Ez a szerelem Hagytam... az érzés rám rohanjon, leteperjen, mint egy győztes, Fölényes ellenfél, átadtam tudatom, legyőzött, édes, borzongató volt, Félelmetesen nagyszerű, ugyanakkor mint napfény, öltöztetett... Tekintetünk egymásba kapcsolódott, lassan megszűnt minden létezni, Nem hiányoztak a szavak... valahol a zene megszólalt... Vagy a csöndnek lett hirtelen ezernyi pillangószárnya...? Millió hárfa hangja zengett... mindegyik szivárványszínű lepke volt, Valahonnan égkékség robbant ránk, csak álltunk... csak néztük egymást...! Ha veled vagyok Ha veled vagyok, ha együtt élhetünk, egy kunyhóban is boldogok lehetünk. Annyi pénzünk legyen, hogy megéljünk. Nem kell a fényes élet nékünk. Elég, ha egymás szemébe nézünk. Érezzük, milyen mély a szeretetünk. Milyen szépen ragyognak a csillagok felettünk. A szebb életre meglehet minden reményünk. Ha már megvan a kis fészkünk ott, ahol ketten elférünk. Éjszakai eszmelet Egy pénteki este az erkélyen ér, Meglepő, de szívem ma csak nyugalmat kér. Kitekintek a nyári égbe, Belenézek a töretlen szépbe. Elszálltak már a délután fülledt szellői, Most a teliholdat simítják az éj felhői. Lágyan szállnak tova a fehér derengésben, S a tiszta fény feltűnik újra szerencsésen. Fülembe tücskök szava száll, Tudják, hogy a reggelre mások hangja vár. De most ők uralják az idilli világot, Melyet a késői óra kiváltott. Halkan hallatják magukat, S én örömmel ízlelem dalukat. Tökéletes e világ kiragadott perce, Megérint a természet egyszerű lelke. A pillanatnak részese vagyok, Nagyszerű ajándékot kapok. Kiürül a szívem, ez a békés elmélkedés helye, Most kíváncsi gondolatokkal vagyok telve. Mondják rám mostanság, hogy érett. Mi végett? Tán mert megtanultam megannyi tételt? Vagy mert lezártam egy korszakot, Esetleg a vizsga komolyságot hozhatott? Lehet az életkorom az oka, Vagy hogy új helyre állok tova. Talán annyi akadály van a hátam mögött, Hogy egyszerűen már nem lehetek lökött. Lehet, hogy valaki kiváltja ezt belőlem. Azzal, hogy semmit nem rejt el előlem. Mindent megmutat nekem, Pallérozza védtelen lelkem. Távolabb volt, mint a Hold, mikor mindez kezdődött, De szeretetével gátlásom is vetkőzött. Immár meztelen a szívem előtte, Mosolya minden kétségem lelőtte. Érésem az ösztön váltja ki belőlem: A szerelemért felnőttem. Egy ilyen csodát meg kell tartani, Nevetését nem lehet eleget hallani. A szerelemhez felnőtt fej való, Hisz az ifjúkori mámor csaló: Megismernéd az egész teret, S elsuhant az idő a fejed felett. De ha melletted van egy társ, Minden korban csak szépet látsz. Észreveszed az éjszakai csendet, Képzeleted álomvilágba enged. Az igazi ő mért ne lehetne, Ki egy életen át szeretne? A legszebb kincsekre leltem benne, Szívem nélküle el lenne veszve. Keze a kezemben, ez így kerek, Csak is érett lehet, ki így szeret. Kitekintek újra a nyári égbe, Belenézek a nagyszerű szépbe. Barátom lelke A Barátom öröme az enyém, még ha tőlem kapta is a nyerő lapokat. A Barátom könnye is az enyém, pedig egykor nevettünk mi együtt nagyokat! A Barátom ereje az enyém, még ha folyton egymásnak nyújtunk is mankókat. A barátom szent hite az enyém, mert hiszen láttunk mi már együtt szebb napokat! A Barátom álma is az enyém, hiszen mi együtt álmodtuk meg az Álmokat! Ellentétek Éjjel Amikor a Holdat vihar takarja A vakság csatát nyer a fénnyel Színtelen lelkem eső mossa. Nappal A gondokon a fejemet rázom Akkor a Nap hűvös sugara takar Mert nélküled úgyis fázom. Álomban Egy szál cigarettát szívtam Te adtad a tüzet, elaléltam Megcsókoltál, kissé bágyadtan. Valóságban Felköhögött mélykék szíved Feküdtél mellkasomon a sátorban Fenyegető lépés volt, a Te műved. Tisztán Tartottam minden porcikám De amennyire ártatlan szerelmem Annyira teszek bármit hiába, feleslegesen. Mocskosul Beléd vagyok esve drága Ha volt is ilyen, ehhez nem hasonul De ennek is, mint mindennek, hatalmas az ára. Szerelmesen Szívtam magamba minden szavad Még ha hiába is szerettem Elvétve szükségem, mindazt, ami vagy. Utállak Ahogy játszol, tudod, kellesz Hát TÉVEDSZ! Szégyen! Te szemtelen alak Miben? Hazudok-e, halok-e, vagy élek, csak azt remélem Tudod mit? Persze hogy... érjek révbe, vagy legyen végem.
Posted on: Wed, 24 Jul 2013 13:56:21 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015