"ITÉLETEK, DÖNTÉSEK" - VIRTUÁLIS VALÓSÁG NETES ADOK-VESZEK VESZÉLYEI.... "Tájékoztató a Kúria elvi állásfoglalásáról ingó értékesítés üzletszerűségének megítéléséről: (Kfv.I.35.721/2011/6.) Az ingóértékesítés üzletszerűségének megítélésekor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 58. §. /8/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is ha az adóalany nem teljesítette a jogszabályban rögzített bejelentési kötelezettségét. Ennek elmulasztásával nem helyezheti magát kedvezőbb pozícióba, mint a jogszabályt követő adózók. Rövid tényállás: Felperesnél 2006- 2008 években a vatera.hu és a tesz-vesz.hu internetes oldalakon számottevő alkalommal /2006.-286, 2007.-701, 2008.-870 esetben / értékesített többnyire különböző típusú műszaki cikkeket. A felperes adószámmal nem rendelkezett, bevallási kötelezettségének nem tett eleget. Az adóhatóság vizsgálta a felperes értékesítési tevékenységét, melynek eredményeképpen azt üzletszerűnek minősítette, és a személyi jövedelem adófizetési kötelezettségét önálló tevékenységből származónak tekintve eszerint állapította meg fizetési kötelezettségét. A felperes szerint az Szja tv. 58. §. /8/ bekezdése alapján tevékenysége csak akkor minősülne üzletszerűnek, ha megfelelne a jogszabályban írt feltételeknek, ami pedig nem áll fenn, hiszen bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget. A Pest Megyei Bíróság ítéletével a keresetet elutasította, teljes egészében osztotta az alperesi határozat indokolásában foglaltakat. Irányadó jogszabályok: Az Szja 58. §. /8/ bekezdése értelmében nem alkalmazhatók az (1)-(7) bekezdés rendelkezései akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Ekkor - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik. Az ítélet jogi indokolásának lényege: Az Szja. törvény az egyes külön adózó jövedelmek között tünteti fel az ingóátruházásból származó jövedelmet, ekként nem kerül összevonásra a többi bevallás alá eső jövedelemmel, önálló kulccsal, speciális költségelszámolási szabályokkal rendelkezik. Ezen szabályok alkalmazására azonban csak akkor kerülhet sor, ha az adózó az ingók értékesítését nem üzletszerűen rendszeres bevétel, haszonszerzés céljából, hanem alkalmilag, esetileg végzi. Az ingó vagyontárgy üzletszerű értékesítésére egyedi szabályt alkotott a jogalkotó, azt önálló tevékenységből származó jövedelemként határozta meg. Ennek megvalósulásához azonban feltételeket szabott: 1. Az átruházásnak ellenérték fejében kell megtörténnie; 2. a magánszemélynek az Art. 16. §-a alapján az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen be kell jelentkeznie; 3. adólevonási jogának meg kell nyílnia, vagyis az alanyi adómentesség határát át kell lépnie. A fenti feltételek együttes megvalósulása esetén minősül az ingóértékesítés üzletszerűnek az Szja. törvény 58. § /8/ bekezdése szerint. Ebben a kérdésben a Kúria tehát osztja a felperesi álláspontot. Ugyanakkor azt is el kellett a Kúriának döntenie, hogy annak az adóalanynak a magatartását, aki a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával tevékenykedik, hogyan kell elbírálni. A jog érvényesülése alapvetően az önkéntes jogkövetésen alapul. Önkéntes jogkövetés hiányában a jogszabályok érvényre juttatását az állam kényszerítő ereje biztosítja. Az adóhatóságnak az Art. 1. § /7/ bekezdése folytán kell elvégeznie a felperes által folytatott tevékenység adójogi minősítését, és az ügyletek valós tartalma alapján állást foglalnia az adójogi következmények kérdésében. A Kúria nem azt vizsgálta, hogy az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem szabályozása adókedvezmény-e, hanem azt hogy az általános szabályhoz képest eltérő szabályozást jelent (Szja törvény Harmadik Rész (Egyes külön adózó jövedelmek) XI. fejezet (A vagyonátruházás), Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem). Márpedig az adókötelezettséget, az adómértéket az adott gazdasági tevékenységre legmeghatározottabb szabály szerint kell megállapítani. Az adózás alapelveit az Art. 1. §-a határozza meg. Kiemelendő közülük a legalitás elve, miszerint, az adóhatóságnak és az adózónak egyaránt kötelessége a törvényeknek való megfelelés, eljárás, a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagyis, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, és az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. A rendeltetésszerű joggyakorlás a közjogban is mindennek az alfája. Nem véletlenül hangsúlyozta az Alkotmánybíróság már 1998-ban a 31/1998. /VI. 25./ AB határozatban: „A joggal való visszaélés tilalma az egész jogrendszerben érvényesül, így a közjogban is.” Az említett tilalomnak az egész jogrendszerre kiterjedő általános érvénye közvetlenül az Alkotmány 2. §-ának /1/ bekezdéséből vezethető le. A kifejtetteknek megfelelően érvényesül a joggal való visszaélés tilalma a közjogban is, ahol e tilalom egyaránt irányadó a jogalkotó szervek, a jogalkalmazó szervek, illetőleg az ügyfelek magatartására. A fenti jogelvek mentén (rendeltetésszerű joggyakorlás, joggal való visszaélés tilalma, legalitás elve) a Kúria is osztja azt az elsőfokú bírósági jogértelmezést, hogy annak ellenére, hogy a felperes az Art. 16. §-ában megfogalmazott bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget, értékesítéseire az Szja. törvény 58. § /8/ bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni, azok üzletszerűsége minden kétséget kizáróan megállapítható. penzcentrum.hu/adozas/interneten_adtad_el_hasznalt_cuccaidat_igy_buntet_az_adohatosag.1036980.html
Posted on: Sat, 06 Jul 2013 15:45:40 +0000
Trending Topics
© 2015