Először is nagyon köszönöm a sok-sok köszöntést!! Általában vannak az egyes emberek életében nevezetes napok, amikor magába mélyed, végiggondol pár dolgot ... mit tett jól, mit rontott el ... Az egyik ilyen nap az ember születése napja. Nos ... nekem érdekes évem volt. Mielőtt ijedten tovább lapoznátok, leszögezem, hogy nem következik felsorolás a velem történt eseményekről ... bár nyilván érdekes lista lenne ... ;) De azért ebben az évben elég rendesen irányt váltott az életem. Nagyjából egy éve veszek részt nagyobb hevességgel a csepeli politikai életben ... ezen idő alatt sikerült kétségtelen eredményeket elérni ... de nem sikerült minden célt elérni ... tehát bőven van még tennivaló előttünk. Fokozatosan helyeződött át a súlypont a politikára ... s mára odajutottunk, hogy esély van a súlypont további áthelyeződésére ... Ez önmagában kérdéseket vet fel. Hiszen nagyon sokan a politikával aktívan foglalkozókat eleve gyengébb minőségű embernek gondolják. Ennek persze megvan a maga oka, hiszen vannak olyan poklitikai erők a palettán, akiknek egy időben érdeke volt a politikusok erkölcsi értékét rombolni ... s persze egyes politikusok is gazdagon tettek le azért, hogy a társadalom egy része megvetéssel tekintsen rájuk. Ezért is kellett elgondolkodnom - igaz, már korábban -, hogy tényleg akarok e én a poitikával komolyabban foglalkozni. Aztán arra jutottam, hogy 3 dolgot tehetek. Vagy nem foglalkozom egyáltalán a politikával ... s akkor csak sodródok az árral, hagyom, hogy a poitikai áramlatok dobáljanak mikor épp merre van kedvük .... Hááááát ... ez nekem nem hangzik túl jól. Vagy sima választóként nagyon fegyelmezetten elmegyek szavazni, a két választás között pedig aktívan jártatom a számat ... és dühöngök ... No, ez azért már sokkal jobb, mint az előző verzió, hiszen itt már gyakorolnám a demokratikus jogomat: a szavazás jogát. S mint tudjuk, demokrácia nem létezik demokraták, szavazók nélkül. Borzasztóan fontosak ezek az emberek ... Karatés hasonlattal élve: ők a tanítványok. Ahogy a karatéban tanítványok nélkül nem mester a mester (hisz nincs kinek mestere legyen), a politikában sem politikus a politikus a szavazói nélkül. Szóval ... ez sokkal jobb ... de még mindig egy félig passzív, a helyzetet elfogadó álláspont. Vagy .... és ez a legnehezebb .... az ember megpróbálja aktívan kivenni a részét a szabályozók kialakításából. Fura dolog ez. Hiszen, ha az ember ezt az utat választja, akkor hiába mondja ugyanazt, mint egy évvel korábban, akkor már ráfogják, hogy a mondatai politikusi mondatok és hát egy politikusnak ezt kel mondania. Hát nem!!! Én úgy döntöttem, hogy aktívan ki akarom venni a részemet a dolgok alakításából, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt elkezdenék tök mást beszélni, mint eddig, vagy mást, mint amit gondolok. Azért jöttem a DK-ba, mert itt javarészt egyezik az általános vélemény és mondanivaló azzal, amit én is gondolok. Ez jó, ez az igazi. Nem kell nagyon tájékozódni, hogy mi a hivatalos vélemény. De attól, hogy az ember aktívan tenni akar, nem lesz más ember belőle. (Persze van aki megőrül.) A politikusi ... hivatás, foglalkozás csupán egy eszköz. Civilként nem lehet változtatni ... civilként csak beszélni lehet. A dolgok az üléstermekben zajlanak ... az tud beleszólni, aki ott van. Ezt az utat választottam. Addig csinálom, amig egyenes tekintettel nézhetek bárki szemébe és egyenes gerinccel közlekedhetek. És az a célom - ahogy a DK-nak is -, hogy körülöttem minden tiszta és egyenes legyen. Azért dolgozom, hogy ne legyenek arcnélküli háttérből irányító pártpénztárnokok, mutyi-zsonglőrök és arctalan maffia-főnökök a hatalom közelében ... Az arc nélküli ember:
Posted on: Tue, 03 Dec 2013 22:16:16 +0000