....ennyit egy hazának, s az EMBEReknek rég ártott egy kormány, illetve annak nevezett izé.... ...bőven lesz mit rendbe rakni... nepszava.hu/articles/article.php?id=655705 2013. június 20. csütörtök Névnapok: Rafael, Dina Máris itt az uniós elmarasztalás Nem volt egységes az Európai Néppárt a Tavares-jelentés tegnapi szakbizottsági elfogadása során. Ezután az Európai Parlament (EP) plenáris ülése elé kerülhet a kompromisszumos módosítások ellenére lényegében változatlan üzenetű jelentés, melyet Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az alapvető jogok magyarországi helyzetéről készített. Ma, 05:05 A jelentés azt javasolja, hogy az európai uniós intézmények folyamatosan ellenőrizzék a demokratikus jogok és jogállami normák érvényesülését Magyarországon. A dokumentumot két hét múlva tárgyalja az EP, a vitán várhatóan Orbán Viktor is részt vesz, korábban legalábbis ezt ígérte. Nem igazolódott tegnap a hagyomány, miszerint az EP-ben a képviselők mindig a párthovatartozásuktól függően szavaznak. Támogatta ugyanis az állampolgári jogokkal, illetve bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó, néppárti többségű szakbizottság (LIBE) a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által az alapvető jogok magyarországi helyzetéről készített jelentést. A 60 tagú testületben 58 képviselő vett részt a szavazásban, 31-en támogatták a számos ponton módosított jelentéstervezetet, 19-en szavaztak ellene, és 8-an tartózkodtak. Noha a Fidesz azt állította, kizárólag a baloldali pártok által támogatott jelentésről van szó, a kormánypártot is tömörítő Európai Néppárt nem magyar képviselőinek "távolságtartása" nélkül más lehetett volna a helyzet. A LIBE-ben ugyanis 23 néppárti tag van, 3-an konzervatívok, a szintén 3 független között pedig ott ül Morvai Krisztina, aki a Jobbik képviseletében vélhetően a fideszesekkel együtt szavazott. Van még a testületben egy eurószkeptikus tag is, aki vélhetően szintén a magyar kormánypárttal értett egyet a jelentés ügyében. Ezzel szemben a bizottságban 14 szocialista, 8 liberális és 5 zöld tag van, akik mellett vélhetően csak az egyesült/zöld baloldal két képviselője támogatta a jelentést. Magyarán a "baloldali többség" kifejezés erősen túlzó, főként annak fényében, hogy egyelőre nem ismert, mely két bizottsági tag hiányzott az ülésről, s azt sem tudni, melyik párt képviselői tartózkodtak a szavazás során, hiszen nem név szerint szavaztak. Brüsszeli sajtóinformációk szerint a tartózkodók közül ketten a jobboldali konzervatívok tömörüléséhez tartoznak, hatan pedig néppártiak. Akárhogy is, a jelentésről a Fidesz minden erőlködése ellenére kompromisszum született a bizottságban, amit bizonyít az is: a testület a végszavazás előtt a tervezethez érkezett 551 módosító indítványról is szavazott, méghozzá egységesen, a néppárt támogatását is bírva. A Fidesz-KDNP-s politikusok mintegy 200 önálló módosító indítványait elvetette a többség. Rui Tavares magyar újságíróknak tegnap azt mondta, hogy az elmúlt hetekben kidolgozott csaknem 50 közös, kompromisszumos módosító indítvány közül több a magyar kormány és a Fidesz észrevételeit is tartalmazza, és ezeket néppárti képviselők is támogatták. Bekerült például a dokumentumba, hogy az alaptörvény tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezéseivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság (Ab) felszólította a jogalkotót arra, teremtsen tiszta jogi helyzetet. Ettől függetlenül a jelentés emlékeztet arra is: ez nem jelenti azt, hogy ezeket alaptörvénybe kellene foglalni. Néppárti kezdeményezésre beleírták a szövegbe azt is, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek, ugyanakkor a jelentés továbbra is kiköti, hogy a sarkalatos jogszabályok "kiterjedt alkalmazása aláássa a demokrácia elveit és jogállamiságot". Elfogadták azt a szocialista módosítót, miszerint a magyar kormánynak fel kellene kérnie a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy vizsgálja meg a parlamenti választások kapcsán hozott új jogszabályokat és intézményi