EGY KIS EGÉSZSÉGÜGY!!! GYAKORI SZEMBETEGSÉGEK Úszkáló foltok és pontok (Floaters and Spots) Előfordul, hogy néha apró pontok, szöszmöszök, fátyolok, füstszerű képződmények úszkálnak a szeme előtt? Mik azok az úszkáló foltok? Általában ködös, vagy félhomályos pacák, illetve szemcsék a szemben, a látómezőben. Mi okozza az úszó foltokat? A szem egy híg kocsonyás folyadékkal van tele, amely fenntartja a szem alakját, táplálja, és segít fókuszálni a fényt. Gyakran maradnak proteinszemcsék, vagy más természetes anyagok ebben a tömegben, amik úsznak, lebegnek, keverednek, már a születés előtt, amikor a szem kialakul. Ha a szemcsék nagyok, vagy közel vannak egymáshoz, árnyékokat hoznak létre, így láthatóvá válnak. Ez kiváltképp a rövidlátásnál válik észlelhetővé, illetve rövidlátásnál gyakran súlyosbodik. A legtöbb esetben ez normális, de ilyen foltokat bizonyos sérülések is okozhatnak, szembetegségek, a szemet kitöltő anyag mennyiségének csökkenése, vagy az azt övező szövetek romlása. Ha felvillanó fényeket látunk azt az üvegtest összehúzódása okozhatja, ahogy a retinát húzza, a látóidegsejtet stimulálva. Bármilyen életkorban előfordulhat? Igen. Majnem minden ember lát időnként foltokat. Ahogy öregszünk, egyre több olyan változás történik a szemünkben, mely okozhat foltokat, vagy ami miatt a természetes, már meglévő foltokat is jobban észrevesszük. Azonban, ha hirtelen megszaporodnak, vagy megnövekszenek, szemvizsgálatot kell kérnünk. Hogy néznek ki a foltok? Ez személyenként igen változó. Némelyik épp csak észrevehető, míg mások rettentően zavaróak, ahogy beúsznak a látómezőbe. Gyakran porszemcséknek tűnnek, pókhálónak, esetleg vékony fonalnak. Megjelenhetnek homályos, vagy sötét területként is, vagy csillogó kristályszerűen. Mivel a foltok mozognak, ahogy a szem is mozog, elúsznak, amikor a páciens rájuk akar nézni. Hogy észlelhetők? Foltok gyakran észlelhetők egy teljes szemvizsgálat során. Az oftalmoszkóppal (szemtükör) a szembe nézve, a vizsgáló felfedezheti a foltokat már az előtt, hogy a páciens észlelte volna. Ha a foltok betegséget jeleznek, vagy más kezelést igénylő elváltozást, a pácienst elküldik a megfelelő orvoshoz. Okozhatnak a foltok vakságot? A foltok nagy része normális, csak nagyon ritkán okoznak vakságot. Mégis, a foltok utalhatnak igen komoly problémákra is, így akik szaporodó, vagy növekvő foltokat látnak, azoknak fontos alaposan megvizsgáltatni a szemeiket, hogy kiderítsék az okát. A foltok számának, illetve méretének hirtelen növekedése például a retina leválásának első lépcsője lehet. Ha az általunk látott foltok méretében, vagy számában változást tapasztalunk, vagy szokatlan vibráló fényességet látunk, mindenképpen vizsgáltassuk meg a szemünket. Megelőzhetők a foltok? Mivel a foltokat okozó részecskék részesei a szem természetes fejlődésének, nem előzhető meg a kialakulásuk. A leggyakoribb, látást rontó szembetegségek Glaukóma (zöldhályog) A glaukóma olyan szembetegség, amelyet a szem belsejében levő túl nagy nyomás okoz. Ez a nyomás tönkreteszi a látóideget felépítő idegpályákat. Ez a betegség általában fájdalommentes és észre sem vehető, míg egy szemorvos fel nem ismeri. Mivel a legtöbb esetben nincsenek feltűnő jelei, a beteg tulajdonképpen nincs is tudatában, hogy zöldhályoga van. Amikor az ideg már nem képes ellenállni a nagy nyomásnak, az ember elkezdi