Nemzetközi sajtószemle, 2013. július 5. Hungarian Spectrum (Forrás: Galamus) Kim Lane Scheppele úgy látja, hogy a Tavares-jelentés meglepően nagy arányú elfogadásával Európa tett azért, hogy rászorítsa Magyarországot azoknak az értékeknek a betartására, amelyeket a magyar fél még buzgón támogatott, amikor 9 éve belépett az unióba. A lépéssel a közösség végre nemet mondott Orbán Viktorra és alkotmányos forradalmára, egyben erős eszközrendszert alkotott a magyar demokrácia jövőjének védelmében. A strasbourgi szavazás végeredménye meghazudtolja a magyar kormány állítását, miszerint ez esetben csupán a baloldal összeesküvéséről lett volna szó. A legtöbb tartózkodás az Európai Néppártból érkezett, és mivel ezek segítették a dokumentum jóváhagyását, így ezeket „puha” támogatásnak kell tekinteni. Vagyis látnivaló, hogy a Fidesz rettenetesen elszigetelődött saját pártcsaládján belül. Ráadásul a Néppárt és a még náluk is jobboldalibb Konzervatívok és Reformisták úgy voksoltak, hogy megakadályozták a jelentés felhígítását. Kemény csapás lehetett az alkotmányos többséget istentől eredeztető magyar vezetés számára, hogy csak a jelenlévők egyharmada állt az oldalára, miközben a képviselők csaknem fele konzervatív. Még megalázóbb a vereség, ha azt nézzük, hogy szerdán Strasbourgban az egyesült jobboldal nem a magyarok táborában volt, a bal- és jobboldal koalícióban állt ki az európai értékekért. A Tavares-jelentéssel az EP új kereteket teremtett az uniós szerződés 2. cikkelyében szereplő elvek betartatására, a magyar képviselők és szövetségeseik hiába próbálták meg folyamatosan megtorpedózni az alapos és tényszerű állapotfelmérést és a benne foglalt megoldási javaslatokat. A dokumentum a megfigyelés és az értékelés nagyon okos rendszerét állítja fel. Idetartozik a riasztási menetrend, vagyis hogy a Bizottság mindaddig csak a szóvá tett témákról tárgyalhat Magyarországgal, amíg Budapest nem orvosolja a kifogásokat. Új, háromoldalú bizottság (trilógus) követi, hogy a magyar fél mennyire tesz eleget a konkrét követelményeknek. Itt sokkal alaposabb megfigyelési mechanizmus jön létre, mint a túlzott deficit-eljárásban. A „Koppenhágai Bizottság”, vagyis a Velencei Bizottság mintájára létrehozandó független szakértői testület pedig jogot kap arra, hogy minden tagállamban vizsgálja a felvételi kritériumok teljesítését. Vagyis ezzel megdől az orbáni kettős mérce elmélete, meg az is, hogy a háttérben a politika ügyködik. És akkor még mindig ott van a 7. cikkely. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy a vizsgálatok szinte mindenre kiterjednek a jog uralma és az emberi jogok védelme területén, ami azt tükrözi, milyen mélyek és széles körűek a magyar kormánnyal szemben felhozott problémák. Ideértve a jogállamiságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a szólás, a sajtó, a vallás szabadságát, a kisebbségek védelmét, a diszkrimináció tilalmát és a tulajdon szentségét. Továbbá az alaptörvény elsőbbségét, azoknak a rendelkezéseknek a törlését, amelyet az Alkotmánybíróság jogellenesnek nyilvánított, az ellenzék beleszólási jogát, az érdemi nyilvános vitát. Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogosítványát, újra vegyék figyelembe a testület által korábban hozott döntéseket, az ellenzéket is vonják be az alkotmánybírák megválasztásába. Kérjék fel a Velencei Bizottságot és az EBESZ-t, hogy azok értékeljék a választási rendszer átalakítását, azon kívül az EBESZ illetékes testülete rövid- és hosszú távon is ellenőrizze a választásokat. Ugyanakkor tartózkodjanak az olyan mechanizmusoktól, amelyek fenyegetik a sajtószabadságot, valamint az újságírók és szerkesztők függetlenségét. A médiafelügyelet és a közszolgálati sajtó vezetőit ne politikai alapon nevezzék ki, és az ellenzék is jusson megfelelő megszólalási lehetőséghez az állami rádióban és tévékben. Az egyházak elismeréséről pedig semleges eljárás keretében döntsenek és elutasítás esetére az érintett vallások és felekezetek kapjanak hatékony jogorvoslati lehetőséget. Vagyis nehéz elképzelni ennél elsöprőbb vádiratot a Fidesz alkotmányos forradalma ellen. Egy napon, amikor megírják az európai alkotmány történetét, a Tavares-jelentés és annak lelkes elfogadása, a földrész legjobb teljesítményeinek jelképe lesz. Die Welt A lap „Kínos” rovata azt közli, hogy a jobboldali-nacionalista Orbán Viktor élesen visszautasította az Európai Parlament követelését, mármint hogy Strasbourg alaposabban ellenőrizze a jogállamiság betartását Magyarországon. Szerinte a bírálatokkal csupán a politikai ellenfelei próbálják őt meggyengíteni. A konzervatív újság megjegyzése: Így már nemigen mehet tovább! Melyik országnak kell egy olyan miniszterelnök, aki egyáltalán nem akarja belátni a hibáit? Der Standard A lap kommentárja azt taglalja, vajon szellemi testvérnek számít-e Orbán és Erdogan? A tekintélyelvű vezetési stílus közös bennük, a gazdaság területén azonban a magyar politikus messze nem olyan sikeres, mint török kollégája. Mindenesetre nem meglepő, hogy a magyar miniszterelnök a minap működő demokráciának minősítette a Boszporusz partján kialakított rendszert. Ugyanakkor mindkettő Európában példátlan mértékben megosztja a társadalmat. Céljuk az, hogy bekerüljenek a történelemkönyvbe, a kérdés immár csak az, hogy milyen színű lapra írják be a nevüket. Az autoriter irányzatok inkább arra utalnak, hogy a sötét fejezetbe. Tény az, hogy Orbán és Erdogan is olyan mértékre fejlesztette a populizmust, hogy immár politikai fanatizmusról lehet beszélni a hívek részéről. A török modell iszlám, a magyar változat pedig keresztény-katolikus masnit visel. Ugyanakkor az emberi jogok mindkettejüknél múló szerepet töltenek be. Orbán ez ügyben – amikor csak lehet – a törvény megfélemlítő erejére támaszkodik. További közös vonás a két vezetőben az, ahogyan a nyilvánossággal bánnak. A bírálatot egyikük sem becsüli sokra. Ellenzékük csak ritkán jut szóhoz. Magyarországon az unió legkorlátozóbb médiatörvénye van érvényben. Az öncenzúra az újságírók munkájának része lett. Ezzel egyidőben mindkét állam visszatérően hivatkozik a külső fenyegetésre, hogy egyben tartsa a támogatókat. Gyakran uszítanak az EU és az USA ellen. Így alakul ki a kép az erős emberről, akinek meg kell védenie népét a külföldi nyomulással szemben. Ugyanakkor Orbán évek óta sikertelenül igyekszik beindítani a gazdaságot, nem tűnik úgy, hogy megtalálta a varázs receptet. A kormány számára idővel kellemetlen következményei lehetnek a gondoknak és annak, hogy kerüli a szerkezeti reformokat. Senki sem tudja megmondani, hogy Orbán mit tenne sok tízezer elszánt tüntetővel. Ezért a világnak szemmel kell tartania a magyar kormányt. A Wall Street Journal és a Reuters is beszámol arról, hogy egy horvát bíróság jogellenesnek minősítette a devizahitelek korábbi gyakorlatát, a magyar Kúria viszont nem. A Bloomberg csak a magyar ítéletről ad hírt.
Posted on: Fri, 05 Jul 2013 07:20:08 +0000