Az oldalon legtöbbször publikáló szerzők – a Takács László Irodalmi Kör Egyesület (TALK) tagjainak rövid szakmai életrajza: Bicsák Erzsébet (1945-) Végzettségét és foglalkozását tekintve közgazdász, amelyet több mint félévtizedes pedagógusi munkája színesített. A két kötetes író, jelenleg harmadik könyve anyagát rendezi nyomdai munkára. Írásaiban az örömadás, a humor, a reménykeltés és a könnyed tanítói attitűd érvényesül. Hitvallása szerint az előbbi, számára fontos értékekkel próbál némi ellensúlyt képezni a már-már félelmetesen és nyugtalanítóan elvarázsolt világról szóló alkotások, valamint az okkult és erőszakra inspiráló kiadványokkal szemben. Bár unokáinak inspirációja alapján, mesés történeteiben a közvetlen környezetén túl a láthatatlan világot is érinti, de hangsúlyozza, hogy a láthatatlan világ számára nem mesevilág, hanem hitbéli meggyőződéséből következő valóság. Az író több-oldalúságát mutatja, hogy írásai: elbeszélései, mesés történetei, versei szinte minden korosztálynak szólnak. Az itt beválogatott írásokat néhány haiku is színesíti. A Takács László Irodalmi Kör vezetőségi tagja. Csepella-Horváth Anna (1945-) Nagykanizsán született, mára már nyugdíjas alkotó. A textilszakmában végzett, 1965-ben. Húsz évig tagja volt a Kanizsa Ruhaipari Szövetkezetnek. Ezt követően a Csapi Általános Iskola és Kollégiumban dolgozott gyermekfelügyelőként. 2000 óta nyugdíjas. 2009 óta ír verseket. Egy éve tagja a Takács László Irodalmi Körnek. Ez évben 7 versével felkerült Terebess Gábor honlapjára, a Magyar Haiku Költők közé. Csere Andrea (1967-) Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem.. - mondhatnám, ha történetesen nem Budapesten, a VII. kerületben látom meg a napvilágot. Ebben az évben jelenik meg Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita, Örkény István: Tóték c. regénye, ekkor filmesítik meg Fekete István: Tüskevár-ját, csúcson a Beatles, a The Doors, és az Illés, s ebben az esztendőben hagy el minket Kassák, Áprily, és Kodály is. Szüleim, és főleg nagyszüleim hatására - akik, zsenge gyermekkorom oly színessé varázsolták meséikkel, történeteikkel- irodalmi érdeklődésem korán megmutatkozott. Első verses próbálkozásaim is ebben az időszakban datálódtak. Nem találom a helyem. Muszáj megmutatnom, kiírnom! Írok magamnak, az íróasztalomnak. Nem elég! „Keresem a szót, keresem a hangot..” S „íme, hát megleltem hazámat.” Az időközben második otthonommá lett Nagykanizsán versíró pályázaton vehettem részt. A Hetimix Internet Magazin MesterTOLLnokok verspályázat felnőtt kategóriájának I. díját nyertem el 2003.04.11-én, József Attila születésnapján! 2005. 09.30-án a Nyugat- dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht által meghirdetett „Összefogás- Együttműködés- Partnerség” elnevezésű HIP Kreatív Pályázaton „A lócitrom” c. novellámmal első helyezést értem el, melyet anno 30000Ft pénzjutalommal is díjaztak. A Nagykanizsán megjelenő Kanizsai Antológia eddig kiadott összes számában jelentek meg novelláim, verseim, tanulmányaim. Írásaim megjelentetésére nem áll módomban anyagi forrásokat biztosítani, így csak olyan pályázatokon indulok, amelyekhez nem kell önerő! Kötetnyi versem, novellám gyűlt már össze, melyeket, remélem, egyszer módomban áll együtt is megmutatni a nagyérdemű közönségnek. Addig is örülök minden lehetőségnek, amikor bepillantást nyújthatok énem e rejtett régióiba. Csicsek Anna (1956-) Egy 100%-ban magyar és 100%-ban horvát nő, aki a Mura – Principális közeli Fityeházon született. Kettős nemzettudatában e matematikai lehetetlenség jól elvan egymással. (Akár Kosztolányi, a nagy kedvenc, aki álmában két macska lett, s egymással játszott.) Írásaiban bátran