Dr. Sanjay Gupta, a CNN orvosszakértője öt éve még az orvosi marihuána legalizálása ellen kampányolt. Idén leforgatott egy dokumentumfilmet a fűről. Közben rájött, hogy csúnyán átverték. Az amerikai kormány verte át. És ő maga is része volt az átverésnek. Most elnézést kért. Az Egyesült Államok közel hetven éven át szisztematikusan félrevezetett mindannyiunkat, és én most elnézést kérek az ebben játszott szerepemért. Dr. Sanjay Gupta, a CNN orvosszakértője, Amerikai tévédokija szörnyű felfedezést tett. A kormány, ami életveszélyes drogként írta le a marihuánát, átverte. És mert ő is kampányolt a marihuána ellen, maga is részese volt ennek az átverésnek. Minderre akkor jött rá, amikor a nem túl szellemes “Fű” című dokumentumfilm-sorozatát forgatta a CNN-nek. Beutazta a világot, beszélt orvosokkal, marihuánahasználókkal, átrágta magát több ezer kutatáson. És rájött, hogy a marihuána egyáltalán nem az a szer, aminek az amerikai kormány láttatni akarja. Az Egyesült Államokban 1970-ben minősítették a marihuánát Schedule 1 kategóriájú droggá. Ez a legsúlyosabb besorolás, a Schedule 1 drogoknak a leírás szerint nincs elfogadott orvosi felhasználásuk, nagy esély van a visszaélésszerű használatukra. Összehasonlításképp, a kokain az enyhébb Schedule 2 besorolást kapta. A dohány, ami még a heroinnál is addiktívabb, és minden tiltott szernél több ember halálát okozza, nem szerepel a függőséget okozó szerek listáján. A marihuánát sajátos indoklással sorolták be a legveszélyesebb drogok közé. Roger Egeberg egészségügyi miniszter indoklásában ezt írta: Még mindig jelentősen hiányos a tudásunk a növényről és aktív hatóanyagáról, ezért azt javasoljuk, hogy bizonyos folyamatban lévő kutatások befejezéséig Schedule 1 besorolást kapjanak. Vagyis a kormány nem a bizonyítékok alapján, hanem ezek hiányában döntötte el, hogy a marihuána veszélyes. És az Egeberg döntése óta eltelt 43 éve kevésnek bizonyult a határozatban emlegetett, “folyamatban lévő” kutatások befejezésére. De térjünk vissza Gupta pálfordulására. Meggyőződésem volt, hogy a DEA (az amerikai drogellenes ügynökség) tudományos bizonyítékok alapján sorolta a legveszélyesebb szerek közé a marihuánát. Nincsenek bizonyítékaik, és most már azt is tudom, hogy az állításaik nem igazak. [A marihuánánál] nincs nagy esély a visszaélésszerű használatra, ellenben nagyon is legitim orvosi felhasználási lehetőségei vannak. Gupta számára a legmegrázóbb felismerés az volt, hogy a kormány tudatosan hazudott. Amikor Egeberg 1970-ben a hiányos ismeretekre hivatkozott, hazudott. 1944-ben a legendás New York-i polgármester, Fiorello LaGuardia rendelt meg egy kutatást a helyi tudományos akadémiától. A kutatók következtetései szerint a marihuána nem okoz jelentős függőséget a szó orvosi értelmében. És már ez a kutatás is cáfolta a világ elmaradottabb részein, például napjaink Magyarországán is rendre előkerülő kapudrog-elméletet. Nem, a marihuána fogyasztása nem vezet heroinfüggőséghez. Gupta orvos, így kutatásaiban természetesen a marihuána orvosi hasznára koncentrált – közben finoman érvelt a rekreációs használata ellen is, gyerekeinek például huszonéves korukig, agyuk kifejlődéséig nem ajánlaná a fogyasztását. De ugyanígy tenne az alkohollal is. Az orvosi használat viszont más. Gupta keresett és talált. A marihuána orvosi hasznáról már a 19. században számos tanulmány íródott. Aktív hatóanyaga, a THC ideális fájdalomcsillapító azoknak, akik neuropátiás fájdalomtól szenvednek. Ehhez képest napjainkban ezek csillapítására morfinszármazékokat írnak fel. Ezek egyrészt kevésbé hatásosak az ilyen típusú fájdalom csillapításában, cserében függőséget okoznak. És a morfiummal szemben a szervezet toleránssá válik, így az adagot is folyamatosan növelni kell. Aminek megvannak a maga veszélyei. Az Egyesült Államokban 19 percenként meghal valaki vényköteles fájdalomcsillapító túladagolásában. Kutatásaim során egyetlen dokumentált halálesetet sem találtam, amit marihuána túladagolása okozott volna. Hogyan tovább? Gupta szerint a szisztematikus marihuánahazugság a kutatásokat is megnehezíti. Mivel a marihuána a legveszélyesebb drogok közé van sorolva, a kutatáshoz a tudósoknak a Nemzeti Kábítószer-visszaélési Intézettől is engedélyt kell kérniük. Ennek a szervezetnek a célja a kábítószer visszaélésszerű használatának a kutatása. Ezek után nem is meglepő, hogy a témával foglalkozó, húszezernél is több amerikai kutatás 94 százaléka a marihuána káros hatásaival foglalkozik. Gupta ezért Amerikán kívülről remél megoldást. Cikkében egy spanyol és egy izraeli kutatást emelt ki, melyek a marihuána idegsejtvédő és rákmegelőző hatását vizsgálják. De egy amerikai kutatást is említ, ami a poszttraumatikus stressz kezelésében vizsgálja a marihuánát. Ceterum censeóként pedig idelinkelném minden idők legjobb cikkét, ami kábítószertémában megjelent. Nick Davies 2001-es, két részes írása briliáns következetességgel bizonyítja, hogy kábítószerügyben az egyetlen reális megoldás a teljes legalizáció. :DDD
Posted on: Thu, 15 Aug 2013 11:41:58 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015