környezetet, illetve utóbbi küldjön választási megfigyelőket Magyarországra. Bár a szöveg végső, egységes változata még nem ismert, a módosítók alapján megállapítható: megmaradt az alapvetés, mely szerint a magyarországi "alkotmányos és jogszabályi keretek nagyon rövid időn belüli ismételt módosításainak rendszerszintű és általános tendenciája, valamint e módosítások tartalma összeegyeztethetetlen az unió szerződésének 2. cikkében kimondott értékekkel", az európai aggályokra pedig a kormánynak reagálnia kell. A szöveg továbbra sem csak a kabinetet kérné állásfoglalásra, hanem - az eredeti terveknél finomabb megfogalmazással -, de arra szólítja fel az EP házbizottságaként működő, úgynevezett elnökök értekezletét is, hogy amennyiben az EP majdani, Magyarországgal szembeni ajánlásaira a magyar kormány nem az EU alapértékeivel összhangban álló reakciót ad, helyezzék kilátásba a szerződés 7-es cikkének első pontja szerinti vizsgálatot. Ez még semmilyen szankciót - így szavazatmegvonást - sem hoz, "csak" egy monitoring eljárás megindítását jelenti. Magyarán a Tavares-jelentés azt javasolja, hogy az európai uniós intézmények folyamatosan ellenőrizzék a demokratikus jogok és jogállami normák érvényesülését Magyarországon. Egy másik kompromisszumos javaslat révén a dokumentum kezdeményezi, hogy az EU hozzon létre egy úgynevezett Koppenhágai Magas Szintű Csoportot, amely az alapvető jogok érvényesülését vizsgálná a közösség minden tagállamában. Tavares maga tegnap nem tudott egyértelműen állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy lényegesen felpuhult-e a jelentés. Úgy vélte, a módosítások után a dokumentum egyes bekezdései sokkal erősebb elvárásokat fogalmaznak meg, keményebbek lettek, máshol viszont finomodtak a megfogalmazások, így ennek mérlegét csak a változások alapos tanulmányozásával lehet megvonni. A jelentés mindenesetre az EP július 3-i plenáris ülésén, a délutáni második napirendi pontként szerepel, ám még ez előtt újabb módosító indítványok beterjesztésére van lehetőség, noha azt a fideszes EP-képviselők sem tartották esélyesnek, hogy érdemben módosul a bizottságban véglegesített változat. Ők is arra számítanak, hogy az EP elfogadja a dokumentumot. Egyébként a plenáris vitán, amennyiben tartja magát korábbi ígéretéhez, Orbán Viktor kormányfő is részt vesz majd. Ebben is egyedül maradt a Fidesz - Martin Schulz közleményben üdvözölte a tervezet nagy többséggel történő elfogadását. Az EP szocialista elnöke szerint ez előrelépés az alapjogok érvényesülésének ellenőrzése irányába az Európai Unión belül, egyúttal rámutatott, hogy ebben a többi uniós intézmény aktív szerepvállalására is számít. Mint írta: aggodalommal vette tudomásul a Velencei Bizottság legutóbbi jelentését, amely súlyos bírálatot fogalmazott meg a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban. "Az uniónak szüksége van olyan eszközökre, amelyekkel függetlenül képes vizsgálni az alapjogi deficiteket, ahogy a költségvetési deficiteket is figyelemmel kíséri" - fogalmazott Schulz. - Rui Tavares az ülés után arról beszélt, a szakbizottság a döntéssel kimondta, hogy az EU értékei nemcsak papíron szerepelnek, hanem kézzelfoghatók az állampolgárok számára mindenhol. "A magyar demokrácia fontos Európa számára, és az európai demokrácia is fontos kell legyen Magyarország számára" - fogalmazott a politikus, emlékeztetve: most már a LIBE hivatalos álláspontjának tekinthető, hogy a magyarországi változások rendszerszintűek, és azok trendje összeegyeztethetetlen az uniós szerződés kettes cikkében foglalt értékekkel. - Az MSZP EP-képviselői üdvözölték a döntést, főként hogy az elfogadott szöveg nem tartalmaz olyan kitételeket, amelyek a magyar állampolgárokat érintő szankciókat javasolnának, sőt, a jogállamiságot védi a dokumentum. Göncz Kinga a szavazás után elmondta: nagy többséggel, sőt, a néppárt segítségével sikerült egy rendkívül egyértelmű, erős és tárgyszerű jelentést elfogadni. Kitért arra: iszonyatos nyomásgyakorlás és fenyegetés folyt a magyar kormány