használja a horvát nyelv „káj“ dialektusát. Szórakoztató és elgondokodtató szeret lenni. Nagy szeretettel foglalkozik hely-, vasút-, valamint családtörténettel. Csaknem 100 darabból álló vasutas anekdotagyűjteménnyel rendelkezik. Írásaira vidámság, humor, irónia, önirónia, cinizmus jellemző. Műszaki (vasútépítő és -pályafenntartó technikus, munkavédelmi szaktechnikus) és írói (Magyar Író Akadémia 2007-2008.) végzettsége van. A Nagykanizsai Takács László Irodalmi Kör Egyesület (TALK) elnöke. Megjelenései: 1. Agyad helyett… c. novella (Vasutas Világ: 1996.) 2. Mestereink nyomában (Alexandra Kiadó: 2007.) 3. Kanizsai Antológia 7-8-9-10-11-12. kötete: 2008-2011. 4. Kláris Antológia: 2010., 2011. 5. nagyhaboru.blog.hu (Mikor látlak, kedvesem? c. családtörténet) 2011. 6. NOVUM SCRIPTURE: Die Böschung, pesung, rézsű (Novum: 2011.) Dezső Ferenc (1936 -) 18 éves korom óta írogatok. Verseimet és prózai alkotásaimat leggyakrabban a Zalai Hírlapban és a Kanizsa hetilapban publikálták. Pedagógusi pályám alatt sem tudtam levetkőzni az irodalom iránti vonzódásomat, ezt bizonyítják beszédeim és a kollégáknak írt köszöntőim. Azóta is számos kanizsai és környékbeli rendezvény, kiállítás megnyitására, a művészek és alkotásaik bemutatására kapok felkérést. Komolyabban csak nyugdíjazásom után veselkedtem neki az írásnak. Azóta három kötetem jelent meg: az Utam, és A végtelen felé című verseskötetek, valamint a XX. század tanúi Nagykanizsán című, Büki Erzsébettel közös interjúkötet. Több kanizsai, valamint a budapesti Accordia Kiadó Szólni a tűz mellett és Rejtjelenések című antológiákban szerepeltem. A Takács László Irodalmi Kör tiszteletbeli elnöke. (szerkesztő) Erdős Attila (1946-) Pest megyei Gyömrőn született, 1946. május 6.-án. 1985 óta él Zala megyében – 1997-től Nagykanizsa-Miklósfán. Több lexikon közli életútját, (pl: Ki kicsoda a Nyugat Dunántúlon, Gyömrői életek történetek a köz szolgálatában). Megjelent kötetei: A vándorzenész arca (2003), Árnyék a víztükörben (2004), A csillagok sem válaszolnak (2006), Őszbe botló alkonyat (2010), Gyömrői versek (2012), Karjával átölelt az ősz (2012), Rímfaragott mesék- és versek gyermekeknek (2008), Állatmesék - igaz történetekkel (2009), Egy Erzsébet-telepi gyermek karcolata (2010), Tarka-barka szivárványok - gyermekversek (2011). Huszonöt antológia társszerzője. Verseit, írásait a Kláris irodalmi folyóirat és a Zala Hírlap közli. Irodalmi sikerei: „Kitüntetett író” (Bp.2005), „Szigethy Leg-Leg I. fokozat” (Szigethalom, 2005), „Költői Nívódíj” (Bp.2006), „Magyar kultúra terjesztéséért, irodalmi munkásságáért Art díj” (Bp.2007), „Arany Nívódíj” (Bp.2008) Tagja a Nagykanizsai Takács László Irodalmi Egyesületnek, és a budapesti Krúdy Gyula Irodalmi Körnek. Négy gyermeke és három unokája színesítik életét. Fa Ede (1935-) Magányos, rendhagyó egyéniségem, puritán életfelfogásom kilóg e hedonista, szociáldarwinista, fogyasztói felfogású korból. Irodalmi érvényesülésre sem törekedtem. Puszta véletlennek tekintem, hogy - támogatás nélkül is – rendszeresen megjelenhettem az 1990-es években budapesti folyóiratokban (Lyukasóra, Polísz, Napút). Legsikeresebbek a haikuim voltak: Terebess internetes haiku honlapján ezrével olvashatók az írásaim, egy valódi és két álnév alatt. 2003-ban Szepes Erika kritikus Szerep és személyiség című művében elemezte egy haiku-ciklusomat. Egy 2010-es országos könyvnapi kiadványban jelentek meg haikuim. 2011-ben egy írásom angol és japán fordításban felkerült a haiku költők Tokiói Világtalálkozójának honlapjára. 2011-ben említést kaptam Szepes Erika Tizenhét szótag című kritika-kötetében. 