Elég sok szó esik köztetek a rabszolgaságról. Egy társadalom-kutató mondta azt, hogy a modernkori rabszolgaságnál, ahol az egyént az alacsony bér és a hitel teszi rabszolgává nincs zseniálisabb. A rabszolga ugyanis öngondoskodóvá válik. A szabadság hiánya, melyet az alacsony bér vagy a teljes eladósodottság okoz itt az öngondoskodással párosul. A rabszolgatartónak nem kell többé gondoskodnia fedélről és ételről, ez már a rabszolga feladata. Amikor a rabszolgaságról történelemkönyvek megnyugtató távolságtartásából hallottunk, mint letünt korszakok szinte hihetetlen és elképzelhetetlen jellemvonásai, nem gondoltuk, hogy ez menyire jelen van most is a földön. Ahogy korábban írtam, a média virtuális szabadsága, mármint az, hogy látjuk mások milyen paradicsomi körülmények közt élnek, utaznak, hogy a bolygón micsoda természetfeletti csodák, tájak, kultúrák léteznek, az "olyan mintha velünk történne" illúzióját keltik. Jóllehet nekünk nincs részünk benne, de mégis az álmok talaján azonosulunk és belenyugszunk abba, hogy mindezek mások kiváltsága. Nekünk marad az álom. A rabszolgatartók és a rabszolgák közti legagyobb különbség nem az anyagiak, hanem a szabadság meg- és nemléte. Ugyanakkor ez az anyagiakra vezethető vissza. Ugyanis az élet alapja a boldogságkeresés és a rátalálás. Ehhez idő kell. Szabad idő, amelyet meg kell finanszírozni. Nem véletlen, hogy a nagy gondolkodók szinte mindegyike nagyon gazdag családba született. Lásd Buddha, Marx, Engels, stb stb. Jézust azért nem sorolnám közéjük, mert ő a tudását (szerintem) nem a megtapasztalások és elmélkedések útján szerezte, hanem magával hozta a világba. Zseniális az a módszer, mellyel ma az eltartó államokban a béreket úgy alakítják, hogy abból ne lehessen regenerálódni és ne legyen idő gondolkodosára, morfondírozásra. Azzal ugyanis eljutunk arra a bölcsességre, amely a boldogsághoz vezet, és azonnal megszünne a szükséglet keresés és kielégülés ördögi köre, mert az ember magától a létezés örömétől boldog és nem attól, hogy BMW-vel utazik. Ennek a kívánságát a társadalom teremti meg, de nem így születünk. Ez nem jó a rabszolgatartóknak, mert élő termelőeszköze többé már nem az ő hasznára dolgozik egy életen át. A mai rabszolgát munkára bírni az elérhetetlen vágyak kívánni akarásával lehet.
Posted on: Fri, 27 Sep 2013 07:33:49 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015