Felhívás összefogásra FELHÍVÁS ! Együttműködési javaslat, megoldási csomag összeállítás... 2013.08.08 felhivas-2013-aug.png 1. Kérjük a magyar társadalmat, az érintett sorstársainkat és a „deviza”hiteles csoportokat, szervezeteket: Minden érintett sorstársunk aktívan vegyen részt a civilek előtt álló feladatok elvégzésben és az eddig passzív ismerőseiket is bíztassák tájékozódásra, aktivitásra. Az általuk szimpatikusnak tartott, bíróságon már bejegyzett szervezetekbe lépjenek be, tagságukkal is támogassák ezeket a szervezeteket, segítsék és felügyeljék munkáját. A megnövekedett létszámú „deviza”hiteles szervezetek hozzanak létre közösen egy Vizsgáló Tárgyaló Munkacsoportot (VTM). A VTM vizsgálja át azokat a dokumentumokat, melyeket a következő pontokban felsorolunk és kérünk. A VTM résztvevői válasszák ki maguk közül azokat, akik a Kormány/Pénzintézetek/Civilek részvételével lefolytatandó tárgyalásokon képviselik majd a Civil oldalt, az együttműködő Civil szervezetek tagságát. 2. A Nemzetgazdasági Minisztérium hozza nyilvánosságra az alábbi adatokat: A költségvetés milyen összegekkel járult hozzá a kamattámogatott lakáshitelekhez évente 2000-től? Mekkora SZJA visszatérítést adott az APEH lakáscélú kamatfizetés címén évente 2000-től? 3. A Magyar Nemzeti Bank hozza nyilvánosságra az alábbi adatokat: A pénzintézetek milyen mértékben kötöttek összesen évente deviza swap ügyleteket, hogy fedezzék a tevékenységük során keletkező árfolyam kockázatokat évente 2000-től. A pénzintézetek milyen mértékben kötöttek a MNB-kal évente deviza swap ügyleteket, hogy fedezzék a tevékenységük során keletkező árfolyam kockázatokat évente 2000-től. Mekkora bevétele volt a MNB-nak ezekből a deviza swap ügyletekből és miből tevődtek össze Mennyi volt a bankok MNB-nél elhelyezett céltartaléka évente 2000-től. 4. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: Hozza nyilvánosságra a pénzintézetek forrás szerkezete deviza (USD, EUR, CHF stb) és forint valamint jelleg szerint (lakosság, anyabank stb) pénzintézeteként évente 2000-től. Minden bank esetén készüljön deviza forrás-eszköz kimutatás, devizanevenként, évente 2000-től. A törvényben meghatározottak szerint biztosítson a tényleges fogyasztóvédelmi tevékenységet folytató civil szervezeteknek a működésüket biztosító összeget, a valós tevékenységet nem folytató, eddig devizahiteles ügyben néma, vagy félrevezető tevékenységet folytatókkal mondja fel a szerződést. 5. A Kormány tegyen azonnali lépéseket Hozza meg a szükséges jogszabályokat, hogy a fenti vizsgálatok elkészülhessenek. Mentse fel Szász Károly PSZÁF elnököt és azon munkatársait, akik téves adatokkal és megtévesztő következtetéssel kívánták a Kúriát befolyásolni. Mentse fel Polt Péter legfőbb ügyészt és azon munkatársait, akik téves adatokkal és megtévesztő következtetéssel kívánták a Kúriát befolyásolni. Mentse fel PSZÁF Fogyasztóvédelmi igazgatóságának vezetőit. Mentse fel a Gazdasági Versenyhivatal vezetőit. A végrehajtások és kilakoltatások azonnali leállítása. PSZÁF-en belül a civil kontrol megteremtése (miután átkerül a feladatkör az MNB-hez, az MNB ezzel a területtel foglalkozó részlegén belül). A Pénzügyi Jogok Biztosának hatás és feladatkörének megerősítése, hogy a PSZÁF megszűnte után a teljes fogyasztóvédelmet át tudja vállalni és el tudja látni. Éveken