elveszíteni a periférikus látását. Amire azonban ez tudatosul benne, addigra elveszítette látása nagy részét. Ha egyszer a glaukóma károsította a látóideget, az elveszett látást már nem lehet visszaszerezni. Diabetikus retinopátia (cukorbetegségből eredő retinakárosodás) A cukorbetegség következtében a test véredényei károsodnak, beleértve a szemben elhelyezkedő ereket is. A véredényekből a látóideget rontó folyadék szivároghat a retinába. A szemnek ez a károsodása a diabetikus retinopátia nevet kapta. Előfordulhat, hogy a szem hajszálerei nagy vérömlenyeket hagynak a retinában. Ezek az elváltozások tünet- és fájdalommentesen alakulnak ki. A legtöbb beteg nem is tudja magáról, hogy gond van, csak amikor már késő.Cukorbetegeknek fontos a rendszeres szemvizsgálat a retina ereinek megfigyelése miatt. A lézeres sebészet lehetőséget ad a diabetikus retinopátia kezelésére. Lézerrel megállítható a vérzés. Minden diabéteszesnek ajánlott évente legalább egyszeri szemvizsgálat. Makuláris elváltozás (a sárgafolt elváltozása) Az 50 év felettiek megvakulásának egyik legfőbb oka a makuláris elváltozás. Bár ettől a legtöbb ember nem veszti el a látását, de mindennapi feladataik elvégzésében akadályozó tényező lehet. Ez az elváltozás a retina középső részét (a makulát) roncsolja. Az ideghártyának ez a része biztosítja az éleslátást. A makuláris elváltozás csak a periférikus látást hagyja meg számunkra. Jelenleg nincs rá biztos gyógymód, de néhány fajtája lézerrel javítható, és gyógyszeres kezeléssel is jó eredményeket értek el. Más típusai sebészeti úton gyógyíthatók, ami mérsékli a látásvesztést. Katarakták (szürke hályogok) Kataraktáról beszélünk, ha a szemlencse átlátszatlanná válik. Ez egy folyamat eredménye és többféle tényező okozhatja, mint pl. sugárzás, betegségek, vagy akár némely gyógyszer, sérülés, áramütés, de lehet örökletes is. A legtöbb embernél nagyon hosszú idő alatt, fokozatosan alakul ki a katarakta. Nagyrészük nem is tud róla, amíg a szemorvos nem mondja. Hályog kialakulásának jelei közé tartozik a nehezebb éjszakai vezetés, a fényes holdudvarok a lámpák körül, homályos kép olvasáskor és a kisebb számok nehézkes felismerése pl. tv-n.Szemvizsgálat során az orvos fel tudja becsülni egy hályog fejlődését és beutalhat egy sebészhez, hogy távolítsa el azt. Sokat fejlődött a sebészet a hályogok eltávolítása terén, ma már öltések sincsenek az operáció után! Katarakta - szürkehályog A katarakta a szemlencsében kialakuló homályosság. A lencse normál állapotban tiszta, átlátszó. Ahogy a homályosság erősödése egyre jobban akadályozza a fény szembe jutását, a látás úgy gyengül. A szürkehályog nem valamiféle kinövés, vagy ránőtt réteg, hanem a lencse anyagának változása miatt alakul ki.Leggyakrabban a korosodás következtében fejlődik ki. Más esetben okozhatják sérülések, vagy bizonyos betegségek, ritkán pedig méreganyagok, vagy sugárzás mellékhatása. A katarakta olykor már a születéskor is jelen lehet, például, ha a terhesség során az anya rózsahimlős lett, de okozhatják genetikai sérülések is. A katarakta romolhat. Növekedhet, és sűrűsödhet, ami a páciens látásának romlását eredményezi. Ez megtörténhet egy hónap, de akár évek alatt is. A katarakta általában mind a két szemen egyaránt jelentkezik, esetleg különböző mértékben.A 65 év felettieknél gyakran jelennek meg a tünetei, ezért