Így húznak el mellettünk a visegrádi országok 2013.11.22. 08:03 Pilótakex Egy korábbi a szegénység alakulásával kapcsolatos írásunkban azzal foglalkoztunk, hogy a magyarok vásárlóereje hogyan alakul a többi európai országhoz képest. A GfK Vásárlóerő tanulmánya szerint a magyarok 5009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 ezer 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede. De közép-kelet európai régiós összehasonlításban még lehangolóbb a helyzet. Már régen nem az a kérdés, hogy a régió éltanulói között vagyunk-e, hanem az, hogy hogyan érjük be régiós versenytársainkat. Lemaradásunk a visegrádi országokhoz képest egyre szembetűnőbbé válik. Az Eurostat adatai szerint 2003-ban az egy főre jutó nettó átlagfizetés még megelőzte visegrádi társainkét. Azóta azonban nagyot fordult a velünk a világ. Bár az Európai Unióhoz való csatlakozástól sokan fellendülést és jóléti országot vártak, az elmúlt bő tíz év alatt szépen lassan kibuktak a magyar gazdaság hiányosságai, amelyeket azóta sem sikerült megjavítani. Ha igazán korrektek akarunk lenni, akkor a magyar gazdaság sajátos problémáit nyugodtan köthetnénk az elmúlt három ciklus politikájához (Fidesz 1998-2002; MSZP 2002-2010; Fidesz 2010- mostanáig). A problémák három fő gyökere: a strukturális reformok hiánya - magas újraelosztási arány, cserébe magas adóterhek -, a politikai ciklusok jelenléte - választások előtti és utáni osztogatások, emiatt költségvetési egyensúlytalanságok és bizonytalanságok, majd az ezt követő megszorítások miatt a normálisnál nagyobb ciklikus ingadozások.Minden kormánynak megvolt a maga hibája, így a felelősség alól senki sem bújhat ki. Visegrad_group.png Leszakadó gazdaság - lemaradó bérek A lejjebb látható táblázat alapján 2003-ban a magyar nettó átlagfizetés (egyedülálló, gyerek nélküli személy) esetén még meghaladta visegrádi társainkét. A magyar gazdaság vesszőfutása a válság óta tart. Jellemző, hogy a gazdasági válságot a környező országok sokkal hamarabb hagyták maguk mögött, ezzel szemben hazánk azóta is csak lábadozik a visszaesés utáni sokkból. Köszönhetően a szocialista kormányzás alatti kiköltekezésnek (ami óriási költségvetési hiányokkal és felszökő államadóssággal járt), amit csak tetézett a Matolcsy-féle közgazdaságtani unortodoxia. Már régen nem az a kérdés, hogy a régió éltanulói között vagyunk-e, hanem az, hogy hogyan érjük be régiós versenytársainkat. Lemaradásunk a visegrádi országokhoz képest egyre szembetűnőbbé válik. Jól jellemzi hazánk válság óta tartó stagnálását, hogy hét éve még 25 százalékkal többet vihetett haza egy magyar alkalmazott, mint egy szlovák. A lengyelek folyamatosan dolgozzák le hátrányukat miközben Csehország már messze előttünk jár. A cseh átlagfizetés 2006-ban még csak 10 százalékkal volt a magyar előtt, mostanra már 40 százalékkal. visegrádi fizetések.png Lemaradó bérek - csökkenő vásárlóerő Jól érzékelhetővé teszi a különbségeket a GfK Vásárlóerő tanulmánya, amely szerint a magyarok 5009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 ezer 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede. Régiós összehasonlításban még szomorúbb a helyzet: a magyar vásárlóerő mindössze a szlovák kétharmadát teszi ki. Északi szomszédunk az egy főre jutó 7473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, Magyarország pedig - a tavalyi évhez hasonlóan - a 31-diken. Így olyan országokat utasítunk magunk mögé, mint Montenegrót (4541 euró) és Romániát (3491 euró). De Horvátország például (5208 euróval) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38.9 százaléka. vasarlo index.pngElvesztegetett évtized Bár az Európai Unióhoz való csatlakozástól sokan fellendülést és jóléti országot vártak, az elmúlt bő tíz év alatt szépen lassan kibuktak a magyar gazdaság hiányosságai, amelyeket azóta sem sikerült megjavítani. Miközben Magyarország a 2005-ös szinten ragadt, a régió országai sorra elhúztak mellettünk. A 2008-as pénzügyi összeomlást követően jelentős gazdasági visszaesés volt, majd az ezt követő enyhe növekedést gyorsan bedarálta a Matolcsy György fémjelezte unortodoxia. Növekedés hiányában pedig nem lehet a költségvetési hiányt újabb és újabb megszorítás nélkül fenntartani, és az államadósságot sem lehet fenntarthatóan csökkenteni. A problémák három fő gyökere: a strukturális reformok hiánya - magas újraelosztási arány, cserébe magas adóterhek -, a politikai ciklusok jelenléte - választások előtti és utáni osztogatások, emiatt költségvetési egyensúlytalanságok és bizonytalanságok, majd az ezt követő megszorítások miatt a normálisnál nagyobb ciklikus ingadozások.Minden kormánynak megvolt a maga hibája, így a felelősség alól senki sem bújhat ki. tenytar.blog.hu/2013/11/22/igy_huznak_el_mellettunk_a_visegradi_orszagok
Posted on: Sat, 23 Nov 2013 06:16:27 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015