keresztül a PSZÁF működését a pénzintézetek finanszírozták a költségvetésen keresztül, a PSZÁF megszűnését követően ezen összegek sorsát rendezni kell. Tegye lehetővé deviza és deviza alapú szerződések esetén a fogyasztók részére a perköltségmentes eljárás lehetőségét Írja elő visszamenőlegesen a folyamatban lévő ügyeknél is gyermekjogi képviselő azonnali bevonását a kiskorút is érintő adós családok pereibe, mind a kötelmi jogi pereknél, mind a végrehajtási pereknél. Kötelezzék a bankokat adatszolgáltatásra, mely tartalmazza minden szerződés esetén a THM-ben szereplő tételeket, a szerződés kötéskori THM-t, valamint egy jelenlegi valós THM-t mely az eddigi tényleges törlesztő részletek adataival van kiszámolva, az elkövetkező hónapok esetén pedig évi 1,5%-os forintromlással számolja a hátralévő törlesztő részleteket. Ezáltal egyrészt összevethetővé válik, hogy mennyiben egyezik a szerződésbe írt THM a jogszabályok szerint számolt THM-mel, másrészt minden érintett megismeri, hogy kölcsönének mennyi az igazi, valódi THM-je. A bankok minden ügyféllel rögzített beszélgetést adjon át az ügyfélének, hogy a beszélgetés tartalmát használni tudja eljárások alkalmával. A magáncsőd tervezetének társadalmi vitára bocsátása haladéktalanul. Azonnal be kell vezetni az „elsétálási jogot”. Az ingatlanfedezetű hiteleknél az ingatlanukat már elvesztők esetén, a fennálló tartozást el kell törölni. Az időközben befizetett összegeket jóvá kell írni. A bankváltást egyszerűbbé, könnyebbé kell tenni, hogy a fogyasztóért folytatott verseny elinduljon, hogy a fogyasztok könnyen ott tudják hagyni a tisztességtelen, csaló bankokat. Mindennemű állami támogatást, ami a fenti kölcsönszerződések korábbi rendezése során (pl. árfolyamgát) a kereskedelmi bankoknak juttatásra került, azt a bankok fizessék vissza a költségvetésbe. Kormánybizottság azonnali felállítása. 6. Kormánybizottság vizsgálja meg az alábbiakat: A pénzintézetek milyen hazai és külföldi vállalkozásokkal kötöttek deviza swap szerződéseket. Ezen szerződések teljesítése során mekkora összeget fizettek ki a pénzintézetek 2000-től évente. A bankok deviza swap partnerei milyen tulajdonosi körbe tartoznak Hány esetben és milyen összegekben fordult elő, hogy az anyabank jelentős összeget biztosított magyar bankjának és deviza swap ügyletet kötött a magyar bank az anyabankkal az árfolyamkockázat fedezésére? Kik a felelősek a teljesen megtévesztő 2006-os és 2008-as PSZÁF-MNB devizahiteles ismertetők kiadásáért? A GVH miért nem vizsgálja ki a bankok összehangolt kamatemeléseit, a vizsgálat miért folyik eredménytelenül már 2011 novembere óta? Tekintse át a 2006-2009 közti MNB, PSZÁF, KSH, Bankszövetség, BÉT tanulmányokat, elemzéseket, jelentéseket, hogy megállapítható legyen, ismerték-e a bankok ebben a négy évben, hogy a forint erős pozícióban van és várható egy elmozdulás, egy jelentős árfolyam korrekció valamint a pénzügyi válság kiterjedéskor ismert volt-e a pénzügyi szakmában hogy Európa és hazánk is érintett lehet, és valóban menedék valuta funkciót tölt be a CHF és a JPY 7. A Kúria Felülvizsgálati eljárásban bírálja felül azokat a jogerős bírósági ítéleteket, melyek azon alapulnak, vagy azt is tartalmazzák, hogy az árfolyamrés nem költség és a szerződésben nem kell feltüntetni, az árfolyamrés nem a bankoktól függ stb. Civilek