Egyre több bírságot szed be és egyre vitathatóbban működik a környezetvédelmi főfelügyelőség, amelynek a közérdekű adatok közzététele sem erőssége. „Nagyon úgy néz ki, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen sérül a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő jog, a hatóság titokban tart számos olyan információt, amelyeket a közvéleménynek törvényi joga megismerni” – egyebek mellett erre hivatkozva fordult április közepén Péterfalvi Attilához, az adatvédelmi hatóság elnökéhez Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnöke. A korábban tüzéptelepen és a nagybani zöldség-gyümölcs piacon vezetősködő, az agrárminiszterrel jó kapcsolatot ápoló Tolnai Jánosné főigazgató Jávor írásos kérdéseire nem válaszolt, viszont perrel fenyegeti bírálóit. A bűnmegelőzésben, a kereskedelemben és az informatikában is jártas Tolnainéval (akinek a fia az egyik területi felügyelőség informatikusa) csakugyan megesik, hogy hanyagolja a közérdekű adatok közzétételét (HVG, 2013. március 23.). Pedig a tájékoztatási kötelezettség nagyon is konkrét jogszabályi előírás, amelynek megsértése nem marad következmények nélkül. A ferihegyi repülőtér környezetvédelmi engedélyét például anélkül hosszabbította meg az első fokon eljáró környezetvédelmi felügyelőség, hogy a zajártalomnak kitett lakosságnak valódi esélyt adott volna az eljárásban való részvételre. Az érintettek fellebbezése után a főfelügyelőség is helybenhagyta az ilyen módszerrel kiadott engedélyt – jellemző, hogy a közmeghallgatást például egy karácsony és szilveszter közötti délelőttre tűzték ki –, amit a múlt év végén a Fővárosi Ítélőtábla „súlyosan jogszabálysértőnek” minősített. A jogerős bírósági döntés új eljárásra utasította a zöldhatóságot, amelynek során a zajártalmat elszenvedőknek esélyt kell kapniuk, hogy közmeghallgatáson álljanak elő kifogásaikkal. Az 1943 óta működő reptérnek az 1995-ben született környezetvédelmi törvény szerint utólag már nem is kellett volna ilyen engedélyért folyamodnia, de az üzemeltető – a Budapest Airport Zrt., illetve jogelődje – saját kezdeményezésre készíttetett egy úgynevezett környezetiteljesítmény-értékelést, amelyet 2006-ban el is fogadott a zöldhatóság. Ez 2011 végén lejárt, ám a reptér még ezt megelőzően új dokumentációt nyújtott be; ennek a hatósági jóváhagyását kell most újraindítani. A közmeghallgatás jövő kedden lesz – munkaidőben, ami ugyancsak korlátozza a zajártalmat elszenvedők törvényben garantált véleménynyilvánítási lehetőségét. A környezetvédelmi engedély hiányára hivatkozva ez év elejétől napi 50 ezer forint bírsággal sújtotta az amúgy vétlen repteret a hibák sorozatát vétő zöldhatóság. A valódi okokat csak találgatni lehet, mivel az illetékes közép-Duna-völgyi felügyelőségnek 12 nap is kevésnek bizonyult álláspontja kifejtésére. Talán az állhat a háttérben, hogy a zöldhatóság sikermutatónak tekinti a bírságbevételek növelését. Ha ez így van, akkor van mivel büszkélkedni: Tolnainé főigazgatói kinevezése óta megugrott a főfelügyelőség által feltárt jogszabálysértések száma. „Míg 2008 és 2009-ben mindössze 13 millió Ft bírságot szabtak ki, 2011-ben már 175 millió, 2012-ben közel 350 millió Ft-ot” – dicsekedett az általa kinevezett főigazgató eredményességével Jávor kérdéseire írt válaszában Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Bár az ellenőrzéseket nem lehet kifogásolni, több olyan ügy van, amelyeket szakmán belül különösen furcsállnak. Nehéz magyarázatot találni például arra, miért zárattak be csaknem egyszerre három fontos környezetvédelmi létesítményt is a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségek. Méghozzá a főfelügyelőség tevékeny közreműködésével, egyesek szerint egyenesen a budapesti központi szerv kezdeményezésére, holott az országos zöldhatóságnak csak a másodfokon hozzá kerülő ügyekben volna szerepe. Február 21-én hajnalban illegális veszélyes hulladékot kerestek a sajókeresztúri Borsodi Érc-, Ásvány- és Nyersanyag-feldolgozó Mű Zrt.