Wanted Horvátország az Interpolon keresztül kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a MOL vezetője ellen, ugyanis Hernádi a horvát ügyészség többszöri felszólítása ellenére sem jelent meg tanúkihallgatás céljából. Mint ismert a horvát nyomozószervek az Ivo Sanader volt horvát kormányfővel (akit közben megvesztegetés vádjával 10 évi börtönre ítéltek hazájában) kapcsolatos ügyben hallgatták volna meg Hernádit. A kezdetben szimpla gazdasági bűncselekményként indult ügy mára Horvátország és Magyarország közötti kormányharccá eszkalálódott. A Plajbászblog már számos alkalommal foglalkozott a MOL és rajta keresztül az Orbán-kabinet horvátországi „kicsapongásaival”, többek között 2011 júliusában a „MOL, INA és a többiek” plajbasz.blogspot.hu/2011/10/mol-ina-es-tobbiek.html, vagy 2013. augusztusában az „Az oroszokkal fenyegeti Horvátországot a MOL” plajbasz.blogspot.hu/2013/08/az-oroszokkal-fenyegeti-horvatorszagot_2.html című írásaiban. Nos, úgy látszik, hogy az akkor még csak feltételezés szintű gondolatok mára tényszerűvé váltak. A magyar kormány immáron kendőzetlenül mutatja „bájait”, azt, hogy a MOL-on keresztül igyekszik/igyekezett térségi energetikai befolyásra szert tenni, avagy azt, hogy Horvátország területi integritását, adriai kapcsolatát a sajátjaként szeretné látni, illetve fel- és kihasználni. Ez az, amit Horvátország nem tűrhet, bármennyire is fáj ez Orbánnak. Igen, fájhat is az a tény, hogy bármennyit is fektetett be a magyar kormány a MOL-on keresztül a horvát olajipari cégbe, arra a horvát fél most magasról tesz, és nem engedi ki a markából az aranytojást tojó INA-tyúkot. Most, hogy Horvátország immáron teljes jogú uniós tagállam - meg pláne. Bizonyára ismerős a szituáció Orbán Viktornak, hiszen számos külföldi stratégiai szolgáltatót pont ő hozott lehetetlen helyzetbe Magyarországon, illetve paterolt ki az országból minden jog ellenére (lásd pécsi vízszolgáltató, stb.). Most a fagyi visszanyalt. Érezhető a Hernádi-üggyel kapcsolatban a magyar kormány kapkodása. Először is kijelentette, hogy vállalati belügyként kezeli a MOL-INA ügyet, majd kisvártatva mégis államérdeknek titulálja. Mi több, Hernádit illetve az ö személyét érintő támadásokat ma már egyenesen nemzetbiztonsági kockázatként állítja be. Ami igaz az igaz, valóban kockázatot jelent Hernádi, mert ha beigazolódnak a vádak, akkor bizony magának az Orbán-piramisnak a fundamentumát kezdheti ki. Most már ott tartunk, hogy a kormány például azonnali hatállyal lemondta Martonyi külügyminiszter dubrovniki látogatását (megjegyzem, a legnagyobb ostobaság volt, amit a kormány elkövethetett, ugyanis Martonyi talán az egyetlen, aki tompíthatná a kiéleződött magyar-horvát viszonyt). Közben megint csak fenyeget, és minő véletlen, már nem csak magyar-, uniós- és nemzetközi jogi kibúvókkal, hanem gazdasági vonatkozásban is. Nevezetesen megint az oroszokkal, hiszen ismét megpedzette annak lehetőségét, hogy esetleg valamelyik orosz energetikai óriásnak kínálná fel a MOL INA-részvényeit. Azon kívül, hogy ez a félig kimondott lehetőség pillanatok alatt döntötte be a budapesti tőzsdét, még kellemetlen is lehet, emlékezve arra, hogy mekkorát is bukott az állam a Szurgutnyeftyegas-MOL üzleten. Potom ötszázmillió eurót, amit a magyar adófizetőkkel fizettetek meg. Az Orbán-kabinet – mint immáron a MOL legnagyobb tulajdonosa – ugyanis felszólította a MOL vezetését, hogy készüljön fel az INA-ban levő 49%-os részvénypakettjének értékesítésére. Ez a meggondolatlan kijelentése a mélybe rántotta a MOL árfolyamát, ami kihatással volt a teljes magyar tőzsdemozgásra , így a BUX-ra is. Kapkodás, fejetlenség, meggondolatlanság jellemzi az Orbán-kormány MOL-stratégiáját. Az E-On gáztározóinak áron felüli kivásárlása és a MOL - illetve most már az állam - tulajdonába vétele egyre mélyebb válságba rántja a magyar energiamultit. Olyan mélységbe (válságba?), amelyen már a párnagáz sem tompíthat. Mert lássuk csak mi lesz, vagy mi lehet ennek az országok közötti csetepaténak a vége: A horvát fél most „no comment” állapotba helyezkedett, gondolván, tombolja ki magát a magyar, úgy is ő húzza a rövidebbet. És valóban nagy az esély rá pereskedés ide-, vagy oda. A MOL INA-részvényeinek eladása egy harmadik félnek azonnal lenyomja a MOL részvényeket is. Ezen kívül a kormány a pereskedésekkel többet veszíthet, mint amit nyerhet. Részint legyen bárki az INA-pakk új tulajdonosa, a horvátok mégegyszer nem esnek abba a hibába, hogy 51% részesedés ellenére ne ők diktálhassanak, hanem egy kisebbségi részvényes. Ezen kívül a magyar félnek – még ha meg is nyeri a pert – akkor sem lesz kijárata az Adriára, hanem keményen fizetnie kell érte akár a horvátoknak, akár bármely más tulajdonosnak. Az pedig borítékolható, hogy – azon kívül, hogy megmarad az orosz függőség - ez az összeg a többszöröse lesz annak, amennyit a per során nyerhetnek. A Hernádi-ügyet illetően pedig jobb lett volna, ha nem ragaszkodnak görcsösen hozzá, hanem minél hamarabb elengedik a kezét, mielőtt magával rántja az egész országot Molostól, Orbánostól együtt. Erőlködjön bármennyire is a magyar kabinet, a saját maga által generált exlex állapotot már nem változtathatja meg, nem fordíthatja vissza. Erre az állapotra van egy nagyon frappáns magyar közmondás: „Nagyot akart a szarka, de nem bírta a farka.”.
Posted on: Thu, 03 Oct 2013 09:30:17 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015