bevonásával munkacsoportot hozzon létre, mely egyrészt az elmúlt évek bírósági visszaéléseit, anomáliáit feltárja, másrészt megvizsgálja, hogy miért nem történt vizsgálat az OBH elnökéhez írt bejelentések ügyében. Hozzon döntést a kölcsön tőkeösszegével kapcsolatban (a későbbiekben részletesen kifejtjük): deviza elszámolású forint kölcsön nyújtása esetén a bank csak a rendelkezésre bocsátott forint összeget követelheti vissza, a forint árfolyam romlása nem növelheti a kölcsön tőke összegét, mert a bank nem devizát, hanem forintot bocsátott rendelkezésre, a deviza egy számolási segédlet, mely a törlesztő részletek meghatározására szolgál csak csupán. 8. A Közjegyzők A közjegyzők központilag, visszamenőleg töröljenek el minden pontos elszámolás nélkül kiállított végrehajtási záradékot. 9. Az elszámolás és kártérítés alapjai (pontosan meghatározni csak a fentiek szerint elvégzett vizsgálatok után lehet meghatározni) A szerződések nem jöttek létre (lásd melléklet), ezért forint kölcsönként kell elszámolni. A bankoknak és a kölcsönfelvevőknek az MNB alapkamat figyelembe vételével kell elszámolni. A forint kölcsönök esetén a kamatlábakat visszamenőleg csökkenteni kell a GVH vizsgálat eredményének megfelelően („A” változat), vagy egyszeri, egyösszegű, a kölcsöntőke függvényében %-os mértékben megállapított banki visszatérítést kell nyújtani részükre („B” változat). Az otthonukból kiköltöztetett, a kényszerértékesített deviza és deviza alapú hitelt felvevőknek automatikusan térítse vissza az általuk befizetett vagyonszerzési illeték teljes összegét az Adóhatóság, mivel esetükben egyáltalán nem beszélhetünk vagyongyarapodásról. Azoknak a hiteleseknek akiknek a vagyonszerzési illeték késedelmes befizetése után az APEH, illetve a NAV késedelmi kamatot számolt fel, ezt a NAV törölje, és a befizetett összeget utalja vissza („A” változat), mivel mindenki tudta, hogy illetéket kell fizetnie, valamint semmi köze az illetéknek a deviza alapú hitelhez és a válsághoz, ez a pont felesleges („B” változat). Az érintett deviza és deviza alapú adósok olyan szerződéseket írtak alá, melyeket nem kötöttek volna meg, ha a bankok ismertetik a jellemzőket, a kockázatokat. A törlesztések emelkedése azoknak a családoknak is jelentős problémákat okoztak, okoznak, akik hátralék nélkül fizetnek. Általános kártérítéseként az kölcsön összeget csökkenteni kell. A csökkentésnek talán a legegyszerűbb módja egy „átalánydíjas” kártérítés, mivel ez gyorsan, automatikusan megoldható. Ennek a csökkentésnek a mértéke legyen 30% („A” változat), a kártérítések összegét egyenként kell megállapítani, nem szabad egységesíteni („B” változat). A közjegyzők közreműködését a pénzintézetek írták elő, a saját érdekük kívánta ezt meg, viszont a közjegyzők költségét a hitelfelvevők állták. A közjegyzők a törvényben előírt feladatukat nem látták el, nem vizsgálták meg a szerződéseket, nem hívták fel az ügyfeleik figyelmét a jogi problémákra. A közjegyzők utalják át a közjegyzői költséget kamatostul a hitelfelvevőknek. A kamat mértéke legyen jegybanki alapkamat duplája. A kényszerértékesített lakások és más vagyontárgyak kártérítése esetén is egy „átalánydíjas” megoldást javaslunk, mivel nem valószínű, hogy az új tulajdonostól az ingatlan, vagy gépjármű visszaszerezhető. Javasoljuk, hogy az érintett bankok a lefoglaláskori