is fontos a rendszeres szemvizsgálat.Kezelés nélkül vakságot okozhat. A vakság megelőzhető, ha a kataraktát idejében észlelik, és szükség szerint sebészeti úton eltávolítják.Az esetek nagy részében a hályog eltávolítása után a látás jobb lesz, mint előtte. A legtöbb beteg beültetett lencsét kap a műtét során. Ez egy műanyag lencse, mely helyettesíti a saját elhomályosult szemlencsét. Emellett azonban a pácienseknek szüksége van szemüvegre, esetleg kontaktlencsére.A fejlődése általában lassú, és fájdalommentesen rontja a látást. Tünetei: a homályos, ködös látás, foltok a szem előtt, kettős látás, és a fényekre való növekvő érzékenység.A szemvizsgálat kimutatja a szemlencse minden változását. A szemorvos vagy az optometrista berendezéseivel már a látási panaszok kialakulása előtt észlelhetőek a szürkehályog első jelei. Azonban a katarakta megelőzésére nincs bizonyítottan hatásos módszer. A szemet hosszú távon érő ultraibolya sugárzás okozhatja kialakulását, ezért ajánlott széles karimájú kalapot, és megfelelő napszemüveget hordani erős napsütés esetén.A katarakta eltávolításának optimális időpontja páciensenként változik. A műtét akkor válik esedékessé, amikor a páciens mindennapi életéhez látása már nem megfelelő. A szemész segít a döntés meghozásában. A műtét szakaszai: A szem megnyitása, a szemlencse eltávolítása Az új műlencse beültetése Az új műlencse beültetése A seb zárása - a lencse a helyén A szürkehályog eltávolítása manapság viszonylag egyszerű művelet. Gyakran helyi érzéstelenítés is elegendő hozzá. Pácienstől függően a műtét vállalható akár járó betegként is. Ez azt jelenti, hogy a beteg bemegy a kórházba, vagy a klinikára, elvégzik a műtétet, és néhány óra pihenés után még ugyanazon a napon haza is mehet. A műtétet optometrista nem végezheti. Csak szemsebész távolíthatja el a szemlencsét a szemből.A műtét után az orvos utasítása szerint fizikai megterheléstől tartózkodni kell. Glaukóma - zöldhályog A glaukóma az a szembetegség, amelynek a következménye a szemből az agyba információt szállító idegsejtek sérülése. Megakadályozza, hogy a látóideghártyáról az agyba jusson a képi információ. A glaukómát leggyakrabban a szem belső nyomásának megemelkedése okozza. A szemet egy kocsonyás anyag és folyadék tölti ki, a folyadék (csarnokvíz) állandóan cserélődik. Ha túl nagy mennyiségű csarnokvíz termelődik, vagy nem tud tökéletesen távozni, a szemben a nyomás megemelkedik. A glaukóma egyes formáinál a nyomás igen megemelkedik, míg egyes esetekben a normális értéken maradhat. A glaukóma pontos kiváltó okait nem ismerjük. Bizonyos esetekben a szem csatorna rendszere (Schlemm-csatorna) eltorzul, vagy természetes anyagok, esetleg sérülés miatt elzáródik; más esetekben az ok nem tisztázható egyértelműen.Ha a glaukómát nem kezeljük, vakságot okoz. Ahogy az idegsejtek egyre károsodnak, a látómező bizonyos részein nem látjuk a tárgyakat többé. Ez akár odáig romolhat, hogy kizárólag a látómező középső részén látunk, vagy bekövetkezik a teljes vakság. Minél tovább halogatjuk a kezelést, annál nagyobb lehet a károsodás. Ha egyszer a romlás kialakult, nem lehet visszafordítani, bár a további károsodás megelőzhető. Szerencsére a modern vizsgálati technikák, és kezelések eredményeképpen a glaukóma egyre ritkábban okoz vakságot.Gyakran nem vagyunk tudatában annak, hogy kialakult a