2011-ben a Napút folyóirat haiku-pályázatán bejutottam a pályázat győztesei közé. Prózában a legsikeresebb egy Liszói mesém volt, amely egy pályázat révén a Magyar Néprajzi Intézet mondagyűjteményében szerepel. A kétezres években a Pannon Tükör versrovatát vezettem. Tagja vagyok a Takács László Irodalmi körnek, pártoló tagja a fővárosi Krúdy Körnek. 2009-ben Krúdy – Díszoklevéllel tüntettek ki. Hársfalvai Mihályné (1936-2013) Egész életemet áthatotta az irodalom szeretete. Általános iskolás koromban én voltam az osztály legjobb fogalmazója, és ez végig kísért tanulmányaim során. Az írás tehetségét génjeimben hoztam magammal. Ezt a képességemet Édesapámtól örököltem. Verseket már általános iskolás koromban is írtam, majd a Tanítóképzőben Káldi János tanárom – aki szintén verseket is írt – buzdított a versírásra. Költeményeimről az volt a véleménye: „pozitív gondolatok ügyes megfogalmazása.” Tanítói munkám során sok irodalmi színpadi műsort rendeztem a 31 év alatt. Pedagógusi pályám végén megkaptam a Pedagógiai Szolgálati Érdemrendet és egy aranygyűrűt. Nagyon örültem, amikor Nagykanizsán megalakult a Takács László Irodalmi Kör, melynek megalakulása óta, 2007. március 6-a óta tagja vagyok. Hársfalvi Mihályné, Ilike, az idei év tavaszán hagyott itt bennünket. Kardos Ferenc (1964-) Kaposvárott születtem 1964-ben, Iharosberényben laktam, Csurgón jártam gimnáziumba, Csokonai Vitéz Mihály és Nagyváthy János emléke bűvkörében. Szombathelyen tanultam ki a könyvtáros szakmát és 1985 óta Nagykanizsán vagyok könyvtáros a Halis István Városi Könyvtárban. Nős vagyok, egy leány édesapja. A gimnáziumi verselőből Takáts Gyula bácsi és Pék Pál tanítványaként A csend ritmusa antológiában lettem ismert költőként, majd több antológia és folyóirat-megjelenés után a Nézz rám című önálló kötettel jelentkeztem 2006-ban. 1995 óta vagyok a Pannon Tükör munkatársa. 1986-tól veszek részt a kanizsai íróközösség munkájában, jelenleg a Takács László Irodalmi Kör tagjaként. Foglalkozom még helytörténeti, romológiai, könyvtári és néprajzi kutatásokkal. Kobán Gergely (1995-) Zalaegerszegen születtem. Az ezredforduló nyarán költöztünk ki Nagykanizsáról Hosszúvölgyre, azóta is ott élek. Palinba jártam általános iskolába, jelenleg a Dr. Mező Ferenc Gimnázium diákja vagyok. Érdekel a fizika, a csillagászat, a biológia, az informatika, a matematika, egyszóval, a legtöbb tudomány, a kémiát kivéve, és persze ezeken kívül az irodalom, az újságírás. 2011 óta vagyok a Takács László Irodalmi Kör tagja. M. Kovács Ildikó (1952-) A művészetre anyám, a könyvekre apám nyitotta rá a szememet. Gyermekkoromat gyönyörűvé tette a sok közös múzeum és képtár-látogatás, apával az együtt-olvasás. Mondatokat idéztünk kedvenc íróinktól, és jókat nevettünk, hogy mások nem ismerték azokat. Szállóigévé vált közöttünk a „Tyak tyemmi izgalom, Taddeus” (Vitéz Somogyvári Gyula). Ezzel a mondattal gyakran vigasztaltuk egymást, amikor úgy éreztük, hogy ránk roskadt az ég. Sajnos, gyakran volt rá szükség. Apa halála után úgy éreztem, hogy úgy tarthatom meg fiaimnak az emlékét, ha megörökítem – cseppet sem hétköznapi – életét. Az eredmény egy dokumentum-regény. Mire befejeztem az írást, rá kellett jönnöm, hogy a regény nem az én műfajom. Novellákat, egyperceseket kezdtem írni, bár ezeknek az írása szűkszavúságot, fegyelmezettséget követel. A téma számomra is az utcán hever. Ha megborzongatja valami a fantáziámat az írásra késztet. (Eddigi írásaim pályázatokon szerepeltek, antológiákban jelentek meg. Első novelláskötetem a Pillanatok címet viseli.) Tagja a Takács László Irodalmi Körnek, és a fővárosi Krúdy Körnek. 