Segítsünk a bajban hat eine Chronik geteilt. vor etwa einer Stunde in der Nähe von Budapest Szeretnék nektek beszámolni a hétvégémről. Törökbálinton lakom, szombat reggel 6kor keltem, és több, mint egy órát kutattam Fb-on, telefonon, hogy hova tudok menni önkéntesnek. Egy hirtelen találatnak köszönhetően egy hölgy a tahitótfalui önkormányzattól jelezte, hogy mindenképp szükségük van még önkéntesekre. Mivel már indulásra készen álltam, azonnal indultam. Útközben egy kedves, felvidéki lány (Zsuzsanna Deák) és édesapja csatlakoztak hozzám a Szentendrére tartó HÉV-en. Busszal elindultunk Tahitótfalura, közben láttuk a már víz alatt álló Leányfalut, nagyon sok elöntött házat és kertet. Ezután munkába álltunk 11 órakor Tahitótfalu TSZ telephelyén kb. 100-200 (változó volt a létszám) önkéntessel/lakossal együtt. Jó ideig csak zsákot töltöttünk, majd kivittek minket egy ottani lakos kertjének védelmére, ami már félig víz alatt állt, aztán újra visszamentünk a telepre. Nem tudom, mennyi zsákot töltöttünk meg, és raktunk fel teherautókra, de több ezer lehetett. A két frissen "szerzett" ismerősömnek indulnia kellett hazafelé, de amúgy is kb. 2 órás várakozás következett, mert elfogyott a tölteni való zsák. Este 6 felé szálláslehetőséget kerestem magamnak itt a Dunai Árvíz 2013 csoportban, és segítségemre lett Ifjuné Kosztán Magdolna akitől megkaptam Uzonyi Norbert elérhetőségét, aki a Babtista Szeretetszolgálat táborába vitt. Rendkívül kedvesek és segítőkészek voltak velem, gyönyörű, erdei környezetben, tiszta, szép faházban kaptam szállást, fürdési lehetőséget, még szúnyogirtót is a szobámba. :) 1 órás pihenő után ismét csatlakoztam Norberthez, és este 11-ig, amíg az üres zsákok el nem fogytak ismét. Másnap 9kor ismét munkába álltunk, a víz csak egyre nagyobb és nagyobb lett. Tahitótfalu nyugati hídfőjénél gyűjtöttük be a homokzsákokat, és szállítottuk ki a 11-es út mentén több helyre. Izom vagy ízületi fáradtságot már nem is éreztem, beleszoktam a homokzsákok monoton emelgetéséhez, pakolásához. A helyi lakosotoktól folyamatosan teát és süteményeket kaptunk, 1 óra körül az Ökumenikus Szeretetszolgálattól nagyon finom, meleg ebédet kaptunk, majd katonákkal közösen dolgoztunk a Dunabogdány felé vezető út melletti gátat. Bogdányban gátszakadásnál is segédkeztünk, épp mikor több ház kertjét is elöntötte a Duna. Fáradtan, leégve, de büszkén 5 óra körül hazaindultam. Még sok-sok mindent tudnék mesélni, de már tényleg elfáradtam! :) Mindenkinek köszönöm a sok jót! :) Tamás U.i.: Kérlek, ne írjatok gratulációkat, nem azért osztom meg, csak a tapasztalat miatt! Voltak ott olyanok, akik 3-4 napja, szinte alvás nélkül dolgoztak. Hozzájuk képest ez a 2 nap csak egy "alap szolgáltatás" volt. :) https://facebook/tamas.toth.731?hc_location=stream
Posted on: Mon, 10 Jun 2013 09:51:01 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015