glaukóma, mígnem már túl késő. Előfordul, hogy amíg súlyos károsodás nem lép fel, nincsenek tünetek. A szem magas nyomása okozhat homályos látást, színes gyűrűket fények körül, a periférikus látás elvesztését, vörösödést, és fájdalmat a szemben.A glaukóma diagnosztizálásához a szemész megvizsgálja a szemfenéken az idegrostokat, a szem csatorna rendszerét, megméri a szem belső nyomását egy tonométernek nevezett speciális műszerrel, és gyakran a látóteret is ellenőrzi. Ezek a tesztek egyszerűek és fájdalommentesek.A glaukómát elsősorban szemcseppekkel, és gyógyszerekkel kezelik. Sebészeti beavatkozásra akkor van szükség, ha a csatornarendszer elzáródását más módon nem lehet megszüntetni.A glaukóma nem megelőzhető. Kezelésére a korai felderítés, és kezelés a legjobb megoldás.A negyven év felettieknél jóval gyakoribb glaukóma kialakulása, mint a fiataloknál. A glaukóma örökölhető is. A negyven felettiek, valamint azok, akiknek a családjában volt már glaukóma, fokozottan veszélyeztetettek, ezért ajánlatos rendszeresen szemészeti vizsgálatot végeztetniük. A szemnyomásmérés érzéstelenítés mellett történik, amit csak szemorvos végezhet. Kivétel az úgynevezett non-kontakt tonométerrel történő mérés, ahol a szemet nem érinti meg a műszer, ezért nincs is fájdalom. Ilyen berendezéssel optometrista is ellenőrizheti a szemnyomást egy normál szemvizsgálat keretében. Rendellenesség esetén megfelelő szakorvoshoz utalva a pacienst, a betegség időben kezelhető. Keratoconus A keratoconus olyan szembetegség, melyet a kornea elvékonyodása és kidülledése jellemez. A folyamat egy irreguláris, kónuszos alakot produkál. Ha ez az állapot tovább fejlődik, a látás úgy homályosul el, hogy szemüveggel nem korrigálható. Ez egy ún. irreguláris asztigmia. A betegség általában mindkét szemen jelentkezik, a kornea középső részén, a kúp csúcsa közvetlenül a szemtengely alatt képződik. 100.000 emberből durván 100-200 főnél fordul elő, rassztól függetlenül. Az esetek 85%-a bilaterális (kétoldali). Finom, érzékeny mérési technikák segítségével, mint például a videokeratográfia (korneális topográfia), gyakran mutatható ki keratokónusz olyan esetekben is, amelynél a refraktív (fénytörési) vizsgálat során csak az egyik oldalon állapítható meg a betegség.A betegség gyakran pubertáskorban kezdődik. A folyamat lassan, évtizedek alatt megy végbe, majd stabilizálódik. Előrehaladott esetekben, a nagyon nagy asztigmia és hegek miatt szükség lehet kornea-átültetésre, hogy a látást visszaállítsák a normál állapotba.A betegség örökölhetősége eddig nincs bizonyítva. Bár vannak családok, ahol többen is betegek, összetartozó tényezők, mint atopiás betegségek és kontaktlencse használat, megnehezítik az elemzést. Általános törvényszerűség, hogy a vérrokonok közti klinikai keratoconus kialakulásának lehetősége kevesebb, mint 10%.Az összetartozó feltételek közé tartoznak az atopiás betegségek (atopiás, vagy allergiás bórgyulladás, allergiás nátha, asztma), a Down szindróma (a Down kórosok 5-8%-a), és a kötőszövet rendellenességei (az Ehlers-Danlos szindróma és az osteogenesis imperfecta). A krónikus szemdörzsölgetés is összefüggésben van a keratoconusszal, előidézheti a betegség kialakulását, illetve tovább fejlődését.A keratoconus jellemzői a kornea kidülledése (protrusio), a kornea hátulsó szövetének barázdáltsága vagy ráncosodása (Vogt barázda), felszíni hegesedés a szaruhártya elülső részén, és (vas) foltok a kornea szövetének felületén (Fleisher gyűrű). Korneális hidropszia, vagyis a kornea duzzanata alakul ki, ha a kornea dudorodása szakadást eredményez a kornea mélyebb rétegének szövetében (Descemet membrán), és így folyadék szivároghat át a szem belsejéből a korneába. A súlyos homályosodás, gyakran a kornea felületi hólyagszerű felhorzsolódásával, látási nehézségeket és kényelmetlenséget okozhat. A keratoconus kezelése három részre bontható. Azok számára, akik látása szemüveggel korrigálható, semmilyen más kezelés nem szükséges, ám a viselkedésükre oda kell figyelniük (pl. szemdörzsölgetés). Az allergiák kezelése antihisztaminokkal csökkentheti a szemek és a szemhéjak viszketését.Ha irreguláris asztigmia esetén a szemüveg már nem hoz tiszta látást, a terápia következő lépcsője a merev gázpermeábilis (RGP) kontaktlencse. A merev lencse elfedi a kornea rendszertelen egyenetlenségeit, és a szem refrakciós felületeként működik. A köztes részt szabálytalan könnyfilm tölti ki a kontaktlencse hátulja és a szem felülete között. A kornea irreguláris alakja miatt a lencse pontos elhelyezése nehéz, a kontaktlencse illesztők tapasztalatai és szaktudása nagyon fontos.Ha az állapot odáig fejlődik, hogy már nem lehet kontaktlencsét alkalmazni, kornea-átültetést javasolnak a szaruhártya alakjának visszaállítására. A kornea-átültetésekről szóló adatok azt mutatják, hogy a keratoconusos átültetések voltak a legsikeresebbek. A műtét szakaszai A szaruhártya középső részét kimetszik A donor szaruhártyából pontosan olyan méretű darabot illesztenek a kivágott részbe A beillesztett részt varrattal rögzítik Időskori Makula Degeneráció Az öregkori makula degeneráció a makula károsodása, illetve állapotának leromlása. A makula a retina (ideghártya) egy kis területe, amely a centrális látásért felelős. A retinának ez a része produkálja a legfinomabb, legélesebb részletes látást. Mivel a degeneráció megrongálja a retina éleslátásért felelős részét, a tárgyak apró részleteit rosszul látjuk. A periférikus látást nem befolyásolja. Ha mindkét szem sérül, akkor a részletek tisztán látását igénylő cselekvések (pl. olvasás) nehézzé válnak. Az öregkori makula degeneráció nem okoz vakságot. Mivel az oldalra látás valamennyire megmarad, általában továbbra is el tudjuk látni magunkat. Az öregkori makula degeneráció a szem öregedése folyamatának része. A retina egyes rétegei megvastagodnak, a retina anyagcseretermékei lerakódnak, ezzel eltorzítva a retinát. Ez a torzulás aztán a retina más rétegeinek károsodását okozhatja. Néhány esetben (kb. 10%) a makulába alulról új véredények nőnek. Ezek az új edények sérülékenyek, gyakran vér szivárog belőlük a retinába, és így heg képződik. Ez a heg nagy mértékben rontja a centrális látást. A makula degenerációnak vannak örökölhető, és más, a korral össze nem függő változatai is. Mennyire gyakori a betegség? Legfőképpen az idősebbeknél jelentkezik: a 40 felettiek 4 %-ánál, az 50 felettiek 9 %-ánál, a 65 felettiek 23 %-ánál, a 80 felettiek 31 %-ánál. Férfiaknál és nőknél egyaránt kialakulhat. A vakulások 45, a komoly látásvesztések közel 70 százalékáért az öregkori makula degeneráció felelős a hetven év felettieknél. Hogy észleljük és diagnosztizáljuk a degenerációt? Az öregkori makula degenerációs