Összefoglaló gondolatok a nagyatádi Vidéki Nők Napja konferenciáról A Női Világtalálkozó Alapítvány – WWSF- az 1994. évi indulása óta világszerte azon dolgozik, hogy javítsa az életminőséget a vidéki közösségekben, emelje a nők kreativitását, díjazza kötelezettségvállalásukat. Ez a nap, október 15. a WWSF 13 évi lobbi munkájának eredményeképpen az ENSZ Közgyűlésének 2007. november 6-i döntése alapján a Vidéki Nők Nemzetközi Napja. Ez az a nap, amikor különös figyelmet fordítanak a vidéken élő, többszörösen hátrányos helyzetű nők tevékenységére, problémáira, eredményeire. Ez az a nap, amikor díjakat adnak a leginkább példaként állítható lányok, asszonyok számára, a díjazottakat helyi és országos szinten is megtisztelik. 2013. október 19-20-án a Vidéki Nők Napja konferencia megrendezésével a Régiók Nőhálózata Egyesület (REGNET) csatlakozott azon szervezetek sorába, amelyek különös figyelmet fordítanak e kiemelt napon a vidéki nők életére. Ezen a két napon Egyesületünk arra vállalkozott, hogy áttekintse a hazánkban élő vidéki nők helyzetét, ezért hívtunk meg neves előadókat, tapasztalt közéleti személyiségeket. Célunk, hogy tapasztalatainkat összegyűjtve helyi és országos szinten is ráirányítsuk a figyelmet a legfontosabb kérdésekre, és azok megoldására serkentsünk. Ezért írtunk ki pályázatot Nők a vidék felemelkedéséért címen országos szinten azon lányok, asszonyok számára, akik a helyi közösségekben végzett családi és közéleti tevékenységük alapján szűkebb és tágabb társadalmunkban mások számára példaként állíthatók. Konferenciánkat tudatosan vidéken, kisvárosban szerveztük meg, mert szerettük volna érzékeltetni, hogy milyen nehéz a „végeken” élő lakosok személyes kapcsolattartása, milyen nehézséget jelent a távolabbi országrészekből az utazás, a személyes megjelenés nagyobb jelentőségű eseményeken. Konferenciánk első napján Ertsey Katalin (fővédnök), országgyűlési képviselő, Zsíros Sándorné a TÖOSZ Nőtagozatának elnöke, polgármester, Tétényi Éva polgármester, Darvas Ágnes, az ELTE docense, Huszár Józsefné Júlia a REGNET alelnöke és Máthé Éva a VENŐKE alelnöke tartott előadást. Ennek során képet kaptunk a vidéki szegénység jellemzőiről, a kistérségek gondjairól, a nők szerepéről és gondjairól a közélet arénájában, a kisgyerekes nők helyzetéről a vidéki Magyarországon, a konzervatív gondolkodás tovább éléséről az asszony családban elfoglalt szerepével kapcsolatban, továbbá a magyar nőszervezetek rendszerváltás utáni helyzetéről. A konferencia második napján a tagszervezetek bemutatkozására, a pályázat eredményhirdetésére és a díjak átadására került sor. Egy első helyezést és öt egyenrangú második helyezést adtunk ki. A díjazottak: első helyezett: Tóth Lúcia Krisztina (Kisrécse), második helyezettek: Dánielné Tóth Beáta (Edelény), Németh Márta (Vámosújfalu), Angyal Eleonóra (Szentes), Milánkovics Kinga (Gödöllő), Kalcsó Istvánné (Kétegyháza) A pályázatra 34 településről 36 pályamunka érkezett. .A jelölésekhez kapcsolódó bemutatások gyakorlatilag leképezik az ország egész területére jellemző gondokat és női tevékenységeket. Az előadások, beszélgetések és pályázatok alapján a kétnapos konferencia tanulságai a következők: Fő nehézségek gondok, amelyekkel naponta megküzdenek: A család ellátása, fenntartása, gyermeknevelés A szegénység, megélhetési gondok Az államilag támogatott, nők számára kedvező munkavállalási lehetőségek hiánya A munka és magánélet összeegyeztethetősége (társadalmi sztereotípiák, állami segítség korlátozott volta) A vidék és a főváros távolsága, utazási, kapcsolattartási nehézségek A társadalomban elfoglalt helyük, megítélésük, képességeik nem-, vagy félreismerése Az önmegvalósítás korlátozása a többszörös leterheltség miatt, az