Külsőleg használatos készítmények Gyógynövényből krém is készíthető. Ilyenkor 30 gramm testápoló krémhez fél-egy teáskanálnyi tinktúrát keverjünk. Külső használatra – különösen vágott vagy égési sebek, illetve egyéb bőrpanaszok kezelésére – mártsunk be egy tiszta kendőt a már kihűlt főzetbe vagy forrázatba, és körülbelül 20 percig tartsuk a sérült felületen. Szükség szerint ismételjük a kezelést. A fürdő még kellemesebbé tehető, ha néhány marék aromás fűvel megtöltött zsákra eresztjük a melegvizet. Ha a zsákot fürdés közben a vízben hagyjuk, a fürdő még illatosabbá tehető. GYÓGYNÖVÉNY-TERÁPIÁK A szervezet sokféleképpen reagál a gyógynövénykezelésekre. A reakciók csoportosításával született az a hagyományos felosztás, ami nyolc általános és alapvető terápiás módszert, kezelési eljárást tartalmaz. Ezek a következők:erősítés, azaz tonizálás, — hashajtás, — hánytatás,— izzasztás, — nyugtatás, csillapítás, — stimuláció, azaz serkentés, — vértisztítás, — vizelethajtás (a folyadékegyensúly szabályozása) . Az egyes terápiás módszerek a betegségek bizonyos fajtái ellen használhatók, és gyakran több módszer együttesével érhető el a kívánt gyógyulás. Bármely terápia esetén a kezelést a szervezet erejéhez, energiájához kell igazítani, Azaz, akármilyen hatékonyan is távolítanák el bizonyos gyógynövények a mérgeket hasmenés vagy hányás előidézésével, mégsem alkalmazhatók gyenge vagy legyengült szervezetű és kevés energiával, kis energiatartalékokkal rendelkező egyéneknél, mivel ezek az eljárások tovább csökkentenék a szervezet energiáit. Ennek értelmében igen fontos a kezelés során bekövetkező, a betegség lefolyásában beálló változásokat nap mint nap nyomon követni, és aszerint meghatározni, hogy mi a beteg pillanatnyi állapotának legmegfelelőbb kezelés. A nyolc terápiás módszerben való jártasság teszi lehetővé, hogy hatékony kezeléssort válasszunk a minél gyorsabb gyógyulás elősegítése érdekében. Erősítés, tonizálás Azok a gyógynövények használatosak erősítőszerként, amelyek a szervezet energiáját növelik. használatukat rendszerint olyanoknak javasolják, akik gyengék, kimerültek, egészségi állapotuk leromlott, életerejük lecsökkent. Az erősítő kezelést vagy tonizáló terápiát mind a heveny betegségekből való fölépülés során, mind pedig a krónikus betegségek utáni megerősödés; az energia visszanyerése érdekében alkalmazzák. Ugyancsak jót tesznek ezek a szerek, ha az egészség megőrzése a cél, illetve ha kisebb egyensúlyhiányon akarunk úrrá lenni. Az erősítők táplálják a szerveket. A gyógynövények egy része elsődlegesen tápanyagokat szolgáltat: vitaminokat, ásványi sókat és cukrot. Ezeket hívjuk yin-toniknak, melyek közül a legértékesebbek a tengeri algák (kelp, Chondrus crispus), a lucerna (medicago sativa), a fekete nadálytő (Symphytum offici-nale) és a pitypang (Taraxacum offinale) levele. Más fajok, e tápanyagok egy részének biztosítása mellett, kiegyensúlyozzák és mozgósítják a szervek energiáját, képessé téve azokat az asszimilációra és a tápanyagok hasznosítására.Ezek a yang-tonikok, amelyek legbecsesebbjei a kínai gyökér-tonikot alkotó gyógynövények, a közönséges bojtorján (Arctium lappa), a pitypang (Taraxacum officinale), a petrezselyem (Petrozelium crispum), a kerti mahónia (Mahonia aquifolium) gyökere és az erenygyökér (Hydrastis canaden-sis). Az erősítő gyógynövények szerepe az, hogy megszüntessék a szervezetben mutatkozó hiányokat (gyengeséget vagy vészes elégtelenséget). Ha a szervezet valamely funkciójában elégtelenség tapasztalható, akkor ez általában az összes többiben is megnyilvánul, és a létfontosságú anyagokban (ásványi sók, vitaminok) is hiány mutatkozik. Ha valaki nagyon gyenge, és a szervezete egyensúlya erősen kibillent, az erős yangtonikok