Tizennégy éves vagyok. A barátnőim is ugyanennyi idősek, bár időnként még az öt éves szintet is nehezen érjük el. Egy délután sétálni mentünk a Tiszára. Kezdődött minden azzal, hogy észrevettem egy srácot, akiről tudtam, hogy az egyik barátnőm kiszemeltjének egy jóbarátja. Mikor ezt szóvá tettem, ő nem akart tovább jönni, hanem megindult a legközelebbi lépcsőn felfelé az útra. Én rángattam lefele a lépcsőn, hogy nyugodjon meg, csak a haverja az, nem kell félnie, jóban vagyok vele. De nem. Az egészből aztán az sült ki, hogy ott ültünk a lépcső két végén, és úgy kommunikáltunk. A srác ezt meg végignézte. Végül elhatároztuk, hogy én lent, ő meg fent megy. Mikor aztán már visszafelé mentünk, végig nyaggatott, hogy nekem tetszik a kiszemeltjének a barátja, én meg bizonygattam, hogy nem, meg alacsonyabb is nálam, stb. Közben a srác már arrébb ment a problémás helyről. Ahogy a lépcsőhöz értünk, felfutottam, de megbotlottam, és egy orbitálisat taknyáltam, közben még jó hangosan fel is sikítottam. Annyira fájt a lábam, hogy leszaladtam az egyik csónakhoz, levettem a zoknim meg a cipőm, és vízzel hűtöttem a lábam. Közben a srác távolról figyelt. Mikor végeztem, elkezdtem a zoknit a térdemhez csapkodni, hogy a csomó kijöjjön belőle. Aztán véletlenül elengettem, és az a víz felé szállt. Azt hittem, beleesik a vízbe, de épp a csónak szélére esett. A barátnőm már a hasát fogva röhögte, mit csinálok. Végül villámgyorsan felszaladtunk az útra. Utána a játszótérre mentünk. Kitaláltuk hogy a libikókán, aki lent van, az mond az One Directionnal kapcsolatos dolgot. Nagyban üvöltöztünk, mikor az a fiú jött biciklin. Én éppen teljes torokból: – RÉPÁÁÁK!!! Ezek után fogalmam sincs, mit gondolhat rólam. *D
Posted on: Wed, 10 Jul 2013 11:06:03 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015