Amikor extrém elhízott voltam, mindig a belső értékeket hangsúlyoztam magamon társaságban, ezzel is csillapítva a külcsínt, amivel nem voltam elégedett. Úgy éreztem, mindenki engem néz, hogy mutogatnak rám, rondának és gusztustalannak látnak az emberek. Soha nem vetkőztem le a strandon, pedig tudtam/tudom, hogy szerencsés bőrt örököltem őseimtől, és gyönyörű barnára tudok lesülni, de mégis azt kell mondjam, az elmúlt nyarat leszámítva nem érte a bőrömet napfény vagy 20 éve, ami "D" vitamin szempontjából sem jó. 1994-ben egy reklámfilmet csináltam. Volt annak a filmnek egy tragédiája számomra. Ott volt benne a teljes életem, ahogy én megéltem. Ott volt a belbecsem és a külcsínem mind a 30 másodpercben, és a szlogen az ütött. 140 kiló voltam akkor. Tehát, hosszú volt onnan még az út 185 kilóig, és hosszú volt lemenni a mostani 105-re, de megcsináltam, és úgy érzem, rám soha többé nem lesz érvényes ebben a formában ez a szlogen. youtube/watch?v=uCjk01aDV4M
Posted on: Sat, 29 Jun 2013 04:29:06 +0000