Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjétekmeg, hogy egy kényes témában a "hangomat" hallasam, ez a Tavares jelentés.Nem axióma, amit írok,egy vélemyény. remélem barátaim a jobboldalon és baloldalon, - mert vannak mindkét oldalon- szintén véleményt fűztök hozzá! Tisztelettel: Nyári Dezső Röviden a Tavares jelentésről Talán néhány szót a jelentés okairól, amit én feltételezek. Az unióba történő belépést a magyar társadalom többsége jónak látta és még a szkeptikusok is tele voltak bizakodással a kezdetek kezdetén. Az idő múltával egyenes arányban csökkent azonban a bizalom, a várva várt gazdasági felemelkedés, a jóléti társadalom elmaradt. Sőt válság, visszaesés és már-már háborús állapotokat idéző szegénység köszöntött rá a magyar társadalomra. Elégedetlenek az emberek, az elégedetlenség gyűlöletet szít, a romák ellen érzett ellenszenv és antiszemita felhangok szárnyán egy szélsőjobboldali párt jut be a magyar parlamentbe. A jelentés okait keresve az egyik lehet, hogy a magyar parlamentben permanensen jelen van egy szélsőjobboldali párt. Az országban euró szkeptikus hangulat van az emberek már nem hisznek az unó jótékony szerepében. Huszonhárom évvel rendszerváltás után a magyar gazdaság nehéz helyzetben van. Most kerültünk ki az unió deficiteljárása alól, amely lehetséges könnyebbséget jelent majd a jövőben. Az ország el van adósodva, az emberek nem kevésbé. A választásokat lehengerlő többséggel megnyerő FIDESZ be kívánja hozni az elmúlt évtizedek mulasztásait. Újra kívánja teremteni a hazai ipart, a mezőgazdaságot, átszervezi az oktatást, a közigazgatást. Gyorsan cselekszik és mértéket is téveszt, nem kíván időt húzó egyezkedésekbe bocsátkozni a társadalom érdekképviseleti csoportjaival, a baloldal felé a retorikája „lett volna idő a nyolc év kormányzási idő alatt”. A nyolc év alatt azonban az ország adósság állománya megkétszereződött, az MSZP nem tudott mit kezdeni a válsággal és gazdaságpolitikája egy jobboldali rezsim politikájához jobban hasonlított, mint egy szociálisan érzékeny baloldali pártéhoz. A nagyléptű átalakítások mellett a humánpolitikában visszamegyünk a Horthy korszak relikviáihoz és a kereszténység bekerül az alaptörvénybe. A nemzeti vonal ilyetén való összekapcsolása komoly ellenérzést vált ki nemcsak itthon, de külföldön is. Horthy szerepe az I.vh.-ban, és még inkább a II. vh-ban a nyugati polgári demokráciákban is rossz emlékeket idéz. Nem lehet egy időben a kisebbségek számára biztonságot és a demokratikus vívmányokat biztosító társadalmat építeni és ezzel egy időben ugyanezen az asztalnál a Horthy kultuszt újra idézni. Azt a Horthyt, akinek regnálása idején ezeket a kisebbségeket koncentrációs táborokban-krematóriumokban égették el. A környező államokban sem fogadták kedvezően ezeket a lépéseket. A kereszténység alaptörvénybe iktatása, kicsit idejét múlt. A vallás minden modern polgári demokráciában magánügy és a vallás teljes mértékben elkülönült az államtól. A keresztény vallás a korai középkortól a középkor végéig államvallás volt és pozitív szerepet töltött be az írásbeliség terjesztésében és a kor szellemének megfelelő nevelő hatása volt. A polgári demokratikus forradalmak és a követő polgári társadalmakban az egyház szerepét korlátozták és Németországban, ahol a kereszténypártok CDU - CSU kormányoznak sokszor kettő, három kormányzati ciklusban kormányoznak a lakosság ötven százaléka nem gyakorolja a vallását és mondhatni ateista. A vallás többé nem oszthatja meg a társadalmat, mert gondolom, aki nem keresztény és nem vallásos nem feltétlenül bűnös? A nemzetközi pénz és ipari tőke megtámadása nyilvánvalóan nem maradhat megválaszolatlanul és ne legyen senkinek illúziója a politikát gazdasági érdekek mozgatták és mozgatják most is. A kormány elgondolása amely nem alaptalan, hogy az itt extraprofitot bezsebelő bankok és multinacionális (globalizáló) vállalatok vegyék ki részüket az ország terheiből. Ezt a nemzetköz tőke nem nézi jó szemmel és mindent megtesz, hogy ne váljon gyakorlattá Európa más országaiban. Ha megtetszenek engedni még egy gondolatot a demokráciáról alkotott felfogásbeli különbségek is kiválthatták a Tavares úr megjegyzéseit. Nem régen olvastam egy konzervatív jó tollú újságírótól néhány a demokrácia felfogását tükröző gondolatot, idézném: „Ami a liberális demokráciából fontos az az, hogy még a legnagyobb kormánytöbbség sem korlátozhatja a kisebbségek és egyének emberi és állampolgári jogait, de nem az ő értékrendjük alapján kormányoz. Politológiai közhely, a liberális demokrácia liberális oldalának hangsúlyozása a demokratikus,oldallal szemben, hiszen előbbi az egyének és kisebbségek jogaira koncentrál, az utóbbi a többség döntési jogosultságaira”. Az én olvasatomban A demokrácia, lényege nem a többség demokráciája (döntési jogosultsága)a kisebbség felé, hanem a többség jogainak és kötelességeinek teljes azonos mérvű gyakorlati kiterjesztése, érvényesítése a kisebbség közösségeire, légyen az faji, vallási, kulturális, vagy politikai, közösség, kivéve az emberiség elleni bűntetteket elkövető, vagy annak rémképét újjáélesztő politikai szervezeteket. . Még egy utolsó gondolatot, ha megengedik, én egy kisebbség tagja roma vagyok, egyben magyar és európai, habár megpróbáltak néhányszor ettől az érzéstől eltávolítani., egy tanácsot szeretnék adni a küzdelmet felvállalóknak: a többség ellen nehéz győzni még akkor is ha történetesen igazad van.
Posted on: Sun, 07 Jul 2013 15:42:42 +0000