Pécsről támadják legerősebben a devizaalapú hiteleket 2013.11.06. November 1-én létre kellett volna jönnie valamiféle egyezségnek a devizaalapú hitelekkel kapcsolatban a hitelezők és az adósok között. Néma József, egy pécsi szakértő szinte alapjaiban rendítené meg az egész rendszert. hirdetés - Egyre több a devizahitelesek érdekvédő szervezete… - Pillanat! Nem devizahitelről, hanem devizaalapú hitelről beszélünk. - Mi a különbség? - Az, hogy a hitelt felvevő egyetlen pillanatig nem látott egyetlen svájci frankot, japán jent vagy eurocentet sem. A bankok vettek fel némi svájci frankot, majd ugyanezért a devizáért folyamatosan, többször vásároltak forintot, amit aztán hitelként kihelyeztek. Bizonyított tény, hogy kölcsönként rendelkezésre bocsátott pénzösszeg minden esetben forint volt. Devizát csak és kizárólag a bankok láttak, nekik deviza-kintlevőségük nem keletkezett. - Akkor milyen alapon számolnak árfolyamváltozást a bankok? - Ez itt a nagy kérdés. A törvények és a szerződések szerint ezzel véleményem szerint a bankok a jogtalan haszonszerzést és a jogalap nélküli gazdagodást is elkövették. Mivel a hitelt felvevők csak és kizárólag forinttal találkoztak minden, a devizához kapcsolódó költség, jutalék felszámítása jogtalan. Az elmúlt öt évben jó néhány szerződést tanulmányoztam már, és mondhatom, akadt köztük pár érdekes. Van olyan bank, amely például jelentős kockázati tényezőnek minősíti az öt százalékos árfolyamváltozást is, ehhez képest mára hetven százalékos változásról beszélhetünk. - Ki lehet az igazi felelős a devizaalapú hitelek elterjedéséért? - Nézze, az biztos, hogy 2005-ben már a svájciak figyelmeztették a Magyar Nemzeti Bankot, hogy nagyon kockázatos, amit a frankalapú hitelekkel művelnek a kereskedelmi bankok, a folyamat mégsem torpant meg. Mondok egy érdekességet, a törvény szerint a másik felet külön, egyedileg kell tájékoztatni az általános szerződési feltételekről, nos több százezer ügyfélnél ez egyszerűen elmaradt. Már csak ez alapján is semmisnek kellene tekinteni a szerződéseket. - Ebből a fél mondatból azt szűröm le, hogy akad még érv emellett. - Hogyne. Csak címszavakban, a bankok többnyire nem végeztek kockázatelemzést, egyoldalúan határozták meg a kötelezettségeket, megvalósult a lehetetlen teljesítés fogalma, a szerződésekből hiányzik a szimmetria elve, vagyis minden teher és kockázat az adósokra hárul, hiányzik a kölcsönszerződésekből az árfolyamrés mértéke. De a lényeg, hogy a Hitel-és pénzintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény és a Ptk. vonatkozó előírása alapján ezek a szerződések jogszerűtlenek. A Hpt. alapján a pénzintézetek kötelesek lettek volna meggyőződni a kihelyezések megalapozottságáról úgy a jövedelem, mint az ingatlanfedezet, ill. egyéb biztosítékok vonatkozásában. Az árfolyamváltozásból adódó bizonytalanság miatt, ennek nem tudtak eleget tenni, a szerződéseket ennek ellenére megkötötték. Figyelmen kívül hagyták, semmibe vették a kötelező törvényi előírásokat. A Ptk. 200. § (2) szerint Semmis az a szerződés, amelyik jogszabályba ütközik, vagy a jogszabály megkerülésével jött létre. Ez alapján nem vitatható a szerződések semmissége. Ezeket a szerződéseket érvényessé lehet nyilvánítani, ha a semmisséget kiváltó okot megszüntették. - Hány devizaalapú kölcsönszerződésről van szó? - Mintegy 1,2 millióról beszélnek. Hozzáteszem, 2008 óta, mikor drasztikusan megemelkedtek a törlesztőrészletek 3200-an lettek emiatt öngyilkosok. - November elseje volt a kormány által szabott határidő a megegyezésre, erről pillanatnyilag nincs kézzelfogható hír. Magyarországon a pereskedések évekig elhúzódnak. Bírják-e ezt az adósok, mi történik, ha nyernek, csődbe mennek a bankok? - Azért a bankokat nem félteném. Tudok olyan szerződésről, hogy már visszafizették azt a forintösszeget, amelyet felvettek, mégis a hitel 150 százalékát követeli még tőlük a bank. Tévedések elkerülése végett, nem azt akarjuk elérni, hogy egyáltalán ne kelljen fizetnünk, hiszen mi valóban vettünk fel kölcsönt, és ezt törleszteni kell, és a tisztességes kamat is megjár. De nem több. Úgy vélem, hogy az eredetileg felvett összegre egy 15 százalékos kamat méltányos lenne. Amellett, hogy családok tízezrei mennek teljesen tönkre, kerülnek az utcára, a bankoknak visszafizetett durván megemelt törlesztőrészletek hiányoznak a magyar gazdaság fogyasztói oldaláról. Nem állítom, hogy csak emiatt, de nézzen végig Pécsett a Király utcán vagy a Ferencesek utcáján, lassan több a kiadó bolt, mint a működő.
Posted on: Wed, 06 Nov 2013 07:38:07 +0000
Recently Viewed Topics
© 2015