részéről az utóbbi időben, ami általános megütközést keltett az EP-képviselők körében. - A Fidesz EP-képviselői szerint "bár az elmúlt hetek tárgyalásainak eredményeként" sikerült a dokumentum több pontját is "kijavítani", annak megállapításai továbbra is elfogadhatatlanok. "A Tavares-jelentés nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma" - írták. "Fontos hangsúlyozni: a dokumentum várható, júliusi eleji plenáris ülésen való elfogadásának ugyanakkor sem jogi, sem költségvetési, sem gazdasági következménye nincs Magyarország számára". - Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint súlyosan elfogult a jelentés szövege, ezért a kormány továbbra sem ért egyet a dokumentumban foglaltakkal. Balázs Péter: ma nem vennének fel minket Az EP-ben hagyományosan működik a pártszimpátia, illetve a -hovatartozás, így az, hogy a néppártiak nem utasították el egyöntetűen a jelentéstervezetet, rendkívül sokat elárul a jelenlegi viszonyokról - mondta lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint ráadásul a módosítók közül is a kompromisszumos javaslatok mentek át, amelyeket többnyire a külföldi néppárti képviselők is támogattak. Mindez finoman jelzi, hogy az Európai Néppártnak egyre kínosabb a Fidesz, már nem tudnak egységesen felsorakozni Orbán Viktor és kormánya mögé, s nem is hisznek el neki bármit. A tartózkodás és a távolmaradás egyértelmű üzenet, hiszen Európa jobboldala is tudja: nem igaz, hogy a Tavares-jelentés teli lenne tárgyi tévedésekkel, vagy hogy bármiféle csúsztatás lenne benne. "Sajnálatos, hogy a Fideszben a legkisebb készség sincs a megegyezésre, hiszen a pártcsaládja is törekedett a kompromisszumra, miközben folyamatosan hadat üzen saját családunknak, az EU-nak" - fogalmazott az egykori EU-biztos, aki szerint ami a Tavares-jelentésben áll, az ma már egyértelműen egy markáns európai álláspont, nem pedig a politikai baloldal véleménye. Felhívta a figyelmet: noha jogi kötőerővel valóban nem bír a majdani EP-határozat, az uniós szervek legnagyobb ereje a nyilvánosságban van, hiszen 27 tagállam gazdasági szereplői értesülnek arról, hogy Magyarországon nincs jogbiztonság. Ráadásul - mint fogalmazott - a Tavares-jelentés által javasolt megfigyelési eljárások egy uniós ország esetében ahhoz hasonlíthatók, mint amikor egy érettségiző diákot visszaültetnek az alsó tagozatba, magyarán egyértelmű, hogy az Orbán-kormány által létrehozott rendszer visszavitt minket valahova Törökország és Bosznia közé. Balázs teljesen biztos benne, hogy ezzel az alaptörvénnyel, az új jogrenddel, s közjogi berendezkedéssel nem vennék fel Magyarországot az európai közösségbe. Ráadásul diplomáciai körökben köztudott, hogy a világ mosolyog Orbán Viktoron, aki éppen a legközelebbi szövetségesünk ellen hirdetett szabadságharcot. Ez azonban nemhogy nem vezet jóra, a magyar állampolgárok számára életveszélyes. Balázs szerint, miután a jelentés szövege már érdemben nem módosul, s várhatóan meg is lesz hozzá a többség, a július 3-i plenáris vita egy nyílt politikai összecsapás lesz, Orbán pedig - miután egyre közelednek a választások - hazabeszél majd. Reding rácáfolt a "leleplezésre" "Az idézeteknek, amiket nekem tulajdonítanak a Bilderberg-konferencián semmi közük nincs a valósághoz" - jelentette ki Viviane Reding uniós alapjogi biztos tegnap az EP-ben a Fidesz-KDNP, illetve a magyar kormánypárti média napok óta tartó lejárató kampányára reagálva. A Magyar Nemzetben kedden megjelent cikk szerint Reding pár hete az angliai Hertfordshire-ben tartott Bilderberg találkozón arról beszélt, mindent megtesz, hogy gyengítse a jövő évi magyarországi választások eredményének legitimitását arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat. A lap ugyanakkor sem nevét vállaló forrással, sem mással nem tudta alátámasztani állításait, de a kormánypártnak a cikkre reagáló szóvivője, s több képviselője sem tett kísérletet a vádak igazolására. Biró Marianna / Népszava
Posted on: Thu, 20 Jun 2013 06:19:06 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015