E heti Magazinunkban riportot közlünk a ,,toleráns Svédországból, interjút adott Vásáry Tamás zongoraművész, helyszíni riportot olvashatnak Szíriáról, megszólalnak a második világháborúban megerőszakolt magyar áldozatok, felelevenítjük a Parlamentre 1956-ban kitűzött fehér zászló történetét. Skandinávia sem az ígéret földje a cigányoknak és a bevándorlóknak (1.) Ki eszi le a svédasztalt? Október huszonharmadikán a svéd állami televízióban sugároztak egy Magyarországot meglehetősen egyoldalúan, negatív színben feltüntető riportfilmet. Kétrészes svédországi riportsorozatunk első epizódjában annak járt utána Lukács Csaba, hogy a világ egyik legjobban működő jóléti társadalmában hogyan sikerült integrálni a cigányságot, és mi történik azokkal a bevándorlókkal, akik cseppet sem akarnak beilleszkedni. Ülök egy roma konferencián Stockholm belvárosában, és nehezen tudom értelmezni a hallottakat. Itt vagyunk a világ egyik legirigyeltebb országában, ahova nehéz sorsú emberek százezrei szeretnének bevándorolni szerte a világból. Olyan társadalomba kerülni, ahol erős a szociális háló és a szolidaritás, nem hagynak elesni senkit. Ahol van pénz, lehetőség értelmes célokra, és van törvény arról, hogy a gazdi a kutyát nem hagyhatja otthon hat óránál hosszabb ideig, mert az depressziós lesz - ezért lettek zsúfoltak a kutyaóvodák. Vannak persze problémák is: például ötszáz év alatt sem sikerült integrálniuk a cigányokat. Ehelyett ,,strukturális anticiganizmus hatja át az egész közigazgatást. Ezt nem én mondom, egy Maria Leissner nevű néppárti (ami itt inkább liberálist jelent) politikus többéves tanulmányának konklúziója. Hogy ez nem csak légből kapott fogalom, jelzi az idei botrány: Malmőben a rendőrség egészen ez évig, a fővárosban pedig 1996-ig listázta a cigányokat. Nemcsak azokat, akiknek dolguk volt a törvénnyel, hanem még a kisgyerekeket is. Hasse Taikon családja ötszáz éve érkezett ide, nem nevezhetők friss bevándorlónak: - Amikor megtudtam, hogy van egy ilyen lista, és az egész családommal rajta vagyok, felháborodtam - meséli. - Teljesen úgy éreztem magam, mintha a harmincas években lennénk, amikor ezek a hitleres dolgok történtek Európában. Korábban azt gondoltam, az már rég elmúlt, ma mindenki egyenlő, és azonos jogokkal rendelkezik. Ilyesminek nem lett volna szabad megtörténnie. A családias hangulatú konferencia egyébként egy kulturális központ negyedik emeletén kapott helyet. A folyosó végében uniszex mosdók a nemek közti egyenlőség jegyében. Piszoár egyikben sincs, cserébe minden ülőke le van vizelve. A férfiak bosszúja, gondolom, de azért nem lennék a meg nem különböztetett nők helyében. A bevándorlók lakta negyedek fiataljai közül minden harmadik sem iskolába, sem dolgozni nem jár, és várható volt, hogy más nyugat-európai nagyvárosok mintájára itt is elkezdődnek a randalírozások. A szikra Stockholmban idén májusban robbant be, amikor egy késsel hadonászó 69 éves portugál férfit lelőtt a svéd rendőrség a Husby nevű elővárosban (az érintett városrész 12 ezer lakójának nyolcvan százaléka bevándorló). A tiltakozó megmozdulások hamar erőszakba fordultak, és átterjedtek több városra. A gond az, hogy időközben gyökeresen megváltozott a migráció szerkezete: míg korábban a szomszédos országokból, esetleg Európa más részeiből jöttek ide jól képzett munkavállalók, most már jellemzően harmadik világbeli, fejletlen országok menekültjeit fogadják be. Amennyit megkíván Nemrégiben töltötte be a nyolcvanat, folyamatosan