Öreg ember - Vén ember Jó reggelt, vagy jó napot, Megérted a holnapot, Hátad görbe, fejed ősz, Ezt csinálták az idők. Felnevelted gyermeked, Útra el is engedted Mi tőled telt megtetted, Az életre nevelted. De egyszer jött valaki, Ki fontos lett ő neki. Megszerette elvette, Otthonába be vitte. Jöttek a kis gyerekek, Unokáik ők neked. Sok boldogság gyerekek, Nekünk csak kis szeretet, De valami eltörött, Lökött lett tán -e kölök?? Nem kell neki már szülő. Ő lett már a nagy menő. Kitagad és tovább ad, Mint valamikor ten magad. A fejében megragadt, Most jött el a pillanat. Ki is adta ,ki biz ám Te elfeledted régen már. Fáj de fáj most ez neked. De viseljed ,érdemled. Jön betegség ,bánat,bú, Keserűség háború. Nem érted,hogy mi miért?? Életed már mit sem ér. Szádba kenyér savanyú Minden szavad vág és szúr. Mindent elrúgsz magadtól. Bántod azt is ki szeret. Mert a szíved megdermedt, Ébredj fel hát jó ember, Élni azért élni kell. Miért temeted már magad?? Megteszi ki itt marad, Élve, holtnak miért jó?? Minek ez a mártír só. Éljed hát az életed, Úgysem sajnál senki sem Hazudik sok jó barát. De neveti más baját. Azt hiszed,hogy így a jó. Pedig ez csak ámító, Öregen is élni jó. De ha te sem akarod, Nem is lesz így holnapod. Gyere nevess hát velem, Pedig fáj ám mindenem. Nevessünk a fájdalmon, Jobb úgy sem lesz jól tudom. Keserű vén emberek, Ne legyünk hát,jer velem. "Félre bánat-félre bú" Ne legyél már szomorú. Alexa Gyuláné / KANDRÁCS RÓZA / LEXI
Posted on: Thu, 01 Aug 2013 09:43:54 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015