2012. évben Kláris Nívódíj kitüntetésben részesült. (szerkesztő) Riersch Zoltán (1948-) Nyugdíjas MÚOSZ tag. Tagja a fővárosi Krúdy Körnek, titkára a nagykanizsai Takács László Irodalmi Körnek. Eddig megjelent kötetei: Néha téved a költő, Murai szél, Petróleumlámpák árnyékában, Kicsi kéz simul a kérges tenyérhez, Arcomba hajolnak a csend ágai, Barackvirág ivadéka vagyok, Fészket raktam Jézus tenyerében, Amíg van időm, Őszi könnyek nélkül, Az idő fogságában. Huszonnyolc antológia társszerzője, közte a Kanizsa Antológia éves kiadványai. Rendszeresen publikál pl. a Zalai Hírlapban, a Kláris Irodalmi Magazinban… Solymos Gabriella (1969-) Alsós pedagógusként dolgozik Murakeresztúron. Az íróköri, és egyéb rendezvények állandó versmondója. Rajzaival, grafikáival már több kiállításon bemutatkozott, többek között a budapesti Zilah irodalmi Kávéházban, A Krúdy Szalonban, és a főváros Szabó Ervin Könyvtár Eötvös könyvtára galériájában Írásai olvashatók a Kanizsa Antológiákban. A mostani antológia rajzait, grafikáit is ő készítette. Tagja a Takács László Irodalmi Körnek. Stahl György (1932-) Aranydiplomás gépészmérnök. Apai ágon Újvidéki családból származóan, hároméves korától a trianoni béke által elszakított Vajdaságban Újvidéken, utóbb Temerinben élnek. Majd Magyarországra visszatérve elemi iskoláit már Orosházán végzi 1939 – 43 között. A család 1943-ban Szarvasra költözött. Itt az evangélikus Vajda Péter Gimnáziumba iratkozva, 1952-ben humán tagozaton érettségizik. Még ez évben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen folytatja tanulmányait, ahol 1957-ben gépgyártás-technológus mérnöki diplomát szerez. Mérnöki pályáját a Bp. Anyagvizsgáló Készülékek Gyárában kezdi. Az OKGT hívására a Nagykanizsai Dunántúli Kőolajipari Gépgyárba (DKG) lép át, és itt dolgozik 1957 végétől 1970-ig: üzemmérnöki munkakörben kezdve műszaki fősztályvezető és főtechnológus beosztásokig.1970-ben az OKGT megbízásából a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat (SZTV) Műszaki majd Vállalati Igazgatójává nevezik ki egy korábbi, tragikus műszaki baleset miatti teljes vállalati rekonstrukció megvalósítása feladattal. E beosztásokban több szakmai szabadalom társszerzője, Gazdasági Mérnök, 1975-80 között a Veszprémi Egyetemi Akadémiai Bizottság (VEAB) tagja címek, eredmények birtokosává is válik. 1980-ban visszatér Nagykanizsára és a Dunántúli Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat (DKFV) őt üzemének 2400 fős üzemfenntartási kapacitását vezeti, majd nyugdíjazásáig. Műszaki Gazdasági Tanácsadó. Nyugdíjasként Polgármester fel- kérésre vezette a Vásárcsarnokot építtető „Alfától az Omegáig” Kft-t. Hobbi érdeklődési körében három testedzési eszköz szabadalma van. Kisnovella íróként főként a háborús kisdiákkor emlékeinek megírását véli kötelességének! Tagja a Takács László Irodalmi Körnek. Szaboljev Erzsébet (1962-) Nagykanizsai pedagógus. Tagja a Takács László Irodalmi körnek, és pártoló tagja a fővárosi Krúdy Körnek. Eddig megjelent kötetei: Köd mögé bújt álom - 2009. Egy picurka karácsony -2009. Nyuszkó meg a Csibefáni - 2010. Számtalan antológia, így pl. a Kláris Antológia, Kanizsa Antológia éves kötetei közölték írásait. Versei megjelentek pl. a Zalai Hírlap - ban, a Klárisban. Tulok Teréz (1960-) Zalaszabari létére számtalan szál köti Nagykanizsához. Tagja a Takács László Irodalmi Körnek, és a fővárosi Cserhát Művészeti Körnek. Verses kötetek: Gyermek szemmel felnőtt fejjel 2006 (Tulok Teréz: Erdős Attila: Bicsák Erzsébet:)) Tarka-barka szivárványok Közel húsz antológia társzerzője. Kitüntetései: 2005. Kitüntetett Író (Cserhát Művészkör Budapest) 2006. Művészeti Díj (Cserhát Művészkör Budapest) 2007. Art Díj (Cserhát Művészkör Budapest)
Posted on: Fri, 21 Jun 2013 14:20:48 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015