Pesszimista vagy depressziós? A boldogság tartós hiánya fokról fokra Sokan vannak, akire csak legyintünk: pesszimista típus, pedig lehet, hogy ennél többről van szó. Anhedónia A hangulati élet zavarainak számos olyan megnyilvánulása ismert, amelyek nem jellemezhetőek a klinikai súlyosságú tünetekkel, nem lehet őket az unipoláris, illetve a bipoláris depresszió kategóriájába szorítani, mégis, szenvedést okoznak az érintett személynek vagy környezetének. Ezek egyik formája az anhedónia, az öröm érzésének képtelensége. Persze ne egy Wagner-opera iránti közönyre gondoljunk. Az anhedóniás személy nem talál élvezetet azokban a tevékenységekben, amely másnak általában élvezetet okoznak: az evésben, a társasági eseményekben, vagy a szexuális kapcsolatban. Az anhedónia gyakran lehet bevezetője a major depressziónak. Egyes kutatók feltételezik, hogy ebben az esetben is a központi idegrendszer dopamin-pályáinak érintettségéről lehet szó. Két, 2005-ben elkészített kutatás eredménye szerint, a depressziós személyeknek nagyobb agyi munkába kerül a boldog gondolatok, illetve képek előhívása. Az anhedónia egy speciális formája a szexuális anhedónia. Ebben az állapotban - amely elsősorban férfiaknál észlelhető - a szexuális aktus végén bekövetkezik a magömlés, ám nem kíséri a szokásos örömérzés. A nőknél szintén előfordul, igaz jóval ritkábban, hogy míg a test átéli az orgazmust, a nő nem érzi a gyönyört. Disztímia A disztímia diagnózisát legalább két éves fennállás után mondják ki. A tünetek nem érik el a depressziós tünetek súlyosságát, de jellemző rá a tartós lehangoltság, az örömtelenség és az érdeklődés beszűkülése. Érdekes kettősség jellemző az elváltozásra. Egyrészt azt mondjuk róla, hogy a tünetek nem annyira súlyosak, másrészt a végkimenetel éppen ezért még komolyabb is lehet. A disztímiások között igen magas az öngyilkossági arány, és gyakori a munkaképtelenséget is elérő lehangoltság, meglassultság, illetve szintén nem ritka a társasági kirekesztődés. Melegágya lehet drogozásnak, de fordítva is igaz, kialakulhat tartós drogszedés utóhatásaként is, amikor a természetes örömök már nem elég erősek a drogok "rúgásszerű" örömhatásának pótlására és az "elveszett paradicsom" állapota állhat elő. Ciklotímia A ciklotímia a disztímiához hasonló, csak "pepitában". Míg a disztímiát a major depresszió krónikus, alacsony "hőfokú" variánsaként tartják számon, addig a ciklotímia a bipoláris zavar kistestvére. A betegségre a rövid, enyhe depressziós - azaz disztímiás - hangulatok és a hipomán epizódok váltakozása jellemző, amelyek között az érintett személy teljesen tünetmentes. Ezt a diagnózist csak addig tarthatja fenn egy pszichiáter, amíg nem jelentkezik egy mániás vagy egy major depressziós fázis. Larvált depresszió Gyakori, hogy a depressziós beteg különböző testi tünetek, fájdalmak miatt keresi fel a háziorvost, aki természetesen továbbküldi a szakorvosi rendelésre - a panaszok jellegétől függően. A kivizsgálások azonban nem hozzák meg a várt eredményt, illetve ha találnak is egy újabb testi elváltozást a tünetek hátterében, a probléma lelki oldala felett elsiklanak. Ezt a jelenséget hívják larvált, vagy maszkírozott depressziónak. A leggyakoribb panasz a rendelőkben a fájdalom, azon belül is a fej és a gerincoszlop krónikus fájdalma. Az olyan szubjektív tünetekkel, mint a szédülés, a zsibbadás, a remegés, általában a neurológushoz küldik a betegeket, míg a belgyógyászok állhatnak neki a depresszió eredetű légzési zavarok - fulladásérzés, légszomj - és a szívpanaszok vizsgálatának és kezelésének. A gyomor-bélrendszeri zavarok, és elsősorban nőknél az altesti, kismedencei fájdalmak hátterében szintén gyakran találnak pszichés eredetet. Érdekes kérdés, hogy vajon hol lehet belenyúlni egy ilyen "betegségkarrierbe", hiszen a beteg meg van győződve a fájdalom és a panasz létjogosultságáról akkor is, ha a vizsgálódó orvosok nem képesek testi okát adni annak. Egy olyan "egyszerű" válasz, mint a depresszió sok esetben csak ahhoz vezet, hogy a sértődött páciens egy másik orvost keres fel a panaszával. Ez természetesen nem csak attól zárja el, hogy az antidepresszáns kezeléssel "meggyógyuljanak" a testi problémái, de mondanom sem kell, hogy az újabb és újabb körök futása rendkívüli módon terheli az egészségügyet. Nos, a válasz talán az eredményesebb felvilágosításban rejlik. Szerencsére nem ritka, hogy a depresszió tüneteinek enyhülésével a szomatikus baj is spontán gyógyul. panikbetegseg.eu/a_depresszio_kezelese
Posted on: Thu, 03 Oct 2013 06:54:23 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015