A FÖLD NEVŰ BOLYGÓ NAPJAINKBAN Nem tudjuk, hogy miért nem tudnak a magyarok saját magukon segíteni. Még akkor sem, ha a nagy kérdéseket globális nézőpontból szemléljük. Ormos Mária történész az angyalföldi békenapon tartott előadást 2013. május 30-án. A globalizáció nem a második világháború után kezdődött, hanem ötszáz évvel ezelőtt, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát, vagy még korábban, amikor az első ember nem maradt egy helyben, feltehetően Afrikában és szétszéledt a világban egy-két százezer éve alatt benépesítve a szárazföldeket. Ezután a kőbaltától az atombombáig vagy az internet világáig jutni csak egy ugrás volt, adott az ember kialakulásától a mai napig tartó áttekintést Ormos Mária történész a békenap mintegy kilencven résztvevőjének. A fejlődés megállíthatatlanságát az is mutatja, hogy ma már alig vannak, ha egyáltalán olyan közösségek, akik az élet minden területét egy korábbi társadalmi szerkezetben vagy törzsi kultúrában élik meg. A Föld java Az emberi fejlődés meghatározó szempontja saját szaporulatának és a Föld javainak egymásrautaltsága volt és maradt, ami két elválaszthatatlan tényezőnek tekinthető. Ebben fontos kérdés a túlnépesedés problémája, amit pl. a 13-14. századi Európában leginkább járványok (kolera, pestis) miatt a lakosság számának csökkenésével járt. De az emberiség találékonyságának köszönhetően a járványok a világ fejlettebb részein kordában tarthatók. A földi javak tengerében elengedhetetlen, mondhatni kiemelkedő jelentőségű a mezőgazdaság, ami a mindennapi betevő falatot szolgáltatja és ugyan bőségesen rendelkezésre áll, de nagyon aránytalan az eloszlása a világban, egyben az éhínség okozója. Érdekes (egyben elszomorító), hogy egy olyan antiglobális jelenség, mint ez az egyensúlytalanság mutat rá a globalizált világ egyik fő betegségére. Aggasztóak a Föld túlterheltségével járó fejlemények, amelyek gyökere – képzavarral élve – nem a földön, hanem a magasban, az atmoszféra átalakulásában van. A döntéshozók, elsősorban a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó országokból, azonban rendre a szőnyeg alá söprés módszerét alkalmazva tespednek az édes semmittevésben a magas légköri viszonyokat illetően, ami azért baj, mert általában meg szokott lenni ennek a hozzáállásnak a böjtje. A társadalom A társadalmi problémák sem ismernek határokat. Ormos a terrorizmust és annak modernkori átalakulását hívta példaként. A mindig is létező jelenség (ha úgy vesszük a Caesart leszúró Brutus is tekinthető terroristának) az utóbbi időben vált igazán nemzetközivé. És megdőltek tabuk is. Korábban nem volt gyakorlat, hogy járókelők, iskolások vagy idősek és úgy általában „ártatlan” közemberek legyenek egy terrortámadás célpontjai. És az is megállapítható, hogy a mostani terrorizmus elleni fellépésben a hagyományos eszközök (reguláris haderő, terrorelhárítás) hatékonytalannak bizonyulnak és a racionális érvek sem hatnak, mivel a terroristák motivációja az érzelmek és a hitvilág talaján terem. Ormos szerint téves az a feltételezés, hogy civilizációs küzdelem folyna, tehát nem arról van szó, hogy – az egyszerűsítéssel élve – a muszlimok a keresztényekre törnének vagy fordítva. Inkább beszélhetünk belső társadalmi megosztottságról, aminek ékes példája az Európai Unió elleni (nem feltétlenül terrorista) támadások, amik leginkább belülről, a résztvevő tagországokból jönnek. Egyszerűnek tűnik Fontos megjegyezni hogy a folyamatok leegyszerűsítése nem feltétlenül szolgálja azok megértését. A társadalmi berendezkedések legfőbb osztata ma az, hogy egy közösséget demokráciának vagy diktatúrának tekintünk-e. Azonban kategórián belül is sok az átmenet, így érdemes különbséget tenni. Például az évszázados múltra hivatkozott nyugat-európai demokráciákban száz évvel ezelőtt a demokratikus berendezkedéshez szükséges feltételek közül gyakorlatilag hiányzott az általános választójog (azt Európában először Finnországban vezették be 1906-ban, Nagy-Britanniában csak 1928-ban). Így Ormos szerint hibás az az elképzelés, hogy az 1848-as magyar forradalom során egy nyugati típusú demokráciát kellett volna bevezetni, mert az akkori helyzet nagyban különbözött a mai demokrácia-felfogástól. Ugyanígy téves a diktatúrákat egységes masszaként kezelni. Így az olasz fasizmus nem volt olyan merev, kegyetlen mint a német nácizmus, a sztálini diktatúra sem olyan, mint a putyini rezsim és a Rákosi-rendszert sem lehet összekeverni a Kádár-rendszerrel. Egyik sem (volt) demokrácia, de a különbségtétel indokolt. Mondhatjuk, hogy a definíciós probléma zavara csak az elméleti megközelítésre fogékonyak érdeklődését váltja ki, azonban mindennapi kérdések megítélésekor is a leegyszerűsítés dívik. Ezt Ormos az adósságproblémáján keresztül mutatta be. Egy ország gazdasága nem csak államadósságból és költségvetési hiányból áll, hanem a társadalom kezdeményezőkészségén, kreativitásán és termelőképességén is múlik. Azonban az egymást váltó magyar kormányok tipikusan abban élik ki magukat, hogy egymást szidják az ország eladósodottsága miatt, pedig az nem is a rendszerváltáskor kezdődött. Az Ormos által a 19. századi kiegyezéstől felrajzolt történelmi ívben egymást váltották a fejlődési és az adóssággal terhelt szakaszok. Így az 1867-t követő néhány évtized az épülésé volt (vasút, Budapest, népoktatás bevezetése), amiben jelentős szerepet játszott a külföldi (osztrák és német) tőke, ugyanis magyar tőke nem volt, és a dzsentri-fejekben sem talált termőtalajra a vállalkozás gondolata. Az első világháború és az Osztrák-Magyar Monarchia örökségéhez adósság is tartozott, amit az 1920-as években a Bethlen István nevével fémjelzett fejlesztések (kórházak, iskolafejlesztés) követtek. A világválság (1929) kirobbanása Magyarországon sem múlt el megszorítások és adóemelés nélkül, majd ismét fejlődési szakasz következett (a Kádár-korszakban), aminek öröksége ismét adósság volt. Amellett, hogy Magyarországra évszázadok óta hatnak a különböző társadalmi és gazdasági folyamatok, a fő kérdés Ormos szerint az, hogy mikor jutunk el odáig, hogy az ország saját magán tudjon segíteni. - Ormos Mária új könyve Múlt a jelenben címmel jelent meg az idei Könyvhétre. libri.hu/konyv/ormos_maria.mult-a-jelenben.html
Posted on: Wed, 12 Jun 2013 14:25:10 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015