"a zsidók kommunista forradalomban betöltött szerepéről említést tesz több fontos zsidó kiadvány is, mint például a Zsidó Enciklopédia vagy az Egyetemes Zsidó Enciklopédia. Meghökkentett, hogy ezek a kiadványok egyenesen dicsekszenek a zsidóknak az orosz forradalomban betöltött kulcsfontosságú szerepével. Még ki is emelték a kommunista zsidók azon erőfeszítéseit, amelyekkel sikeresen — kívánták leleplezni a zsidók szerepét, és erről a legtöbb amerikai és európai nemzsidó egyén még mindig nem tud. ... Egyes országokban zsidók lettek a legális és illegális Kommunista Pártok vezető elemei, egyes esetekben még felszólítást is kaptak a Kommunista Internacionálétól, hogy változtassák meg zsidó hangzású nevüket és adják ki magukat nem-zsidóknak, hogy ne támasszák alá a jobboldali propagandát, amely úgy állította be a kommunizmust, mint egy idegen, zsidó összeesküvést. Trockij Sztálin című, száműzetésben írt könyvében megkísérelte kimutatni, hogy Sztálin csak jelentéktelen szerepet játszott a kommunista hatalomátvétel korai időszakában. Trockij úgy próbálta megvilágítani ezt, hogy a forradalmat követő hónapokban széles körben terjesztett egy, a forradalom hat vezetőjét ábrázoló képeslapot. Látható rajta Lenin (aki legalább egynegyed részt zsidó volt, jiddisül beszélt otthon és zsidó nőt vett feleségül), Trockij (eredeti zsidó neve: Lev Bronstein), Zinovjev (eredeti zsidó neve: Hirsch Apfelbaum), Lunacsarszkij (egy nem- zsidó), Kamenov (eredeti zsidó neve: Rosenfeld) és Szverdlov (zsidó). A képeslap nemcsak a zsidó irányítását mutatja meg, hanem azt is, hogy az ábrázolt kommunista vezetők megváltoztatták a nevüket, feltehetően azért, hogy leplezzék zsidóságukat, ahogy ez az Encyclopaedia Judaicában is szerepel. Noha a tény, hogy Lenin zsidó származású volt, sok éven át titokban maradt, mai zsidó írók már említést tesznek róla. David Sub, a Lenin: Egy életrajz című könyv szerzője, egy orosz emigráns lapnak, a Nóvüj Zsurnalnak írt levelében azt állította, hogy Lenin anyja biztosan zsidó volt apai ágról és valószínűleg anyai ágról is. Emellett egy francia zsidó folyóirat, a Review de Fonds Social Juij szerint Marietta Saguinyian szovjet regényírót a cenzúra akadályozta meg abban, hogy nyilvánosságra hozzon Leninnek a zsidó származásáról szóló bizonyítékokat. Több zsidó kiadvány jelent meg az elmúlt években Lenin zsidó származásáról, beleértve a Zsidó Krónikát is. A Cseka, vagyis a titkosrendőrség első főnöke egy zsidó egyén, Mózes Urickij volt. A rangban utána következő vezetők többsége is zsidó volt, bele értve Szverdlovot és Gyenrik Jagodát (a „Jagoda" az orosz nyelvben a „Jehudá"-nak felel meg, ami annyit tesz: „a zsidó"), akik főszerepet játszottak azokban a pogromokban, amelyek során több millió keresztényt irtottak ki. A háború alatt a szovjet propagandaminiszter is egy zsidó, Ilja Ehrenburg volt, aki azzal szerzett magának hírnevet, hogy a szovjet csapatokat a német nők és gyermekek megerőszakolására és legyilkolására buzdította. Anatol Goldberg így idézi őt Ilja Ehrenburg című könyvében: ,,.. a németek nem emberi lények... semmi sem okoz nekünk akkora örömöt, mint a német holttestek látványa." ... Több, mint 30 millió oroszt és kelet-európait börtönöztek be, kínoztak vagy gyilkoltak meg. Még a `60-as évek konzervatívabb szovjet történészei is 20 és 40 millió közöttire becsülik a meggyilkoltak számát, és ezek olyan kimutatások, amelyek nem tartalmazzák azon milliókat, akiket megfosztottak vagyonuktól, bebörtönöztek, száműztek, megkínoztak és kilakoltattak. A Nobel-díjas orosz író, Alekszandr Szolzsenyicin írja A Gulág-szigetcsoport című művében ... hogy legalább 66 millió ember vesztette életét Oroszország kommunista parancsára. Noha ez a szám túlságosan magasnak tűnik, A Gulág-szigetcsoport II-ben megerősíti, hogy zsidók hozták létre és vezették a szovjet koncentrációs táborrendszert, amelyben több tízmillió keresztény halt meg. A Gulág-szigetcsoport II. 79. oldalán található képen láthatók a világtörténelem legnagyobb gyilkoló gépezetének legfőbb vezetői, név szerint Áron Szoltsz, Jákov Rappoport, Lázár Kogán, Matvej Berman, Gyenrik Jagoda és Naftali Frenkel. Mind a hatan zsidók. Érdekes módon a téboly és gyilkolás e korszakában a zsidók védett osztálynak számítottak, olyannyira, hogy a Kommunista Párt példátlan döntést hozott: az antiszemitizmus kinyilvánítását ellenforradalmi tevékenységnek minősítette és ennek megfelelően az halállal büntethetővé vált."
Posted on: Sat, 21 Sep 2013 07:59:22 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015