Életszabályok, muszáj odafigyelni! Az érzékenységről oly sokat hallunk, olvasunk, vagy szenvedő alanyaivá válunk. Mindenkivel megesett, hogy valamit rosszul vagy túl reagált. Előfordult az is, hogy belehaltunk egy kis időre. Azt gondoltuk, hogy félre tudtuk tenni. Azután rájövünk, hogy nem. Ott van belül, mocorog és nem hagy nyugodni. Pontosan akkor jön elő újra meg újra, amikor valami megint rátelepszik és segíti növekedni azt az érzést, ami mégsem tűnt csak úgy el. Én hogyan vagyok ezzel az érzékenységgel? Eltűnődöm, mert nem tudom pontosan megfogalmazni. Talán elkezdett az idők folyamán ez a réteg bölcsebb lenni. Okoskodó is néha, mert azt hiszi már túl van minden érzékenységi falon. Erősnek hiszi magát, erre az erőre próbál támaszkodni, vagy csak kapaszkodót keres a valamibe? A Facebook oldal is arra nevel, hogy legyél óvatos a hozzászólásaiddal, próbálj hideg fejjel gondolkodni, no meg a szíveddel lájkolj másokat. Mindenki egy kis megértésre vágyik, hogy figyeljenek rá, mi meg a hangulatunkkal válaszolunk néha, ami nem helyes. Annyi kedves embert ismertem meg itt és ott, meg igaziból az életben kézzelfoghatón. Ha már megszólítom, vagy Ő szólít meg engem, akkor miért ne örülhetnénk egymásnak ebben a nagyon zűrzavaros világban. Engem boldoggá tesz a mások érzékenysége, kihívás, mert valamiképpen közeledni szeretnék, akkor viszont figyelembe kell vennem az Ő érzékenységét. Életszabályok, muszáj betartani, éppen csak oda kell figyelni, amikor lájkoljuk az Ő érzékenységéből adódó, nekünk szánt valamit magából!
Posted on: Wed, 24 Jul 2013 21:16:00 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015