alkalmazása nem javallott, mert ezekkel még távolabb kerülne a szervezet az egyensúlyi állapottól. Ezért először az enyhébb hatású, tápláló yintonikokat kell fogyasztani. Ezek általában gyümölcsök, gyógynövények virágai és levelei. Később aztán adhatunk serkentő tonizáló szereket is, hogy elősegítsük az asszimilációt és javítsuk a tápanyagok hasznosítását. Ez utóbbiak, a jang-tonikok, általában gyökerek és kérgek. Az idült és heveny betegségek kezelése, a válságos állapotok leküzdése és a betegségek megelőzése a tonik-terápia tudományával, sőt művészetével igen magasan fejlett a Távol-Keleten. Hashajtás A növényi hashajtók alkalmazása hasznos lehet olyan betegségeknél, amelyekhez túlzott váladéktermelés, mérgek képződése és gyenge kiválasztás, ürítés társul. A székrekedést komoly problémának kell tekintenünk, mert a salakanyagok visszatartása más, súlyosabb betegségekhez is vezethet. A hashajtókat nem szabad mértéktelenül használni, mivel alkalmazásuk kimeríti a szervezetet, ezért csak olyanoknak adható időnként, akik viszonylag jó egészségnek örvendenek. A kielégítő, rendszeres ürítés nagymértékben függ a táplálkozástól; az étrendi tényezőknek központi szerepe van ennek a fontos funkciónak a szabályozásában. A gyógynövények sokféle módon segítik elő az ürítést. Némelyek, mint a Rhamnus purshiana kérge és a szeldelt levelű rebarbara (Rheumalmatum) gyökérzete az epe vékonybélbe jutásának serkentése és a perisztaltika gyógyítása útján fejti ki hashajtó hatásukat. (A perisztaltika – többek között – a belek izomzatának természetes, ritmikus összehúzódása, ami a béltartalmat továbbítja). Más növények, például az igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra), az Ulmus fulva, valamint a különféle olajok a beleket mintegy kikenő, nyugtató és enyhébb hatású szerek, amelyekkel a felnőttek kisebb ürítési problémáit és a gyerekek székrekedését lehet orvosolni. Az Aloe vera mindkét módon hat, ezért az a betegségek előrehaladottabb állapotban alkalmazható székrekedés ellen. A salakképző hashajtók, mint a bolha útifű (Plantago psyllium) magja, a lenmag és a galambzsálya (Salvia columbariae) magvai megduzzadnak nedvesség hatására és ezzel erősen megnövelik a salakanyagok tömegét, terjedelmét. Ezek a növényi magvak egyúttal táplálóak is. A különféle típusú hashajtók társítása, például Rhamnus purshiana, igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra), bolha útifű (Plantogo pysyllium), len (Linum) és galambzsálya (Salvia columbariae) magjának keveréke hashajtó és tápláló, nyugtató, nyálkahártya-bevonó, de egyben serkentő hatású tonikot szolgáltat. Hánytatás A hánytató növények a gyomor gyors kiürítését eredményezi. Erre szükség lehet akkor, ha valaki rosszul érzi magát, mert túl sokat evett vagy nem megfelelő összeállításban. Ugyancsak javallott a hánytatás mérgezések esetén, amennyiben nem maró anyag okozza, vagyis nem fogja a nyelőcsövet a hányáskor ismét fölmarni. Vannak, akiknek a szervezete hajlamos sok nyálkát termelni bizonyos táplálékok elfogyasztását követően. Ilyenkor a kezelés első lépése, hogy a nyálka képződésének helye, a gyomor kiürüljön. Szintén alkalmazható a hánytatás a túl sok étel elfogyasztása következtében jelentkező hidegség esetében. A legtöbb gyógyszertárban kapható gyógynövényszirup, az ipekakuána, kiváló hánytató. A hólyagos lobélia (Lobélia inflata) szintén alkalmas e célra: 3x1 egész kávéskanálnyi lobéliatinktúrát kell lenyelni 30 percen belül. Közben annyi borsmenta (Mentha piperita) teát kell meginnia a páciensnek, amennyit csak bír (kb. 8 csésze az ideális), és ujjával a torkába nyúlva, öklendezést kiváltva kell elősegíteni a hányást. A hányás erősen apasztja a szervezet energiáit, ezért nem alkalmazható olyan