Százszor fogalmaztam át e lapot,Százszor gondoltam át mit - TopicsExpress



          

Százszor fogalmaztam át e lapot,Százszor gondoltam át mit írjak Neked,Számítok rá, hogy választ nem kapok,Száz év múlva sem érem el a kezed.Beszélni nehéz, ezért csak írok,Remélem, olvasod e levelet,Torkomban gombóc, szólni nem bírok,Kérlek, ne felejtsd el a nevemet! Erősnek mutatom magam, de amikor nem lát senki, könnyezek,A szobám mélyén éjnek éjén a sötétségben ő vezet,Vagy Te, ha véletlenül hallgatod ezt a számot,Most írok egy levelet, amelyet Neked szánok.Az egész életem csődbe ment, lehúzhatom a klotyón,Indulásra készen állok, már nincs itt semmi motyóm,De mielőtt kilépek, még visszanézek egyszer,S a belőled fakadó űrnek adózok egyetlen néma perccel! :Elbúcsúzni jöttem csupán és bocsánatot kérni,Amiért nem tudtam a vágyaidhoz felérni.Bocsánat azért, mert örökké megbecsültelek,Bocsánat azért, ha úgy tűnt némán elküldtelek.A mennyben voltam Veled és repültem ott fenn,Most meg széthullik minden, újra itt vagyok, itt lenn.Nézem a kezed, koszos, többé nem érhet már hozzám,Nézd a szemem, könnyes, ezzel tisztára mosnám.Nézem az ajkad, altat, egy ideje némán hallgat,Nézd a szavakat a papíron, mind érted jajgat!Nézem az arcod, ami száraz tényeket hidegen közölt,Nézd a lelkem, itt soha nem látod meg a közönyt.Téged megbénít a félelem, engem meg a bánat,Téged oda húz egy kéz, ami engem a halálba rángat.De most elmegyek, elfogyok, mint a gyertyáról a viasz,Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az? :Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?Csak ez a levél marad utánam, de ez őszinte és igaz.Mikor ezt olvasod azt mutatom, hogy az emlékedet ellököm,Pedig velem marad mindaddig, amíg magamat felkötöm!Egy szomorú dallamot játszik a hallban a zongora,Ez a lágy mézédes pillanat emlékeztet csókodra,De most nincs más, csak egy törött üveg, ezzel felvágom az eremetÉs vérrel írom alá Neked ezt a búcsúlevelet! Vérrel írom alá Neked ezt a búcsúlevelet,Lassan csorog rá a papírra, az életem gyors lepereg,Fájdalmas óráknak élem meg a tovatűnő perceket.A toll kicsúszik a kezemből, többé már nem serceg.Minden emlékemmel két kezem között vérbe fagyva heverek,De már megérte, ha csak egyszer is szíven talán pár sorom,Talán megérted, hogy a bitófát csak önmagamnak ácsolom,Te meg csak kirúgod a széket amin, lábujjhegyen ácsorgom.Csak szerettem volna visszahozni újra a szép képeket,Látni akartam ismét szemedben a fényeket,De Te csak alázz, gyalázz, taposs el, mint egy undorító férget!De én még az utolsó szavaimmal kiadom ezt a mérget!Szeretlek, megőrülök, de nem fogod fel soha már,Nélküled kínok száza, álmatlan éjszakák sora vár,Most úgy megyek el, hogy az életemben nem maradt több vigasz,Mert tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az? Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?Csak ez a levél marad utánam, de ez őszinte és igaz.Mikor ezt olvasod azt mutatom, hogy az emlékedet ellököm,Pedig velem marad mindaddig, amíg magamat felkötöm!Egy szomorú dallamot játszik a hallban a zongora,Ez a lágy mézédes pillanat emlékeztet csókodra,De most nincs más, csak egy törött üveg, ezzel felvágom az eremetÉs vérrel írom alá Neked ezt a búcsúlevelet! :Most már sírok a képeken, amiken eddig Veled nevettem,Most már a polcomról levettem minden emléket, amit szerettem.Most írom, amíg bírom a szánalmas utolsó levelem,De őszintén! Ez Neked csak egy szó csupán, akárcsak a szerelem.Pedig érted meghalnék mindig, ha tudnám, hogy volna mért,Tegnap sírtam, ma sírok és sírni fogok a holnapért.Mindig is a kacérság volt a szemedben, de nem vettem komolyan,A kedved ide-oda csapongó volt, hol ilyen, hol olyan,Olyan felelőtlenül dobtál el egyik napról a másikra,Akár egy hamvadó cigarettát a zöldellő pázsitra.De Téged nem érdekel, amit érzek, mert az önzőséged elvakít,Minden köteléket elvágtál, ami tőlem elszakít.Eltaszítanám az életem, ha ehhez elég bátor lennék,De csak a gondolattal játszom, hogy a tollal olyat tennék,Hogy mielőtt befejezem ezt a levelet előtte átszúrnám a gigám,És így megszűnnének az érzéseim és vele minden hibám!De nem! Továbblépve megőrzöm örökké a nevedet,És talán Te is rájössz ki vagyok, ha olvasod ezt a levelet
Posted on: Mon, 02 Dec 2013 20:21:01 +0000

Recently Viewed Topics




© 2015