Egy kedves vásárlónk, András élt a lehetőséggel és kipróbálta két tesztbiciklinket, a Cube Travel EPO-t és a Cube Reaction 29 EPO-t. Ezt meghálálva írt két beszámolót, melyben leírta, hogy mire jó a pedelec kerékpár és hogyan viselkednek használat közben. Véleményét az alábbiakban olvashatjátok: Cube Travel EPO: "Alany: napi szintű kerékpár használó (kánikulán és havas időn kívül) Tárgy: Cube Travel EPO elektromos trekking kerékpár Körülmények: otthon-munkahely távolság 20-22 km (Budafok-Újpest Városkapu), dombról le/fel, pár felüljáró Saját, munkába járós bringám egy összerakott trekking, full felszereléssel – sárvédők, csomagtartó, kerékpáros táska. Ezzel az átlagos menetidő 55-65 perc. Szervizcégünk (M&M Bike) lehetővé tette, hogy pár napig kipróbálhassak két Cube elektromos bringát. Őszintén szólva – bár nem tartom magam elvakult kerékpár őrültnek – a napi bringázás számomra egyre inkább életforma, ezért mosolyogva reagáltam a lehetőségre – na, ne már, milyen bringás az aki „motorral” jár. De a kisördög nem hagyott nyugodni, végül is miért ne? 2013. szeptember 2.: „elcseréltem” a bringám” egy elektromos bicajra. Ha nem tudjuk mit látunk, első ránézésre kicsit furcsa, valami „nem oké” rajta… másodikra is furcsa, egy régi segédmotorra hajaz a design… A bringa fehér, ezért rögtön feltűnik a hajtómű alatt lévő fekete Bosch motor. Kis „keresgélés” után a csomagtartó és a hátsó kerék között megtaláljuk az akkut is. Egyébként full felszereltség, sárvédők, lámpák, prizmák, ja, és 7 sebességes agyváltó… meg valami kütyü, amin gombok vannak, és van rajta egy méretes, semmivel nem összekeverhető műszer is – nincs az a nagyot látó, aki ne tudná leolvasni a számokat. Meg van rajta egy „pengetős” csengő – ezt erősen nem ajánlom tartósan, mert utólag már minek csengessünk? – de erről később. Maradjunk annyiban, hogy nem a szépsége miatt fogjuk megkedvelni – már ha egyáltalán megkedveljük! A lényeg, hétfő délután mentem vele pár métert – a szervizcégtől a munkahelyig, kb. 1 km a táv. Ez tesztnek nem mondható, de vicces, hogy alig tekeréssel 25-tel robog a bringa. Az idő szeles – mint tudjuk bringásnak mindig szembe fúj – de jelen esetben nincs jelentősége. A cégnél körbetelefonáltam a bringásoknak, hogy mások is kipróbálják. A vélemények hasonlóak voltak mint az enyém, vicces, hogy „nem kell tekerni”. Ez annyit jelent – aki még nem hallott volna egy ilyen bringa működéséről -, hogy 25 km/h-ig fokozattól függően rásegít az elektromos motor, azaz e fölött már önerőből kell tekerni. Aztán eljött a hazamenetel ideje… elindultam haza. Szinte repült a bringa, 30 alatt nem nagyon mentem, hiába csak 25-ig tolt a motor. A legjobb az volt, hogy indulásnál, váltót 7-esből 5-ig visszavéve, mint a puskagolyó indult a bringa! Biztos ismerős a szitu: kereszteződésben lassítasz, hogy elengedd az autóst, az meg int, hogy menjél. És akkor beletaposol és vicsorogva próbálod felvenni megint a tempót. No, ilyen ezzel a bringával nincs, gyors mozdulattal kettőt visszaváltasz és már ott sem vagy! Tapasztalatom a váltással kapcsolatban annyi – nem tudom minden agyas váltó ilyen-e -, a váltásnál ha folyamatosan tolod a pedált nem feltétlenül vált azonnal, egy pillanatra el kell venni a hajtást, akkor ugrik le/fel. 25 km/h óra