ELMONDJA A SZERZŐ -- GABRICSEVICS ISTVÁN " ÖNÉLETRAJZ,,,,GÖRBE TÜKÖR " HOGY MIÉRT IS ÍROK,,, youtube/watch?v=ReNcxiu3jxM HOGY MIÉRT IS ÍROK ,,, Nem azért írom verseim, mert olthatatlan vágyat érzek a halhatatlanság iránt és büszke mellel állok félszeg, szerénység szülte barikád legtetején, akár a harcos, kinek homlokán ott a jel : „ Kiválasztott vagy TE csak alkoss!"- Nem azért feszülök napok sűrű sodrától felajzottan, roppant energiák nyomán hajszolva MAGAM, egyre jobban tépelődve és szörnyű kínban, mondatokat betűkre bontva, reárogyva a betű-romra, mert a „halhatatlanság" sikere hajt, és NEKEM a szürkeség az végzet ! Nem azért, hogy tükörbe kényszerítve arcom, örökkön önmagamra nézzek, vádolva minden napszakot, melyben meddő-néma a tollam, s hogy bölcs rímeim viharba szórjam ! ENGEM nem sürget semmi jel, nem vezérelv NEKEM a rögtön, nem ösztönöz a szabad tér, nem kell önként, az írás börtönébe szöknöm ! Szép új világra kattanok, nyugalmam bölcs, szerelmem örök és erős, győztes csatáim nincsenek, röviden élek, ám örökre ! Megtart ENGEM a hangulat: sorsom jövőbe néző álma. Felriadva sem gyűlölök, és hogyha lelkem segítségért kiabálna, lepisszegem! Barátommá válik a pillanatnyi helyzet, kart-karba öltve ballagunk. Ha fáradok, írok egy verset. Nem azért írom verseim, mert bennem él az olthatatlan vágy arra, hogy létezésem fényeit magasztalva az utókornak hátrahagyjam ! Amíg,lelkemben magánvádas, vesztes pereim folynak, időm nem marad arra sem, hogy üzenjek az utókornak ! Megmunkál, satuba fogva ENGEM a jelen, körülöttem vadul tombol az élet, kimondani bár nem tudom, de leírom, hogy sokszor nagyon félek !!! Gyakran RÁM tör az élet vihara, végigvág rajtam szele sodra és ÉN didergek egy hűs papírlap felett, golyóstollamba kapaszkodva. Reménykedem, hogy tán a baj, ÉNVELEM távoli rokon csak, s esélyem lehet valaha még, s bár merész a gondolat, de tán nem teszek olyat, hogy sorsomon még rontsak ! Talán a sorsomon RAJTAM kívül nem ronthat senki? Ígérem és meg is teszek mindent, amit meg lehet tenni, hogy a világ olyan legyen, amibe ÉN is beleférek ! És ha megmar az idő, tisztuljon és váljon véremmé a méreg. Ősz fejemre nem hull babér, lábam nyomán nem nyílik virág, de BENNEM világos rend dohog, kavarogjon hát kint az egész világ ! Szeplőtelenné fényesít ENGEM, hogy elkerülnek holmi díjak ! Hisz azért írom verseim, mert nem tehetem, hogy az ami bánt, arról ne írjak !!! ---- Gabricsevics István ---
Posted on: Mon, 17 Jun 2013 17:46:51 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015