Nem is kell csodálatosabb hely az univerzumban mint a földbolygó... A dollármilliárdosoknak. Mindenki másnak egy rohadt szappanopera ez a hely... De még a gazdagoknak is... A célokkal élők nem látnak ki a gondokból, a céltalanok meg rohadnak a holnap félelmétől.. A milliárdos meg olyan nyugodt, hogy mikor senki nem látja egy fél órát lebeg törökülésben a konyhában... Érdekes hogy pont annyira tudja az ember hogy a saját sorsa kovácsa, mint amennyire tudja azt is hogy csak úszik az árral. Ijesztően kiegyenlített érzés, ami minden emberben egy alapjáratú látfájdalmat éltet, kivéve a milliárdosokat. Nekik minden vágyukat teljesíti a pénz... Mindet. Rendszeresen.. A másodperc minden szakában. Nem férhet meg bennük létfájdalom mert amikor reggel felkelnek és álmos lényük megkérdi önmagukat mit csináljak ma, azt feleli: amit akarok! Mondanom sem kell hogy ez az "amit akarok" mennyivel szorosabban értendő mintha mi mondanánk magunknak ezt reggel... Ha annyi pénzed van amit nem tudsz elkölteni a kamatok miatt, ez a bolygó svédasztal a vágyaidnak. De ha gazdag vagy vagy szegény, te is csak egy hal vagy a szatyorban.. A legtöbb gazdag ha abba hagyná a munkáját nem lenne gazdag, szabályokban fulladozva él. Ellenben a dollármilliárdossal, akinek nincs más dolga mint főállásban azt csinálni amit, ahol, akivel, amikor, amiért, és ameddig csak akar.. Igen, sokan mondják hogy a pénz nem boldogít, de általában ezek az emberek esnének a legnagyobb transzba egy bőrönd 500 eurós láttán... A pénz teszi mennyé a poklot.. A milliárdos élve éli meg a mennyet az életében, az egyszeri ember pedig csak reméli hogy majd halála után folytatódik léte valami spirituális módon ami kárpótolja majd a sok földi szenvedést, de a sors fintora hogy ez a kárpótlás maga a halál. Az a kárpótlás hogy a halál után már nincs semmi. A milliárdosnak létezni a mennyei, nekünk meg nem létezni az... Hisszük hogy a létünket valami irányítja, de tudjuk azt is hogy puszta véletlen az egész... Minden véletlenül létezik. Mi is véletlenül születtünk ahogy a bolygónk is véletlenül keletkezett, ahogy a csillagokis.. Az egész anyagmindenség egy nagy hoppá.. Egy rohadt nagy véletlen a semmiben.. Az ősrobbanás is ilyen volt. Lehet hogy az is egy csütörtöki nap volt, a tétlen végtelen semmi csak úgy henyélt ahogy eddig, aztán hoppá... Robbant egyet valami, élettelen, nem tud magáról semmit! Majd az egyik törmelékén kifejlődik véletlenül az ember aki tud arról hogy ez az egész nem tud magáról semmit.. Teljes agykárosodás ezen agyalni.. Önkínzás... Na pédául ezek azok amiken egy derülátó milliárdosnak se kedve se ideje gondolkodni.. De nekünk lelki halandóknak az Abc minden betűjével vannak aggályaink amiken kényszerűen agyalni időnk és kedvünk is végtelen..... A viszketeg szókiforgatók ingereikből faragva kicsit jegyezném meg hogy én nem azt mondom hogy a nem milliárdosok élete szart sem ér, én csak azt mondom hogy majdnem....
Posted on: Thu, 15 Aug 2013 21:03:32 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015