Kicsit bizonytalan vagyok abban, hogy mit csináljak holnap, mert azt hiszem, hogy most, hogy a pártok és szervezetek a választási célegyenesre fordultak, előkerülnek a ládafiából, innen-onnan azoknak a pénzei, akik az ellenzék hatalomra kerülésére tesznek. Ez azzal jár, hogy pénzért vett és ezért a pénzért lojalitással is tartozó videó-készítők felvételei veszik át az önkéntes és nem mindig kívánt független krónikás szerepét. Többen, korszerűbb felszereléssel, és számon kérhetően állnak a hatalomra törő szervezetek rendelkezésére. Lesz élő, egyenes adás, nem úgy, mint 2010-11 fordulóján, amikor a sajtószabadságért pár százan tüntettek a fagyban egy Facebookos kezdeményezésre reagálva, vagy amikor bohócügyi államtitkárrá alakult néhány ezer Orbán lenéző beszédén felháborodott rendvédelmis szakszervezeti tag az Alkotmány utcában. Azt hiszem, holnaptól végleg elszakad minden fonal, ami az eddig sarokba szorított ellenzéket saját civil ontológiájához kötötte. Holnaptól a hatalomért folyik a küzdelem, és ha sikeres lesz, mások ülnek Orbánék helyett a döntéshozó székekbe, mások szablyák a lámpa nélküli kerékpárért főleg romákat sújtó büntetések mértékét, mások ítélnek a pályázati ügyekben, mások osztják a díjakat. Jó esetben valamivel emberségesebben, mint most garázdálkodó elődeik, de ugyanúgy fogják élvezni az állami luxusautókat és a sofőrök hajlongását, a zárt események svédasztalait, a köznéptől izoláló intézmények egész sorát, elfoglalják és magukévá teszik állami médiát, és lesznek, akik a markukat tartják a most meghitelezett pénzek kamataiért is. Egyik pártnak se tetszenek a kritikusok, és egyetlen kritikátlan szolgára sincs szüksége a társadalomnak. Ez az ellentmondás holnaptól azt hiszem meghatározza a munkám folytatását, ha tévedek és most túl borúlátó vagyok, akkor az nem csak nekem lesz jó.
Posted on: Tue, 22 Oct 2013 16:37:18 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015