piaci érték kétszeresét fizessék vissza a károsultnak. Ezáltal az érintettek vagyoni és nem vagyoni kártalanításban is részesülnek („A” változat), egyedileg kell minden esetet vizsgálni, abból kiindulva, hogy a kényszerértékesítés jogszerűtlen volt, az új tulajdonos tulajdonszerzése semmis („B” változat). Sok öngyilkosság történt a kilátástalan jövő és az adósságspirál miatt, a csonka családoknak hiányzik az elhunyt és hiányzik az elhunyt keresete is. A kártalanításnak valamiképpen ki kell terjednie ezekre az esetekre is. A bizonyítottan a kölcsönük miatt öngyilkosságba menekülők családjának, (ha nincs családjuk, akkor az örököseiknek) fizessen a pénzintézet fix költséget és 10 évig életjáradékot. A fix költség lehetne 1,5 millió Ft, az életjáradék összege pedig a mindenkori minimálbér kétszerese. A kölcsönszerződésüket bíróságon megtámadókat a per okozta anyagi és nem anyagi károkért a pénzintézeteknek kártalanítani kell. Az anyagi kártérítés a felmerült illetékek és ügyvédi költségek kétszerese. A nem anyagi kártérítés javasolt havi összege a folyósított összeg 1%-a, a perirat benyújtásának idejétől felszámítva („A” változat), bíróság határozza meg a kártalanítás összegét („B” változat). Végül. A megoldásnak nem csak lakáscélú, hanem minden fogyasztói deviza és deviza elszámolású kölcsönre ki kell terjednie (gépjármű, szabad felhasználású stb). A mikró vállalkozások és egyéni vállalkozások ugyan nem tartoznak a fogyasztóvédelmi szabályozás alá, viszont valamilyen módon az ő kifosztásukat is meg kell akadályozni. Álláspontunk szerint ezeket is fogyasztóknak lehetne tekinteni, mert ők sincsenek egy információs-tudás szinten a pénzintézetekkel, ugyanolyan kiszolgáltatottak, mint a lakosság. Egy ügyfélbarát, társadalmi szempontokat figyelembe vevő pénzintézet szándékosan nem okoz kárt. Ha önhibáján kívül kárt okoz, akkor vállalja a felelősséget tetteiért. Tisztességes pénzintézet nem próbál kibújni a személyes tárgyalások, a helyzet tisztázása alól. Tisztességes pénzintézet, ha peren kívül nem tudja álláspontjáról meggyőzni ügyfelét és nem tudja elfogadni ügyfele szempontjait, vállalja a bírósági eljárást és annak következményeit. Elfogadhatatlan a hazai pénzintézetek és lobbi szervezetük viselkedése. Kétféle károkozás létezik, gondatlanságból illetve szándékosan elkövetett. A szándékos károkozást a Btk. szabályozza. Meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy szándékos bűncselekmény történt, ennek a lehetőségét semmiképpen nem szabad kizárni, a felsorolt vizsgálatok eredménye erre is adatokat fog szolgáltatni („A” változat), a felsorolt és feltárt tények, összefüggések világosan bizonyítják, hogy szándékos károkozás, azaz bűncselekmény történt („B” változat). A fentiekben felsorolt kártérítés elképzelés azon alapszik, hogy gondatlanság történt a bankok részéről. Új kártérítési elképzeléseket kell kidolgozni, amennyiben szándékos károkozás, bűncselekmények sora történt. Bűncselekmény esetén az állam kártalanításának módját is meg kell határozni, mivel a teljes nemzetgazdaság óriási károkat szenvedett el. MELLÉKLET: Az ismert tények alapján összeállítottunk szempontokat annak megállapítására, hogy egy adott szerződés tartalma valószínűsíthetően megfelel-e a törvényi, tisztességességi, fogyasztóvédelmi előírásoknak, szempontoknak. a kölcsön