dolgozik, most pedig önéletrajzi könyve jelent meg: Vásáry Tamás zongoraművész és karmester nem unatkozik. Múlt héten a Zeneakadémián nagy születésnapi eseményt szerveztek a tiszteletére, amelyen bejelentették, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma róla elnevezett ösztöndíjat hozott létre ifjú tehetségek támogatására. Wekerle Szabolcs interjúja. (23. oldal) Zsáksötét Az időnek meg kell érnie ahhoz, hogy valamit őszintén tudjunk szemlélni. Nemcsak az egyes embereknek, hanem a társadalmaknak is vannak olyan titkaik, amelyek mindenáron ki akarnak derülni, mert szorítanak, egyre nőnek, és kibeszéletlenül pusztító programokat indítanak el. Skrabski Fruzsina Elhallgatott gyalázat című filmje tornádó erejével hozta felszínre a második világháborúban katonák által megerőszakolt nők bezárt fájdalmát, amelyről mostantól végre őszintén lehet beszélni, és ezzel megindulhat a sebek gyógyulása. Farkas Adrienne sorozatában, amelyben áldozatok és szemtanúk szólalnak meg, folytatni szeretnénk az igazságról való beszédet, hiszen az egyes emberek történetei fonódnak össze a nemzet történelmévé. A nők történetei pedig az életté. (24-25. oldal) Hamis barát Amerika ázsiója mélyponton van a világban. Barack Obama nem ezt ígérte második mandátuma kezdetén, aztán mind nagyobb pofonokba szaladt bele. A következő három év sem lesz elég arra, hogy javítson országa megítélésén - írja Pósa Tibor. (27. oldal) Nagyágyúk Nem szállít többet - legalábbis hivatalosan - fegyvert a szíriai felkelőknek az Egyesült Államok. A döntés stratégiai jelentőségű, halvány remény a megbékélésre. Damaszkuszban és Bejrútban zajlanak a tárgyalások, ám az ágyúk tovább dörögnek. György Zsombor bejutott a háború dúlta Szíriába, ahol az ország első számú vallási vezetője mesélt az Isten nevében gyilkolók bűneiről, az ideális államformáról, a kisebbségek védelméről és fia elvesztéséről. (28-29. oldal) Lakat kerülhet-e a Citadellára? A magyar állam végre birtokon belül szeretne kerülni a Citadellán. A főváros tetején álló, kiemelt turisztikai célpontnak számító építmény ura ugyanis tizennégy esztendeje bérlőként Veres István vállalkozó, aki már többször tört borsot az állami szervek orra alá. Az egyezkedés most sem lesz egyszerű vele. És az új gazda, a XI. kerületi önkormányzat vajon mit kezd friss szerzeményével? Erre keres választ Hanthy Kinga. (30-31. oldal) Parlamenti fehér zászló Nagy Imre 1956. október 29-én a pártközpontból a Parlamentbe költözött, és megszervezték a miniszterelnöki titkárságot. Ennek volt a folyománya, hogy az épület őrzését az ÁVH-sok távozása után a Zrínyi-akadémia ötven tisztje vette át, köztük öt tanár. A miniszterelnöki titkárságra, tanári minőségében, másodmagával a ma 83 éves Láposi Sándor került. A sorsdöntő órákra és napokra emlékeztet Kő András. Többek között a fehér zászló kifüggesztésére, amikor Nagy Imre már nem tartózkodott a Parlamentben. (32. oldal) Virtuális hadiösvényen Miközben az erőszakos számítógépes játékokat illik elátkozni a korszellem szerint, a világ hadseregei egyre szívesebben alkalmazzák a videojátékokat katonáik toborzásához és kiképzéséhez, mert olcsóbb és kevesebb kockázattal jár, mint a valós hadgyakorlatok. Az ehhez szükséges szoftverek piacát pedig nem titkos amerikai vagy kínai beszállítók, hanem egy cseh cég uralja. Molnár Csaba járt e különleges terepen. (40. oldal)
Posted on: Fri, 08 Nov 2013 16:07:12 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015