Szeptembertől az állami iskolákban is lesz etika-vagy hittan oktatás. Nálunk marad a szabad vallás. De mi is ez? Ma sok szó esik a Nemzeti Alaptanterv által előírt vallás vagy etika tantárgyról. Hogy néz ki ez a Waldorf-iskolákban? A szülő itt is dönthet arról, hogy kívánja-e gyerekét vallásoktatásban részesíteni. Amennyiben igen, a szülő által választott felekezet által nyújtott oktatásban részesül a gyermek, ha az iskolán belül van rá mód, akkor ott, egyébként a felekezet szervezésében van mód a vallásórákon részt venni. A Waldorf a szabad vallásoktatást kínálja alternatívaként, melyben a részvétel fakultatív. A tanítás a Waldorf-pedagógia módszertana és embertani megfontolásai alapján történik, az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva, a tanterv részeként. Az oktatás a gyermek természetéből adódó spontán vallásosság lépésenkénti tudatosságához nyújt támaszt felekezeti színezet nélkül. A szabad vallásoktatás épít a gyermek magával hozott vallási erényeire; nem a vallási tartalmakra helyezi a hangsúlyt a tanításban, hanem az érzés és az akarat nevelésére. Olyan módon tálalja a vallási történeteket, hogy azok a gyermekek korának megfeleljenek, szépérzéküket, igazságérzetüket kielégítsék és továbbsegítsék igényeiket a jóra való törekvésben. Segíti a gyermek belső erősödését abban a folyamatban, ahogy készül helyét elfoglalni a világban. Az 1-4. osztályban az oktatás a létezés elvére épül, mivel a gyermek ebben az időben egynek érzi magát a világgal. A gyermekek vallásoktatásában a Természetet úgy tekintik, mint az Atyaisten teremtő világának kinyilatkoztatását. Ennél fogva az oktatás a gyermeknek a természethez kötődő szoros kapcsolata köré épül. Az elmesélt történetek hatásossága az oktatónak e történetekhez, a természet világához és az erkölcshöz fűződő kapcsolatától függ; az érzés az, ami számít. Az 5-8. osztályban az oktatás a valamivé válás elvére épül, mivel a gyermek már úgy érzi, hogy jobban elkülönül az őt körülvevő világtól, mindinkább tudatosodik benne, hogy ő egy külön személyiség. Az oktatók történeteket mesélnek az Evangéliumokból, hogy élethű képet adjanak Krisztusról; regényekből és életrajzokból - pl. Gandhi, Albert Schweitzer, Teréz anya - is elmondanak történeteket, hogy az élet még szélesebb területeiről hozzanak példázatokat. A 9-12. osztályban az oktatás a megértés elvére épül, kihasználva a tanulók fokozódó gondolkodási képességét. Az egyes évek közötti különbség egyértelműen felismerhető, és így a minden korosztály számára megfelelő oktatás révén az érzések és az akarat teljes mértékben összekapcsolódnak, ami lehetővé teszi a szellemi felébredést. Összefoglalásul talán elmondhatjuk, hogy a szabad vallás tanítása ahhoz is segítséget nyújt a fejlődő személyiségnek, hogy orientálódni tudjon Európa kultúrtörténetében. Vallástanítás nélkül hogyan is érthetné meg Thomas Mann József és testvérei c. művét, Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendáját, Kodály Zoltán Jézus és a kufárok c. művét, Beethoven Missa Solemnis-ét, Bach h-moll miséjét, Munkácsy Mihály Ecce Homo c. képét, El Greco Angyali üdvözletét…? Vallásosságra tulajdonképpen nem kell nevelni, mert ez az emberben él. A szabad vallás nem akar új vallássá válni, bármely felekezethez tartozás alapja lehet, ugyanakkor nem kötelez felekezethez tartozásra. Megpróbálja a vallásosság természetes igazságát újra felfedezni és ápolni. ~ a Fészek Waldorf Iskola szócikke alapján Kép forrása: association-parents-cdn.org
Posted on: Wed, 12 Jun 2013 20:50:59 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015