tározóról Videó: https://youtube/watch?v=XeSwSmumFv8 Veszélyben Budapest teljes vízbázisa? Videó: https://youtube/watch?v=c0vRYYtI0Uo Törökországi Nagykörút
Posted on: Wed, 05 Jun 2013 17:29:00 +0000

Trending Topics



Recently Viewed Topics




© 2015