üvegplafon szemlélet érvényesülése Az egészségügyi ellátás igénybe vételének nehézségei A fogyatékosok és idősek ellátásának országosan nem rendezett volta A családon belüli fizikai és verbális erőszak Összességében mindenre kiható tény, hogy a rendszerváltás utáni kormányok nem rendelkeznek a nők helyzetére vonatkozó stratégiai elgondolással. A fő tevékenységi területek, amelyeket a vidéki nők látnak el: Háztartás Gyermeknevelés Idősek gondozása Fogyatékosok gondozása Kulturális, közéleti tevékenység Politikai tevékenység elsősorban hátrányos helyzetű településeken Civil szervezetek létrehozása, vezetése, bennük feladatvállalás Karitatív tevékenység: adománygyűjtés, önkéntes munka vállalása Kik azok a nők, akik a feladatokat felvállalják? Megállapítható, hogy nem köthető kizárólagosan sem iskolai végzettséghez, sem foglalkozáshoz, azonban több közöttük a pedagógus, egészségügyi dolgozó, művelődésszervező. Az is megállapítható, hogy létezik a vidéki Magyarországon egy nagyon pozitív értelemben vett klasszikus konzervatív és modern értékeket ötvöző női elit. Ennek a rétegnek a képviselői esetenként több diplomás emberek, akik egy személyben családanyák, menedzserek, a helység szellemi mindenesei. Életkörülményeik sokrétű igényei nagyon sokoldalú, művelt és találékony személyiséget alakítottak ki. Létezésük óriási érték a közösségeknek és az országnak. Konferenciánk fő megállapításai: A nők családi és közéleti tevékenysége a fejlődést szolgája, értéket őriz és értéket teremt. A vidéki nők helyzetének javítása nem elodázható feladat. Elkerülhetetlen, hogy a magyar politikai és társadalmi elit új szemlélettel forduljon a potenciálisan irányításra termett nők felé. Hazánkban ezen a területen mérhetetlen pazarlás folyik. A hagyományos női szerepek konzerválására való törekvés hozzájárult a családok elszegényedéséhez és a nők esélyegyenlőségének csökkenéséhez. Bár Magyarországon számos, a nők helyzetét javító intézkedés született az utóbbi időkben, a nők aktív társadalomépítő szerepéről egyetlen kormányzat sem gondolkodott tudatosan. A nőknek ne kelljen ellentmondásos társadalmi elvárások szorításában élni. Biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a család és munka összeegyeztethetőségét részben megfelelő munkakörülmények és gyermekintézmények biztosításával, részben harmonikusabb női- és férfiszerepek kialakításával. A szegénység csökkentéséhez mindenképpen munkába kell segíteni a nőket, különösen az alacsonyabb iskolázottságúakat, méghozzá úgy, hogy biztosítani kell számukra a biztonságos és fejlesztő gyermeknevelés formális lehetőségeit, a flexibilis munkavállalás feltételeit és ösztönözni kell a családi feladatok optimálisabb megosztását. Igazán pozitív eredmények azonban csak akkor várhatók a gyermektámogatási rendszer átalakításától és a nők foglalkoztatásának növelésétől, ha az a nők társadalmi státuszának emelkedésével is együtt jár. Csak együttműködve, közös erővel érhető el eredmény. A Régiók Nőhálózata Egyesület támogatni kívánja a vidéki nőszervezetek tevékenységét, új szervezetek létre jöttét, szövetségben kívánja összefogni a vidéki nőszervezeteket. Támogatjuk pozitív kezdeményezéseiket tanácsainkkal, segítő részvételünkkel, információk közvetítésével, konferenciák, találkozások szervezésével. A konferencia üzenete: Figyeljünk a nők által őrzött értékekre, vegyük őket számba, tegyük közkinccsé, teremtsünk lehetőségeket egymás megismerésére és fogjunk össze. Hiszünk abban, hogy a világ megváltoztatható, de csak a nők által képviselt erő maximális és optimális felhasználásával sikerülhet. Nagyatád, 2013. október 20. Törzsök Károlyné dr. elnök
Posted on: Sat, 26 Oct 2013 21:03:02 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015