adott összeg egyértelműen meg van határozva Ft-ban a szerződésben a kölcsön adott összeg egyértelműen meg van határozva devizában (EUR, YEN, CHF) a szerződésben kölcsön összeg nincs egyértelműen meghatározva a kölcsönszerződésben, egy tájékoztató hitelkeret szerepel csupán a THM %-os mértékét nem tartalmazza a szerződés a THM %-os mértékét tartalmazza a szerződés, viszont nem tartalmazza hogy forint vagy deviza számadatok alapján lett-e a THM kiszámolva a szerződés tartalmazza, hogy a kölcsön nyújtáskor az elvégzett számítás a bank által meghatározott vételi árfolyammal történik, a törlesztő részletek kiszámítása során a bank eladási árfolyammal számol a szerződés szövegében szerepel, hogy a vételi árfolyam alacsonyabb, mint a középárfolyam és az eladási árfolyam magasabb mint a középárfolyam a szerződés szövegében meg van adva, hogy a vételi árfolyam x %-kal alacsonyabb mint a közép árfolyam, és az eladási árfolyam x %-kal magasabb, mint a közép árfolyam (a továbbiakban nevezzük az eladási és vételi árfolyam különbségét árfolyamrésnek) a szerződés tartalmazza, hogy az árfolyamrést milyen körülmények bekövetkezte esetén jogosult a bank megváltoztatni a bank hirdetménye tartalmazza az árfolyamrés %-t a szerződéskötéskor a THM %-os mértéke mellett fel vannak tüntetve a devizaárfolyamok (közép és vételi és eladási), mellyel a bank a THM-t kiszámolta a THM %-os mértéke mellett fel vannak tüntetve azok a szerződéskötéskor felszámolt költségek forintban (deviza alapú szerződés) illetve devizában (deviza szerződés), melyeket a a bank a THM számolásakor figyelembe vett a THM %-os mértéke mellett fel vannak tüntetve azok a szerződéskötéskor felszámolt költségek forintban (deviza alapú szerződés) illetve devizában (deviza szerződés), melyeket a a bank a THM számolásakor nem vett figyelembe, vagyis azok a költségek, melyeket a THM nem tartalmaz a THM %-os mértéke mellett fel van tüntetve az a törlesztő részlet, illetve akciós kamatozású kölcsönök esetén valamint halasztott kamatozású kölcsönök esetén fel vannak tüntetve azok a törlesztő részletek, melyekkel a bank a THM értékét kiszámolta a szerződés tartalmazza, hogy a THM a kamatkockázatot nem mutatja a szerződésben meg van pontosan határozva, hogy a bank a kamatlábat milyen tőle (banktól) független tényezők (pl. MNB alapkamat, KSH forint infláció, 3 hónapos EUR LIBOR, 6 hónapos CHF LIBOR stb) változása esetén jogosult változtatni a szerződésben a fenti felsorolt tényezők szerződéskor ismert mértékét %.ban megadja a szerződés tartalmazza, hogy a kamatláb egy referencia értékhez van kötve és megadja, hogy mennyivel magasabb a kamatláb a referencia értéknél a szerződés képletet tartalmaz, mely segítségével ki lehet számolni az aktuális kamatlábat a képletben szereplő tényezők ismeretében a szerződés egyértelműen tartalmazza, hogy a kamatláb valamilyen forint tényező(k)től függ a szerződés egyértelműen tartalmazza, hogy a kamatláb a szerződésre jellemző deviza valamilyen tényezőjétől függ (pl CHF esetén CHF alapkamat) a szerződés tartalmazza a kamatláb változás minimális értékét a szerződés tartalmazza, hogy a THM a deviza árfolyamkockázatot nem mutatja a szerződésben van egy táblázat, mely megmutatja, hogy az árfolyam emelkedése miként növeli a havi törlesztéseket kombinált termék esetén (lakáskassza, életbiztosítás