INFO: Azt hiszem ezt nem mindenki tudja, hogy mégis érvénytelen, majd egy kis korrekcióval mégis érvényes a szerződés. Ez vicc. A lényeg az utolsó két bekezdés. A Kúria egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyében csütörtökön kimondta: a vitatott devizahitel-szerződés érvényes, de az árfolyamrés plusz-mínusz fél százalék, azaz egy százalék lehet. A felperes keresete szerint az átváltás költségét külön, tételesen nem tüntette fel a bank a vele kötött szerződésben annak ellenére, hogy ez a költség is szorosan a szerződésben rögzített kölcsönügyelthez tartozik, emiatt pedig a szerződés semmis. Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitelszerződés semmisségét, az eredeti, szerződéskötés előtti állapot helyreállítását látta indokoltnak, és új első fokú eljárásra utasított az összegszerűség megállapítása érdekében. A másodfokú bíróság indoklásában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ahhoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesítésre. A törvényszék jogerős, közbenső ítéletének hatályon kívül helyezése érdekében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel a bank, melynek álláspontja szerint az árfolyamrés nem a kölcsönszerződés költsége, nem a költségek között szabályozott tétel, hanem az elszámolás része, egy speciális számítási mód. A vételi és eladási árfolyam alkalmazása a folyósítandó kölcsön, illetve a törlesztendő kölcsön összegének kiszámítását teszi lehetővé. A bank azzal is érvelt, hogy a vitatott szerződés tartalmazza a teljes hiteldíjmutatót (THM), amiben benne van az árfolyamrés, ha tehát az árfolyamrés mégiscsak költség lenne, úgy benne van a szerződésben. Továbbá azt is felvetette, hogy ha érvénytelen lenne a szerződésnek az árfolyamrésre vonatkozó része, az az egész megállapodás szempontjából olyan csekély jelentőségű, ami miatt aránytalanul súlyos jogkövetkezmény lenne az egész szerződés semmiségének kimondása. A legfőbb ügyésznek a perben a Kúria felhívására adott szakmai véleménye szerint a devizaátváltás költsége nem a kölcsön része, nem kell feltüntetni a szerződésben, ezért a perbeli szerződés nem semmis. A felperes jogi képviselője a bank felülvizsgálati kérelmének elutasítását és a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte. A konkrét ügyben a felperes magánszemély 2006 őszén 14 éves futamidőre felvett 12 millió forint svájci frank alapú hitelre öt év alatt több mint 16,5 millió forintot fizetett vissza a banknak. A perben 4,9 millió forint és járulékainak megfizetését követelte a banktól jogalap nélküli gazdagodás címén. A Kúria csütörtökön kihirdetett felülvizsgálati döntésében a jogerős közbenső ítéletet ugyan hatályában fenntartotta, ám a szerződés semmisségét mégsem mondta ki. Ehelyett az érvénytelenségi okot a legfelsőbb bírói fórum a döntésével maga szüntette meg oly módon, hogy kifejezetten is a szerződés részévé tette a THM kiszámításakor, a szerződés megkötésekor fennállt vételi és eladási árfolyam eltérésének százalékos mértékét és így nyilvánította érvényessé a perbeli szerződést. Az eljárás adatai szerint az árfolyamrés mértékét az OTP 2008 októberében plusz-mínusz fél százalékról plusz-mínusz egy százalékra változtatta. A Kúria a bank érvelésével szemben kimondta, hogy az árfolyamrés költség, ezért nem csupán érvényesíteni kellett volna a THM kiszámításánál, de tételesen, külön is szerepeltetni kellett volna a szerződésben, ugyanis a szerződő félnek az uniós szabályok szerint is lehetőleg minden olyan körülményt ismernie kell, ami a szerződésteljesítést, fizetési kötelezettséget befolyásolja. Ezzel összefüggésben az árfolyamrés mértékének megváltoztatására is csupán az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint, azaz többek között hirdetményi értesítéssel, az objektív ok tételes megjelölésével és a felmondási lehetőség másik fél részére történő biztosításával van mód. Miután ez nem történt meg, a szerződés érvénytelen, de a Kúria, tekintettel arra, hogy az árfolyamrés az egész ügyletnek csupán elenyésző része, nem semmisítette meg a szerződést, csak pontosította, kiegészítette azzal, hogy meghatározta az árfolyamrés mértékét a szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatállyal plusz-mínusz fél, azaz egy százalékban, és ily módon kiküszöbölte az érvénytelenségi okot.
Posted on: Sat, 06 Jul 2013 10:36:03 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015