!!! MIT IS ÜNNEPELNEK AUGUSZTUS 20.-ÁN?? Augusztus 20-át eredetileg egy régi kis katolikus ünnepből, Szent István napjából és az 1860-ban bevezetett Szent Jobb-körmenetből fejlesztették tovább. 1891-ben súlyos vitákat követően hagyta jóvá a parlament, ettől kezdve nemzeti ünnepünk. A protestáns részről óriási volt a felháborodás az országgyűlésben, többen kijelentették, hogy Krisztuson kívül senkit nem hajlandóak szentként tisztelni. Érezték a helyzet visszásságát a hatalom csúcsán lévők is, ezért 1903-ban könyvet adtak ki arról, mi módon kellene megünnepelni Szent István napját, hogy az ne csak a katolikusokhoz, hanem mindenkihez szóljon. Ekkor javasolták, hogy a körmenet mellett rendezzenek tűzijátékokat, új kenyér ünnepét, legyen tisztavatás. Az új kenyér ünnepe jellegzetesen kitalált hagyomány volt a magyar paraszti életben, hiszen a búzaaratás július végén be szokott fejeződni. Mindenesetre a Horthy- és a Rákosi-korszakban is felhasználták, előbbiben a magyar kenyér ünnepe volt, azután az új kenyér ünnepe lett, de már párhuzamosan az alkotmány ünnepével. A tűzijáték a középkori gondolkodás egy sajátos megnyilvánulási formája volt, a négy őselem, a víz, a föld, a levegő és a tűz találkozásából keletkezett misztikus jel. Intézményesen nagyjából 1900-tól alkalmazták, és kezdettől fogva hatalmi legitimációs célokat szolgált. Például a harmincas években, az eucharisztikus világkongresszus idején megjelentek a trianoni Magyarországot formázó tűzijátékok, a következő érában pedig Sztálin generalisszimusz hetvenedik születésnapját ünnepelték így. 1949-től a sztálini alkotmányt ünnepelték augusztus 20-án, aztán a Kádár-korszakba érve gyengült a rendszer ereje, és az ünnep hangsúlya megint az új kenyérre helyeződött. Ez így ment a rendszerváltásig, amikor a parlamentben ismét lezajlott a régi vita: melyik legyen a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ismét március 15-e és augusztus 20-a közül választhattak, és megint augusztus 20-a mellett döntöttek. A Fidesz és az SZDSZ érvelt a legmarkánsabban augusztus 20-a ellen, Szabó Miklós történész igen élesen exponálta, hogy ez az ünnep pontosan olyan lesz, mint amilyen a Horthy-korszakban volt. És igaza lett, és megint felmerül a kérdés, mit jelent mindez az embereknek, mit ünnepelnek tulajdonképpen, mennyiben érzik magukénak az ünnepet. Az ünnepről mondták „Óhajtom, hogy a keresztény magyar nemzetnek legyen nemzeti ünnepe azért, hogy legyen egy nap, melyen a keresztény felekezetek kezet fogva, nyíltan ünnepeljék a kereszténység diadalát, és védekezzenek a zsidósággal és a szabadkőművességgel szemben.” Komlóssy Ferenc képviselő parlamenti interpellációja, 1885. október 10. „Szokás volt elmondani, hogy Szent István király a pápának ajánlotta Magyarországot, a ki a koronát, királyi hatalmának tekintélyét a római pápától kapta, ő a római katolikus egyháznak volt buzgó és bőkezű apostola, és hogy a római katolikus egyház és vallás mentette meg a magyar nemzetet és Magyarországot, és hogy tehát a római katolikus egyház követelheti magának Magyarországon a fölényt és a kiváló tiszteletet. A katolikus egyház templomaiban ezen a nagy ünnepen nem a nemzet, hanem az egyház fogalma, nem a törvény tisztelete és az állami fenség, hanem az egyház és a dogma dicsőíttetik.” Veres József evangélikus lelkész parlamenti beszéde, 