A két ritkaság nem is a konkrét ásatáskor, hanem fémkeresővel végzett kiegészítő leletmentéssel bukkant elő. A régészek tevékenysége szervesen kapcsolódik az út- és egyéb építkezésekhez. Somogyban az M7-es déli-parti szakasza jelentette számukra a közelmúlt aranykorát, munkában és leletanyagban is jelentős volt ez az időszak. Ikonikus darabja, a hun áldozati üst azóta is az országjáró tárlat egyik legnagyobb ékessége. A Balatonihoz mérhető ásatási feladat emberöltőnként egyszer ha adódik. Idén ugyan ennél kisebb, de nem kevésbé fontos ásatásoknál álltak helyt, tudtuk meg Honti Szilviától, a Rippl-Rónai múzeum főmuzeológus régészeti osztályvezetőtől. A cikk a hirdetés után folytatódik Iharosban az utolsó szakaszához közeledik az Árpád-kori templom három éve kezdődött ásatása, mely számos könyvveretet hozott a felszínre, míg a buzsáki Fehér-kápolnánál egy melléképület alapozása előtt végeztek leletmentést. A nagyatádi és a marcali elkerülőút építési és a 68-as út burkolat-megerősítési munkái mellett a 67-es elkerülő szakaszainak a nyomvonala igényli – a somogybabodi szakasszal kezdenek majd – a régészeti szakértelmet azért, hogy ne vesszenek kárba a múlt értékei. Idén szennyvízberuházások adtak lökést az ásatásoknak, kaposmérői, kaposszerdahelyi hatósági felügyeletet végeztek, s ez várható nagyobb várakozásokkal a királynék városában, Segesden is. Itt egy szakaszon remény van a munkagödröket szélesítő kétszer egy méteres szélesítésre, ami már jelentős eredményeket hozhat történettudományi szempontból is. Apró, de rendkívül különleges Apró, de rendkívül különleges Kaposvár nyugati szélén, a somogyszobi vasútvonaltól délre épül vésztározó a Kapos-folyó áradásait lesz hivatott csillapítani. A műtárgy egy kis, 590 négyzetméteres részét érintette annak az ásatási területnek, amit már korábban ismertek a régészek. A lelőhelyen 2008-ban hat Árpád-kori objektum került elő régészeti megfigyelés során, emellé most újabb 18 objektumot tártak föl. A várakozások alapján őskori és Árpád-kori települést vártak a régészek, ám végül a római-kor is megmutatta magát. Ami vélhetően a földmozgások, szántások miatt maradhatott eddig rejtőzve. Németh Péter főmuzeológus-régész, a kaposvári ásatás vezetője elmondta: a két nyulas, rugóval ruhára illeszthető bronzfibula restaurálás után nyeri el eredeti szépségét, most ugyanis csak vélelmezni lehet, hogy az öntvényeket valószínűleg díszítették is. A területről szintén bronzból készült övveret is előkerült, a ritkább és értékesebb áttört díszítésű változatból. Számos római pénzérme is gazdagítja a gyűjteményt. Emellett vasból készült kés, zabla, véső, és több láncdarab is restaurálásra vár. Az őskor tárológödreivel és cserépmaradványokkal, a középkor ólom puskagolyókkal iratkozott föl a leletlistára. A fémkeresővel végzett kiegészítő leletmentéssel bukkant elő A fémkeresővel végzett kiegészítő leletmentéssel bukkant elő Azt mindezekből a leletekből nehéz megmondani, tudtuk meg az ásatásvezető régésztől, hogy ezen a helyen milyen és mekkora közösségek éltek a különféle történeti korokban, mert ehhez a teljes területet fel kellene tárni. Mindenesetre a települési objektumok számos formáját megtalálták, árok, tároló vermek, kemencék kerültek elő. Az őskorból egy tárológödröt tártak fel, melyben aránylag sok leletet találtak, közte fülesedény-töredékeket. A római korból, a 2-3. századból több gödröt tártak fel, benne kerámiatöredékekkel, közte több terra sigillatával, ami a császárkor jellegzetes, élénkvörösre égetett, vékonyfalú, többnyire domborművel díszített kerámiafajtája volt. Két kenyérsütő kemencét részben tudtak feltárni, mivel ezek az ásatási terület szélére estek. Az Árpád-kori település tárológödreiben lévő leletanyag főleg fazéktöredékből állt, több díszített darabbal, s feltártak egy vízlevezető árkot is. A Kapos árteréhez közeli kisebb domb ezer évvel ezelőtti életének a megismerése a közeljövőben egy apró lépéssel folytatódhat: „szervizút” építése bővítheti a föld mélyéről feltárt kincsek körét. Iharosban tudtak valamit: Árpád-kori templom gótikus könyvveretekkel Iharosban a Szent László Lovagrend és a múzeum közös pályázata, az önkormányzat támogatásával több körben kapott lendületet a Nemzeti Kulturális Alaptól. Jelenleg a szakrális leletegyüttes feltárásának befejező fázisára pályáznak. A régóta vélelmezett Árpád-kori templom maradványait feltáró régészeket meglepte az egykori épület mérete és néhai könyvtárának gazdagsága: egyik sem jellemző egy „kistelepülésre”. A 12-13. századi döngöltanyag-alapú templom tizenkét méter széles, s többször bővítették, a 15. században gótikus támpillérrel és egyenes lezárású szentéllyel, majd a török kiűzése után félkörívessel. A teljes épületalap feltárhatatlan, mivel hosszanti irányban a volt téglaépület egy részét temető rejti. Buzsákon a középkori Fehér-kápolna melletti ásatásnál a terepviszonyokból és a jellemző korabeli megoldások miatt erődítést vártak a régészek, ilyet azonban a 40 négyzetméteres munkaterület nem érte el, de a várt temetőrészletet sok pénzlelettel igen.
Posted on: Sat, 07 Sep 2013 09:03:55 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015