A 10. ember A worldWarZ-ből megismerhettük, hogy bizony a zsidóknál létezik valami 10. ember szabály vagy mi. Legalábbis a filmben tuti. És nem is akkora faszság, mint azt előre feltételeznénk. Arról van szó, hogy ha valaki nagyon hisz valamiben. Legyen az vallás, politikai nézetek vagy valami újítás és ez a személy éppen egy tömegeket befolyásolni képes valaki, akkor logikusan néhány ember elkezd lelkesedni azért, amit emez lelkesít. Értjük. A második ember meggyőzi a harmadikat, a harmadik a negyediket, a negyedik az ötödiket és így tovább. A lelkesedés nem csökken sőt mi több erősödik és ez jó. Különben nem örvendeznének együtt. A releváns kérdés ezen a ponton, hogy vajon a kilencedik ember pont azért lelkesedik-e, mint az első? Úgyértem tudja-e pontosan mi volt a lelkesedésének tárgya vagy csak a csoportkohézió dominálja azt a gondolat, hogy amiért lelkesedik az bizony jó? A többség szerint jó, vagyis tuti jó, nem? A kilencedik ember vajon meghallotta-e a varázsszót a nagy beszédekből? blablabla nagyok leszünk! blablabla gazdagság! blablabla összefogás! blablabla zsidók! Nem. Így, hát a szavak tengere igazi szarlavinát indíthat el mely a tömeg szájából artikulálatlanul fröcsög és mint gyilkos vírust hordoz minden, az eredeti koncepciót nem ismerő lelkes lény. Elvitathatatlan, hogy az individum egyetlen csepp a megállíthatatlan hömpölygés közepén, mely teljes mértékben tudatában van saját tévedhetetlenségeben és a cél nemességében. És ez így van jól. Az egyén célt és értelmet kap a tömegtől. "Tökmindegy mit csinálok csak legyen belőle pénz nem? Más is ezt csinálja!" Vegyünk bármilyen szituációt, lelkes németeket, akik aztán valami tömegpszichózistól vezérelve embereket ölnek. Vallási fanatistákat, de akárcsak egy tényleg a világ épülését szolgálni hivatott pozitív szervezetről is beszélhetünk, mikor a tömegpszichózisban elvesző racionalitásról beszélünk. Az első ember még racionális, a kilencedik már fanatikus. És itt lép be a tizedik. Felelős és nem fanatizálódni vágyó, nem önámító mozgalmaknál, rendszereknél vagy egy több fő által irányított ügynél is elengedhetetlen a tizedik. A tizedik a kritika maga. Nem az ügy ellen van, de funkciója szerint folyamatosan és szisztematikusan keresi a szervezet belső hibáit. Folyamatosan figyelmeztet, mikor az ügy a pszichózis és a soksok egymásnak ellentétes érdek és látens erővonalak mentén torzulni látszik. Azonnal támad, mikor öncélúságot vagy sebezhető pontot talál. Nem, ő nem geci, bár egy szervezetben belső ellenségnek, kerékkötőnek vagy szimplán kötözködő baromnak tűnhet, pedig az igazság az, hogy ő az ügy őre. Az előre meghatározott célt óvja a szervezettől. Ő az aki visszakérdez: "mi van a zsidókkal?" "Biztos, hogy jó úton járunk?" "Biztos nem verjük át magunkat nagy lelkesedésünkben?" "Tuti nem csinálunk rosszat?" Ő a kontroll. Ő erőszakkal tartja a szemet a célon. Ő az aki kellemetlen. De talán ő a legfontosabb. Ő az aki megelőzi a hibákat vagy legalább rájuk mutat. Ő nem az egó. Ő a higgadt lelkiismeret. A te fejedben ki a tizedik ember?
Posted on: Tue, 09 Jul 2013 12:56:33 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015