1891. január 30. „A magyar kálvinista egyház március 15-ét, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének napját, mely eszméknek első apostola Jézus volt, tette nemzeti ünneppé. A kálvinista egyház az egy igaz Istenen kívül senkit sem imád, Jézus Krisztuson kívül semmi, a földön élt személy tiszteletére ünnepet nem szentel, ennélfogva Szent István napját sem ünnepelheti meg.” Az alsó-borsodi evangélikus–református egyházmegye közleménye, 1897. szeptember 7. „Nemzeti? Dehogy is nemzeti! A római katolikus papság sallangos ceremóniáiban hol a nemzeti vonás? A tömjénfüst nemzetközi szagú. A mise a fekete nemzetköziség nyelvén darálódik ilyenkor is. Hát hol van a nemzeti, mi a nemzeti? Papi ez, uram, egytől-egyig, aztán meg osztrák császári. Miért? Azért, mert miféle magyar nemzeti ünnep az, amelyen Gotterhaltét muzsikál a cs. és kir. katonabanda? Hát miért nem a Himnusz, a Szózat, a Kossuth-nóta, a Rákóczi-induló, a Hunyadi-, a Klapka- vagy a Wekerle-induló? Az egész nemzeti ünnepben nincs más nemzeti jelenség, mint az olcsó retúrjegy, amihez a MÁV pénztárainál Gotterhalte élvezése nélkül is hozzájuthat a bús magyar.” Népszava, 1901. augusztus 23. „Krisztus keresztjét fel a családi házak ormára! Be a családi szentélybe! Krisztus keresztjét az iskolákra! Krisztus keresztjét a nyomdákra! A szerkesztőségekre! A gyárakra! A mozdonyokra és gépekre! A klinikákra! A fogházakra! A parlamentre! Hadd vigasztaljon, erősítsen, mutasson utat! De tovább megyek: Krisztus keresztjét a színházakra! A mozikra! A kabarékra! A bárokra! – hadd izgasson, nyugtalanítson, fenyegessen minket, hadd kiáltsa világgá: Krisztus nélkül, Krisztuson kívül, Krisztus ellenére nincs megoldás az égető problémákra, nincs újabb magyar ezer év!” Tóth Tihamér címzetes apát beszéde, 1929. augusztus 20. „A dolgozó nép ünnepelt ma, ünnepelte egyéves verejtékes munkájának gyümölcsét, az új kenyeret, amelyből most már nagyobb karéj jut mindenki asztalára.” Szabad Nép, 1948. augusztus 22. „Legkedvesebb vendégeink a magyar ifjúság példaképének és eszményképének, a Szovjetunió hős lenini Komszomoljának békeharcos küldöttei. Ezrek és ezrek skandálták: Éljen Sztálin! Éljen Rákosi! Éljen a Párt! Éljen a Komszomol!” Világosság, 1949. augusztus 23. „Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából a Szent Jobbot az esztergomi bazilikába szállították, majd országjárásra indították. Az alkotmány és az évforduló tiszteletére augusztus 19-én egykori királyi székhelyünk nagyszabású ünnepséget rendezett, amelyen a város vezetőin kívül részt vett az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának néhány tagja, II. János Pál pápa személyes követeként Francesco Colosuonno címzetes apostoli nuncius, a Magyar Püspöki Kar elnöke, valamint a ciszterci rend generális apátja is.” Rövid hír, 1988. augusztus 21. „"Negyvenegy év után ismét útjára indult a Szent Jobb-körmenet.” Népszabadság, 1989. augusztus 21. „Legyen e nap olyan, mint egy egyetemes magyar nemzeti búcsú. Ez ennek a nagy falunak, amit Magyarország, amit a magyar nemzet jelent, ilyen egyetemes búcsúja, ahol mindenki ott kell hogy legyen Szent István napján.” Antall József miniszterelnök, 1993. február 28. Forrás: a Hetek korábbi interjúja Kovács Ákos etnográfussal
Posted on: Tue, 20 Aug 2013 10:42:20 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015