alatt a visszaváltás vigyázni kell (pl. 7-ből 5-re), mert „lesel” a pedálról a rásegítés miatt! De összességében nagyon lehet élvezni a száguldást, a gyorsulást. Így vidáman megtéve az út felét még meg sem izzadtam. Aztán bevillant, hogy is működik a bringa! A sebességmérés teljesen átlagos módon működik, küllőre erősített mágnes adja a jelet. De egy pillanat, mi van ha a mágnest úgy állítom be, hogy ne érzékelje a vevő… Kipróbáltam… természetesen a műszer így nem mért semmit, de nem is kapcsolta le a motort! Huh, nem tudom mennyivel mentem, de biztos, hogy 40 fölött! :-) A Leányka felüljárón ugyan még megelőztek az autók, de utána, beérve Budafok belvárosában a buszra tapadva azt néztem mikor tudom megelőzni. Aztán utolértem egy terepjárót, egy darabig mögötte, majd megelőzve, előtte tekertem! :o) Aztán jött a meredekebb emelkedő ahol saját bringával 10-15-tel tudok felmenni, itt utolértem egy buszt, majd megelőzve többet nem láttam. Csak azt sajnáltam, hogy nem látok hátra, milyen képet vágnak az autósok. Aztán jött egy enyhe emelkedővel végződő szakasz, itt van egy sebességmérő tábla ahol 27-28 km/h-val szoktam tekerni. Most 44km/h-t mutatott! Hazaérve hosszú percekig nevettem a történteken! Szóval, vannak lehetőségek a bringában. Nagyon bejöhet annak, aki városon belül 10-15 km-es távolságot akar megtenni öltönyben úgy, hogy nem akar zuhanyozni, öltözködni. Használata kényelmes, a kényes (olajos) részek fedettek, nem kell félni, hogy bekoszol, bekap valamit a lánc, a fogaskerék. Hát, érdekes volt az első út… várom a holnapot! 2013. szeptember 3., munkába jövet: Az idő szeles, hűvös, de jó kedvem van: Ilyen dalok jutnak az eszembe, Szállok a széllel… – Budafok, autók mellett eltekerve; Híres nagy vadászok, jobb ha félre álltok… – Bajcsyn, országútival zúzós csávó mellett elsuhanva; Vágtat ő a prérin mint az északi szél… – Hungária felüljárón erőlködés nélkül; Egyszer véget ér az álom… - szembeszél, Forgách utcai felüljáró, akku lemerült! Így teszteltem azt is milyen úgy menni a bringával, hogy csak súlyként cipelem a hajtóművet… meglepődve vettem tudomásul, hogy lényegesen kevésbé megterhelő, mint vártam. Igaz, lendületben tartani egy tömeget kisebb erőfeszítés, mint piros lámpánként újra-és újra mozgásba hozni. Eddig gyakorlatilag „turbo” fokozatban, illetve a „speedlimit” kikapcsolásával használtam a bringát, így egy töltéssel tettem meg 30-35 kilométert. Az akku kb. 2 óra alatt töltődik fel. Hazafelé a hackelést levéve (visszaállítva a 25km/h-s limitet) kipróbálom a többi üzemmódban is – nem lesz könnyű betartani! 2013 szeptember 3. hazafelé út… Az élet néha nagy kihívások elé állítja az embert, megígértem, hogy normál módban jövök haza, nem volt könnyű! Lemondva az élvezetről – autósok ámulatba ejtése – próbáltam úgy használni a bringát, amire kitalálója feltehetően szánta. A különböző fokozatok – eco, tour, sport, turbo – váltogatásával próbáltam kitapasztalni mire is jók. Nem nagy meglepetésre, minél alacsonyabb fokozatban használtam, annál kisebb volt a rásegítés és úgy tapasztaltam, hogy pl. eco módban hamarabb is kapcsol le a rásegítés – ami egyébként 26 km/h, nem 25… az óra szerint. Ezektől függetlenül a bringával nagyon kényelmesen lehetett közlekedni. Minden erőlködés nélkül értem