stb) van egy táblázat, mely megmutatja, hogy az árfolyam emelkedése miként csökkenti az előtörlesztés során a nyilvántartott adósságot a szerződésben van egy táblázat, mely megmutatja, hogy az árfolyam emelkedése és a kamat emelkedése miként növeli együttesen a havi törlesztéseket a szerződésben van egy adatsor vagy egy ábra, mely az elmúlt pár év (3-5-8 év) árfolyamváltozását mutatja, abban a devizában, mely a szerződésre jellemző a szerződésben van egy adatsor vagy egy ábra, mely árfolyamváltozását mutatja pontosan olyan hosszú időszakra, melyre a szerződést kötötték, abban a devizában, mely a szerződésre jellemző a szerződésben van egy adatsor vagy egy ábra, mely árfolyamváltozását mutatja lényegesen hosszabb hosszú időszakra, melyre a szerződést kötötték, abban a devizában, mely a szerződésre jellemző a szerződés tartalmazza, hogy az árfolyamváltozás összes kockázata a kölcsön felvevőt terheli a szerződés tartalmazza, hogy az árfolyamváltozás kockázata egy árfolyamérték felett miként oszlik meg a bank és a kölcsön felvevő között a szerződés tartalmazza, hogy az árfolyamváltozás esetén a bank átvállalja egy részét az árfolyam emelkedésnek a szerződés pontosan tartalmazza, hogy a bank milyen események bekövetkeztekor jogosult felmondani a szerződést a szerződés tartalmazza, hogy a szerződés semmis, ha a kölcsönfelvevő lényeges adato(ka)t elhallgat a szerződéskötés folyamán, vagy valótlan adatokat közöl a szerződés tartalmazza, hogy a szerződés semmis, ha a bank lényeges adato(ka)t elhallgat a szerződéskötés folyamán, vagy valótlan adatokat közöl a szerződésben egyértelműen meg van határozva, hogy milyen szolgáltatásért milyen költséget kell fizetnie a kölcsönfelvevőnek a szerződés tartalmazza a hitel elbírálat számítás eredményét számadatokkal, figyelembe véve benne a szerződéskötéskor látható kamatkockázatokat és árfolyamkockázatokat, ha a bank felszámolt hitelbírálati díjat a szerződés tartalmazza azokat a szolgáltatásokat, melyeket a bank kezelési költség címén felszámol a szerződéshez kapcsolódik egy deviza folyószámla, mely a kölcsönfelvevő nevére van megnyitva a szerződés tartalmazza, hogy a THM számításnál a deviza folyószámla költségét is figyelembe vették a szerződés előírva lakásbiztosítás megkötését a szerződés tartalmazza, hogy káresemény bekövetkeztekor a biztosító a lakástulajdonosnak fizessen, hogy az okozott kárt helyre tudja állítani a kölcsönfelvevő jogosult volt-e az adott banknál forint kölcsön felvételére jövedelme alapján (azonos nagyságú forintkölcsön törlesztő részletét vállalhatta-e, fizetésére képes lett volna-e) a szerződés tartalmazza-e kombinált kölcsönök esetén, hogy a THM számításnál az előtörlesztést vették-e figyelembe vagy a havi fizetési kötelezettségeket, melyek a törlesztő részleten kívül vannak alkalmaz-e a bank külön forintkölcsön késedelmi kamatot és külön deviza késedelmi kamatot arányos-e a késedelmi kamat az üzleti kamattal tartalmaz e a szerződés vis maior-t, például pénzügyi-gazdasági válságra, drasztikus árfolyamváltozásra Budapest, 2013.08.07. Birinyi Nóra Dudás Anna Fekete László Kalmár Mária Papp Péter Szabó József a Hiteles Mozgalom részéről Bukovszky László elnök a Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület (ba) részéről
Posted on: Fri, 09 Aug 2013 11:45:49 +0000
Recently Viewed Topics
© 2015