-nél, s bár ilyesmit a Tolnainé részvételével tartott második rajtaütésen sem találtak, az azóta csődvédelmet kért üzemet leállíttatták. A január 22-ei váratlan hatósági ellenőrzés óta nem működhet a Rudabánya közelében levő szuhogyi veszélyeshulladék-lerakó sem; máig nem derült ki, mi volt az oka a létesítményt működtető Hungaropec Zrt.-t megkárosító döntésnek. Eddig több mint 100 millió forint veszteséget könyvelt el a veszélyeshulladék-égetőt üzemeltető Győri Hulladékégető Kft., amellyel még novemberben, levélben tudatta az illetékes zöldhatóság, hogy azonnal le kell állítania az égetést, mivel nincs sósavmérője a károsanyag-kibocsátás ellenőrzéséhez. Csakhogy a műszert egy héttel korábban, éppen egy környezetvédelmi ellenőrzés alatt szerelték vissza egy javítás után, akkor be is mutatták, ám hiába. Az égető 116 napos kényszerszünet után csak március 23-án kezdhetett újra működni – az engedélyében szereplőnél jóval szigorúbb feltételek között. Például, konkurenseitől eltérően, mindegyik emissziómérő műszerből kettőt kell tartania. Ariválisok ellehetetlenítése miatt a kevésbé szigorúan, netán sehogy sem ellenőrzött cégek pozíciói javulnak. Bizakodhatnak például a Remondis-csoportnál, miután – Jávor közlése szerint – a cég szolnoki érdekeltségének korábbi elnöke Tolnainé helyettese lett. Hasonlóan furcsa ügy, hogy a főhatóság több cég esetében érdemi indoklás nélkül lefaragta az exportra engedélyezett akkumulátorhulladék mennyiségét, jóllehet Magyarországon nincs a feldolgozásra alkalmas kapacitás. Épp akkortájt tette ezt, amikor március 1-jén megjelent az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség felhívása: kilogrammonként 13 forintot kínál azoknak a vállalkozásoknak, amelyek – akár konzorciumba tömörülve –, vállalják, hogy az év végéig legalább 2400 tonna használt akkut gyűjtenek és visznek a külföldi hasznosítóüzemekbe. Miközben egyes vállalatok csak ezer tonna kivitelére kaptak engedélyt, mások gond nélkül exportálhatják ennek a hatszorosát is. Meglehet, a rendszer mégsem így működik majd – értesült a HVG –, mivel az egyik érintett keresetlevelével szembesülve a főfelügyelőség inkább visszakozott. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkárhoz fordult segítségért az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt uniós pályázaton egyenként 170 millió forint körüli támogatást elnyert 26 ügyfele érdekében a Som-Tan Ügyvitelszervező és Gazdasági Tanácsadó Kft. A cégeknek legkésőbb május végéig el kellene számolniuk a projekt legalább 10 százalékával, különben elbukják a támogatást. Ám erre képtelenek – önhibájukon kívül. Tavaly augusztus óta hiába várják a jogerős hatósági engedélyeket, ezek nélkül pedig nem kezdhetik el az építkezést. Nem a cégek késlekednek; az engedélyeztetési eljárás elindítása a pályázatok beadási feltétele volt, és ezt legkésőbb tavaly augusztusig mindegyikük meg is tette. Joggal bíztak abban, hogy a törvényi előírások szerint 45, legfeljebb 60 nap alatt kézhez kapják az engedélyeket. Ehelyett az ügyek elakadtak; többnyire a környezetvédelmi hatóságoknál. PÁLMAI ERIKA, SZABÓ GÁBOR
Posted on: Sun, 07 Jul 2013 15:20:11 +0000