Az alábbiakban rövid áttekintést adunk az alacsony frekvenciával, valamint az amplitúdó modulált középfrekvenciával végzett elektromos izomstimuláció (EMS) közötti különbségekről, különös tekintettel az un. elektrostimulációs testtréning (GK-EMS) terén kifejtett hatásokra. A múltban csak alacsony frekvenciájú rendszereket használtak GK-EMS (egész testes elektromos izom stimuláció) céljára, és sem a sportfiziológia, sem a terápia nem ismerte a modulált elektroterápia, azaz a MET jótékony hatását. Érdemes tehát kitérni a kétféle áram közötti különbségekre, különös tekintettel arra, hogy végre az elektrostimulációs testtrénig területén is létezik egy MET-alapon működő rendszer - az AmpliTrain. Alacsony frekvenciájú ingeráram (Low Frequency/Nieder Frequenz=NF) Az NF-nél (Nieder Frequenz) különféle paraméterek lehetnek változók: - impulzusforma - impulzusszélesség - frekvencia - impulzussorozat (impulzushossz) - impulzusszünet - amplitúdómoduláció - intenzitás Edzés céljára valójában csak a derékszögű impulzusokat érdemes használni. Az impulzusszélesség közvetlen összefüggésben áll az intenzitással, ezért nem igazi változó. Értéke így általában mindig 200 - 400 ms között mozog. A frekvencia kapcsán a fizikális medicinában mindig arról értekeznek, hogy a 10 - 30 Hz (Hz = a frekvencia mértékegysége, az események száma 1 sec alatt) közötti alacsony frekvenciával mindenek előtt a lassú izomrostokat (1. típusú izomrost, ST), a 40 - 80 Hz közötti frekvenciákkal viszont a gyors izomrostokat (2. típusú izomrost, FT) célozzák meg. Szívesen beszélnek az "arany középútról" is, mivel 50 Hz-nél állítólag elérhető a két izomrost-típus "egészséges keveréke". Egyidejűleg azonban arról is olvashatunk az irodalomban, hogy az elektromos izomstimuláció (EMS) megfelelő intenzitás mellett az adott izom minden rostjának összehúzódását eredményezi (ami egyébként azonos a fiziológia kontrakcióval). Feltételezhető, hogy ez a jelenség csak a 2. típusú izomrostok tetanikus összehúzódásához vezető frekvencia alkalmazása esetén fordul elő. A végkövetkeztetés az lenne, hogy érdemes bizonyos kételkedéssel fogadni a különféle frekvenciáknak a különféle izomrost-típusokra gyakorolt különféle hatásait, hiszen pl. 80 Hz-es frekvenciával és megfelelő intenzitással nyilvánvalóan minden izomrost, tehát az 1. típusú is összehúzódásra bírható. Az EMS-tréningnél általában 70 - 90 Hz közötti frekvenciát használnak. Bizonyos készülékeknél 15 Hz-et javasolnak az állóképesség növelését célzó edzéshez. De ezt a kijelentést is kételkedéssel kell fogadni, hiszen az edzéselmélet azt mondja, hogy az értelmes kitartó edzés legkevesebb 30 percnél kezdőik, de tkp. 50 percig, vagy ennél hosszabb ideig kellene tartania. Ez az edzési idő lokális EMS esetén minden további nélkül tartható, de alacsony frekvenciával végzett elektrostimulációs testtréning (GK-EMS) esetében már felmerül a kérdés, hogy van-e értelme.
Posted on: Wed, 17 Jul 2013 20:35:51 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015