páciensek néha észreveszik, hogy látásuk romlott. Gyakran viszont észre sem veszik, hogy gond van, míg a látásuk el nem homályosodik. Egy szemvizsgálat során számos tesztet végeznek, amivel feltárhatják az öregkori makula degeneráció jelenlétét.A szemész az oftalmoszkóp nevű műszerrel (szemtükör), amivel a szem belsejét lehet megfigyelni, alaposan megvizsgálja a makulát. Néha folyadékot cseppent a szembe, hogy a pupilla kitáguljon, és így jobban láthassa a belső szerkezetet. Az oftalmoszkópon keresztül a szemész a makula szerkezeti változásait keresi, mint például lerakódások felhalmozódását, vagy új véredényeket. Egy másik teszt a rácsos sablonos, amit Amsler diagramnak neveznek. Ez egy hagyományos rács, amely úgy néz ki, mint egy milliméterpapír. Öregkori makula degenerációs páciensek gyakran azt mondják, hogy a rács egyes részei torzak, vagy hiányoznak. Az optometristák az általuk makuláris degenerációtól szenvedőnek ítélt pácienseket beutalják egy szemorvoshoz, hogy igazolja a diagnózist. A szemorvos egy fluorescein angiográfiának nevezett tesztet végezhet el. A teszt során fluoreszkáló festéket juttat a páciens véráramába, és a festék terjedését a retina véredényein keresztül vizsgálja. Ez minden szivárogtató véredényt kimutat. Kezelhető-e az öregkori makula degeneráció? Ha a test szövetei, mint például izmok, csontok, bőr sérülnek, az izom, csont, vagy bőr sejtjei képesek újra nőni, regenerálódni, és így rendbe hozni a károsodást. Az idegsejtek nem tudnak regenerálódni, tehát az idegszövet károsodása, például a retináé, általában maradandó és visszafordíthatatlan. Ez az, amiért a makula degeneráció során létrejött látásvesztést nehezebb kezelni a többi látási zavarnál. Egy kataraktás páciens szemlencséjét el lehet távolítani és helyére másikat ültetni, a makula degenerációs retinát azonban nem lehet se eltávolítani, se helyettesíteni. Ha új véredények jelennek meg a makula területén, lézeres szemműtétet végezhetnek. E kezelés során egy fókuszált intenzív lézer nyalábbal beforrasztják a szivárogtató véredényt, és megelőzik új véredények kialakulását. Ez a kezelés a betegség korai időszakában a leghatásosabb, még mielőtt nagyobb károsodás alakul ki. Bár keveset tehetünk a betegség megelőzése, vagy gyógyítása érdekében, a betegeknek segíthetünk továbbra is normálisan tevékenykedni. Sok makula degenerációs pácienst a rosszul látók csoportjába sorolnak. Optikusokon és specialistákon keresztül többféle specifikus segítség elérhető rosszul látók számára. Az ilyen segédletek a látás egy részét visszaadják. Ezek közé tartoznak a nagyon erős olvasószemüvegek, a miniatűr távcsövek (távcsőszemüvegek), kézi és állványos nagyítók, televíziós nagyítókamerák, vagy más egyszerűbb segédletek, mint például nagybetűs könyvek. Mit tegyünk a makula degenerációval? Hogy az öregkori makula degeneráció kezelése hatásos legyen, olyan korán kell diagnosztizálni, amennyire csak lehet. A rendszeres szemvizsgálat a kulcsa a retina-változások, és más betegségi tünetek korai észlelésének. Bármilyen változást észlelünk a látásunk minőségében, azonnal vizsgáltassuk meg szemeinket. Az 50 év felettiek számára, akiknek a családjában többször előfordult szembetegség, különösen fontos a rendszeres szemvizsgálat.
Posted on: Wed, 13 Nov 2013 15:00:22 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015