személyeknél, akik már amúgy is nagyon legyengültek. A hánytatást követheti enyhe serkentő, élénkítő kezelés nyugtató, gyulladáscsökkentő gyógynövények adásával egyidejűleg, hogy az illető visszanyerje energiáját és ismét erőre kapjon. Izzasztás Az izzasztás a külső okokra visszavezethető betegségek kezelésére, megfázásra, influenzára, lázra használják. A kezelés kétféleképpen történhet: lazító, nyugtató hatású izzasztókkal vagy serkentő, élénkítő hatású izzasztó gyógynövényteákkal. A lazító, például az illatos macskamentával (Nepeta cataria) vagy citromfűvel (Melissa officinalis) készült teákkal olyan betegségeket kezelnek, amelyekben a bőr pórusai zártak és az energia visszavonult a test felszínéről. A növények illóolaja kiválasztásra kerül és a bőr pórusain át távozik, nyugtatva, csillapítva ezzel a test felszínét. A serkentő teák hőt szolgáltatnak, fokozzák a keringést és elősegítik az izzadást. Ezeket a belső szervek gyengeségének ellensúlyozására használják. Jó serkentő izzasztó tea készíthető amerikai lázgyökér (Európatorium petfoliatum), fekete bodza (Sambucus nigra) virágjának és borsmenta (Menfha piperita) fölhasználásával, vagy erős-paprika, gyömbér, citrom és méz keverékéből. Az izzasztó teákat melegen kell elfogyasztani. Ugyanezek a gyógynövények hideg tea formájában vizelethajtóként funkcionálnak. Bizonyos mértékű izzadás már közvetlenül a tea elfogyasztásakor is jelentkezik, de fokozni leheta verejtékezést külső forrásból származó hőmennyiség felvételével, azaz ha egy forró fürdő után pokrócba csavarjuk magunkat, és megiszunk két csésze forró teát. Nyugtatás Ezt a kezelést akkor kell alkalmazni, amikor nagyfokú nyugtalanság, idegesség vagy irritáció, izgalmi állapot áll fenn, ami gátolja a betegségből való kigyógyulást. A nyugtatóknak három fajtája van: gyulladáscsökkentő nyálkahártya-bevonó, idegerősítő és görcsoldó hatású anyagok. A kezeléseket egy-két napon át intenzíven folytatva, azt akár minden órában meg lehet ismételni. A gyulladáscsökkentő, nyálkahártya-bevonó hatású gyógynövények és táplálékok mintegy „megkenik” az izületeket, a csontokat, a béltraktust, sőt még életük feszítő konfliktusait is enyhítik. Az Ulmus fulva kérge, az orvosi zilíz (Althaea officinalis), a fekete nadálytő (Symphytumofficinale) gyökere, a meleg tej, a vízben főtt, lucskos zab és árpa mind arra használatosak, hogy megnyugtassák a szervezetet, feszültségoldó hatással legyenek az egyénre a gyógykezelés ideje alatt. Bármilyen nyálkás anyag jó hatású; elfogyasztók meleg mézes tejjel, ami fokozza a nyugtató hatást. Az idegerősítő szerek táplálják, erősítik az idegrendszert és kiegyensúlyozzák energiáját. Az idegerősítő gyógynövények között találjuk a csukóka (Scutellaria spp.) fajokat, a bakfüvet (Betonica officinalis), a molyhos papucskosbort (Cypripedium pubescens) és a közönséges macskagyökeret (valeriana offi-cinalis). A görcs-oldószerek csökkentik az idegi eredetű feszültséget az izmokban, a vázizmokban és a belső szervek simaizmaiban egyaránt. Ugyanakkor enyhítik a feszültség és a görcs okozta fájdalmakat. Ilyen hatású növény a hólyagos lobélia (Lobelia inflata), a közönséges macskagyökér (Valeriana officinalis), a mámorbors (Piper methystycum), a fürtös poloskavész (Cimi-cifuga racemosa) és a kínai angyalgyökér (Angelica sinensis). Minden esetben nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű kalcium kerüljön a táplálékkal a szervezetbe, mivel lényeges szerepe van az idegrendszer és az izmok együttműködésében. Nem ritka, hogy a nyugtató terápiát serkentő kezeléssel egyidejűleg alkalmazzák. A kettő nem közömbösíti, viszont tompítja, kiegyenlíti egymást.
Posted on: Mon, 29 Jul 2013 03:35:24 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015