Így akarnak Orbánék otthon tartani 300 ezer embert a választások napján A kormány döntése nyomán ez év novembere és jövő év áprilisa között 100 ezer embernek akarnak közmunkát adni, és további 100 ezernek képzést biztosítani. A kormány a téli hónapok miatti "értelmes munka" hiányára fogja a beavatkozás szükségességét. A Policy Agenda azt vizsgálta, vajon elindul-e a kampány a közmunkások körében. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint elérte a 200 ezret azoknak a száma, akik idén közmunkásként dolgoztak. Ez azt jelenti a tárca értelmezésében, hogy sikerül elérni a 300 ezres célt 2013 végéig. A kormány által alkalmazott adatközlésből azonban sok minden nem derül ki: nem tudjuk például, hogy ez a 200 ezer ember valójában mennyit dolgozott. Ezért is érdekesek a KSH kereseti adatai, amelyekben rendszeresen feltüntetik, hogy mennyien dolgoztak adott időszakban a közfoglalkoztatás keretein belül. A statisztika szerint 2013. január és május között átlagosan 88.400 fő mondta azt, hogy valamilyen közmunka keretében dolgozott. (Vannak ugyan még olyanok is, akik vállalkozásoknál dolgoznak közmunkásként, de a számuk érdemben nem növeli a létszámot.) A korábbi évekhez hasonlóan márciustól kezdtek el a programok beindulni, és májusban már mintegy 150 ezer ember mondta, hogy közfoglalkoztatottként dolgozott. A Policy Agenda számításai szerint amennyiben az előző évek folyamatai igazolódnak, akkor ez év végére a havi átlagos létszám 115-120 ezer fő között lesz. Ez mindenképpen magasabb, mint a 2012-es 91 ezres átlagos közmunkás létszám volt, de ez természetesen többe is kerül. A kérdés az, hogy megéri-e. A Policy Agenda korábbi elemzéseiben többször is felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősek a közfoglalkoztatás terhei és járulékos kiadásai. A személyi kifizetések mellett sokba kerülnek a dologi kiadások, és igen magasak az adminisztrációra, a munkaszervezési költségekre fordított összegek. Ezekre május végéig a Magyar Államkincstár adatai szerint összesen 64 milliárd forintot költött a kormány. Ha csak ezt az összeget nézzük, és nem számoljuk hozzá a munkaszervezőknél (jellemzően önkormányzatok és állami cégek) jelentkező további egyéb költségeket, akkor valamennyi járulékos kiadás egy főre jutó összege 145 ezer forintot jelent. Amennyiben ezt mind bérre költötték volna, akkor egy közmunkás a szakképzettséget igénylő bérminimumnak (bruttó 114 ezer forint) megfelelő összeget vihetett volna haza. Ezzel szemben ma még egy szakképesítéshez kötött közmunkásokat iránytó személy bére sem éri el ezt a szintet (bruttó 106.480 forint). Az átlagos bruttó közmunkás fizetés 75.500 forint, amely jóval - mintegy 70.500 forinttal - elmarad attól az összegtől, amit a kormány rájuk fordít. Továbbra is azt igazolják vissza az adatok, hogy a jelenlegi közmunkaprogram ebben a formájában pazarló, és megsérti a költségvetési pénzekkel való felelős bánásmóddal szembeni követelményeket. Másként fogalmazva: továbbra sem érthető, hogy mire megy el a pénz a személyi kiadásokon felül. Folyamatos támadás érte a közmunkaprogramot amiatt is, hogy a közfoglalkoztatottak bérét elválasztották a minimálbértől. Ez ugyanis azt sugallja, hogy a közmunkás által végzett munka nem olyan értékű, mint a versenyszférában akár azonos munkát végzőé. Ugyanakkor ennél sokkal nagyobb problémát jelent, hogy éppen akkor nincsenek közmunkaprogramok, amikor a leginkább szükség lenne azokra. A költségvetési periódus kezdete miatt januárban, februárban hagyományosan alig van közfoglalkoztatás, és emiatt - az év leghidegebb hónapjaiban - tömegek kerülnek kilátástalan helyzetbe. Az egyes évek első két hónapjaiban átlagosan igen kevesen - 2011-ben 21 ezer fő, 2012-ben 28 ezer fő, míg idén 26 ezren - dolgoztak. A kormány szerint éppen ezen a helyzeten akarnak segíteni, és novembertől április végéig 100 ezer fő számára akarnak közmunkát biztosítani. Ha szó szerint vesszük a bejelentést, és ez havi átlagos létszámot jelent, akkor érzékelhető mértékben segíthetnek majd a rászorultaknak. Azonban nem lehet véletlen, hogy azt is bejelentették, további 100 ezer fő kaphat ebben az időszakban képzési lehetőséget. Nem nehéz észrevenni az időzítésben, hogy a kormánypártok - már a választásokra gondolva - kedvezni szeretnének annak a rétegnek, amely körében talán leginkább csökkent a népszerűségük. Jól kommunikálható választási csomagnak látszik az, hogy a minimálbér várható emelésével együtt (korábban a miniszterelnök bejelentette, hogy a ciklus végére hat számjegyű minimálbért szeretne) emelkedni fog a közfoglalkoztatotti bér is, és ehhez hozzáadódik a téli rendkívüli közmunka és a továbbképzési lehetőség. A Policy Agenda szerint a közelgő választások szempontjából azonban az ellenzéknek reális bővítési lehetőségeket kell a közfoglalkoztatottság körében is kommunikálni. Gyors és reális "ajánlatot" kell tenni a közmunkára szorultak számára, ellenkező esetben a most készülő kormánypárti csomag minimum arra elég lesz, hogy otthon tartsa ezeket az embereket a választások napján.
Posted on: Wed, 31 Jul 2013 22:53:27 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015