haza, most tényleg „cseppmentesen”, akár öltönyben is tekerhettem volna és megérkezve beülhettem volna egy tárgyalásra. Azért volt egy meglepetés is! Mivel dombon lakom – kb. 150 méteres emelkedő tetején, és rövidebb de meredekebb úton is fel lehet jönni – gondoltam, lássuk ha nagy a szükség, közel-e a segítség! (Saját bringámmal a meredeken a legkönnyebb áttétellel éppen meg tudom mászni a dombot, tüdőmet torkomból visszanyelve. Nincs kétségem, biztosan van köztetek olyan, aki ezt könnyebben is tudná teljesíteni.) Nos, nekivágtam az emelkedőnek, a váltót a legkönnyebb fokozatra állítva, turbó módban. És meglepetésemre a bringa elkezdett szenvedni! Nem is kicsit, kapcsolhattam bármilyen fokozatba a rásegítést és a váltót, kb. 30-40 méter után kénytelen voltam megállni, nem akartam leégetni a motort – meg magamat sem. Szépen visszafordultam, és a tegnapi úton, a hosszabb, de laposabb emelkedőn mentem föl. Ezzel nem volt probléma, erőlködés nélkül feltekertem. A domb tetején – tudjátok, már az enyhébb részen – a sebességmérő tábla most 26km/h-t mutatott – nem 44-et. Az erőlködés alatt egyébként elég hangos surrogó hangot adott ki a motor, feltételezem a hajtás mikéntje miatt, amiről igazából nincs infóm, hogyan működik, de nem jó érzés hallgatni, mintha köszörűkövön fémet húzogatnának. Még egy infó, az akku töltöttségét a műszeren 5 csík (az akkun 5 lámpa) jelzi. Tegnap hazafelé félúton kikapcsolt lekorlátozással 2 csík fogyott el, most teljes hazaúton 1. (Leszállva a bringáról azon gondolkodtam, miért vesz valaki Ferrarit, ha az autópályán is csak max. 130-cal mehet?) 2013. szeptember 4., munkába jövet, szélcsendben, napsütésben kényelmesen lehetett tekerni. Az a helyzet, hogy nagyon meg lehet szokni a kényelmet… bármilyen fokozatban is tekertem, mikor megéreztem, hogy megszűnik a rásegítés nem erőltettem az önerős tekerés. Tudtam, hogy nem érdemes nagyon erőlködni, hosszútávon max. 6-7 percet nyerek rajta, de leizzadok. Csak megerősödött a tegnapi véleményem, városban, 26 km/h-val közlekedni viszonylag kis erőbefektetéssel – de meghagyva a „szabadság” élményét – az átlag embernek tökéletes eszköz ez a bringa. (Persze a könyörgésnek már én sem tudtam ellenállni… a Deák térnél azt suttogta a bringa „szabadíts ki”! – elhúztam a jeladó mágnest és elszáguldottunk a munkahelyig.) Napközben többen is arról beszélgettünk – akik ültek is a bringán -, hogy látnak lehetőséget az eszközben, nagy jövő állhat előtte, ha ember/pénztárca (erről konkrétan nem írtam, de 600.000Ft körül van az ára, ezt a bringát, figyelembe véve, hogy teszt bringa, 20-25%-os kedvezménnyel szeretnék eladni, ez még alku tárgya a gyártóval) közelibbé tudják tenni. Ehhez azért jó lenne tudni, hogy mit bír a motor, kell-e karbantartani, mi alapján derülhet ki, hogy kezd meghibásodni, hány töltést bír az aksi – amin egyébként a következők olvashatóak: Li-ion, 36V-os 8,2Ah, 300Wh és a bosch-ebike oldalon megtalálhatóak a gyári adatok is, lehet tanulmányozni a teljes szett leírását! Összegezve a megtett kilométereket (1-5 skálán): - élvezet: 5* - sportélmény: 3 - hasznosság: 4" A Reaction 29 EPO tesztelés eredményeit holnap olvashatjátok! :)
Posted on: Sat, 07 Sep 2013 09:39:40 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015