Dragnea és a székelyek. A székelyek feladták a leckét a Bálványosfürdőre látogató miniszterelnök helyettesnek. Útközben megcsodálhatta a székely falvakban direkt az ő tiszteletére kiaggatott székely zászlókat (bár utólag kiderült, hogy egy, a Dragnea stábjába tartozó minisztériumi dolgozó azon csodálkozott, hogy Székelyföldön miért ünnepelik a helyiek Franciaország nemzeti ünnepét. -hüledeztünk mi is erre.), és több órán át hallgatta, meglepően türelmesen és higgadtan, hogy a székelyek folyamatosan arról beszélnek, számukra a regionalizáció így, ebben a formában elfogadhatatlan és nem haboznak polgári engedetlenséghez folyamodni abban az esetben, ha a kormány a Székelyföldet felszabdaló elképzeléseit mégis rájuk erőltetné. Dragnea viccekkel igyekezett elütni a véresen komoly téma élét és legtöbbször ez sikerült is, javára szóljon, hogy egyszer sem jött indulatba, pedig a székelyek nem fogták vissza magukat. Sőt, egy adott ponton, amikor egy felszólaló hevesen kijelentette, hogy „mi székelyek vagyunk, nem románok”, a miniszterelnök-helyettes mosolyogva kijelentette, hogy ő meg kun, Teleormanban lényegében kunok élnek, és Deli Orman azt jelenti, hogy „Bolond Erdő”. Ám a székelyföldi elöljárók számára rendezett közmeghallgatás sarkalatos pontja mégis az volt, amikor a magyar regionalizációs javaslatot bemutatták. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester előadásában szakmai érvekkel támasztotta alá, hogy az a regionalizációs politika, mely adminisztrációs kompetenciákkal ruházná fel a fejlesztési régiókat, elhibázott fejlesztési stratégia, mivel állandósítaná, mi több, elmélyítené a megyék közötti egyenlőtlenséget, semhogy felszámolja azt. Antal Árpád kiemelte, hogy Székelyföld létét hiába tagadják, létezik. Történelmi példákkal igazolta, hogy a székelyek évszázadok óta a vidék lakói és emlékeztette a miniszterelnök-helyettest arra is, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglalt ígéretek soha nem teljesültek, soha nem valósult meg a Romániában élő nemzetiségeknek megígért önrendelkezés. Emlékeztetett arra is, hogy 1968-ban, a megyésítés során a székelyek utcára vonultak és így tiltakoztak az akkori asszimilációs politika ellen, mely ugyancsak a közösség felhígítását, felszabdalását szerette volna elérni. Antal statisztikákkal igazolta, hogy Székelyföld szegénységének mítosza hamis legenda, hivatalos pénzügyi adatokat mutatott be, melyekből kitűnt, a székelyföldi megyék az átlag felett teljesítenek, az a retorika tehát, mely arra alapoz, hogy Székelyföld életképtelen régió lenne, hamis és megtévesztő politikai manipulációs fegyver. A polgármester részletes adatsorokkal támasztotta alá azt, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók kialakítása nemhogy fejlődést nem hozott, de jelentős mértékben növelte a megyék közötti különbségeket. Ennek értelmében bemutatta azt a javaslatot, mely a három székelyföldi megye egyetlen régióba való tömörítését tartja célravezetőnek a régió optimális fejlődése szempontjából, és mely a székelyföldi régió központjává Marosvásárhelyet tenné. Előadása végén sérelmezte azt, hogy a román állam betiltotta Kovászna és Hargita megyék zászlóit és kiemelte, mindez annak ellenére történt, hogy a székely zászlót nem az állam hivatalos zászlója helyébe, hanem melléje helyezték el. Antal hatalmas tapsot és ovációt kapott az előadás végén. A zömmel székelyföldi polgármesterekből álló hallgatóságnak nagyon elnyerte a tetszését mind a mondandója, mint az az elegáns szakmaiság, amivel mondanivalóját előadta. Antal annak az embernek a magabiztosságával érvelt egy székelyföldi régió létrehozatala mellett, aki tökéletesen tudatában van érvei megalapozottságának és biztos abban is, hogy általa bemutatott példák és javaslatok előbbre viszik a regionalizációs tárgyalások egyelőre megrekedt ügyét. A több mint három órás megbeszélés/kibeszélés végén Dragnea miniszterelnök-helyettes már nem igazán bírta a minden irányból érkező lövedékeket. A sajtótájékoztatón láthatóan fáradtan és ekkor már némileg ingerülten utasított helyre egy román újságírót, hogy ő soha nem mondott olyat, hogy elzárkózik az etnikai kritériumtól a régiósítás kérdésében, ő pusztán annyit mondott, hogy nem szeretné, hogy ez legyen a régió megalakításánál a kizárólagos elv. Aki ma Bálványoson a meghallgatáson a teremben volt, az pontosan érzékelte, hogy a székelyek történelmet írtak. Nem szégyenlősködtek, nem vonakodtak, tisztán és érthetően elmondták, számukra Székelyföld valóság és a regionalizációs folyamatnak ehhez a valósághoz kell igazodnia. Dragnea bevezetőjében azt állította, azért jött Bálványosra, hogy érveket, elsősorban szakmai érveket hallgasson meg, és azzal is tisztában szeretett volna lenni, hogy a helyiek hogyan képzelik el a régiójuk jövőjét. Az előadás megtekinhető élőben a nethuszar.ro/ honlapon
Posted on: Sun, 21 Jul 2013 11:15:30 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015