I. Martosi Szabadegyetem harmadik napja 2013. július 20. HE, Felvidék.ma Neves vendégek és pártpolitikusok érkeztek Martosra július 20-án. A Martfeszt szombati napja is színes programmal várja a martaszállókat. A pozsonyi csatával és Esterházy életével nyitottak. Terítékre került a cigánykérdés, sorsunk Európában. Koraeste nemzetpolitikai kerekasztal volt. A végső tenger és Esterházy János élete és mártírhalála A martlakókat a kisszínpadon Benkő László A végső tenger című regénytrilógia szerzője köszöntötte a délelőtti órákban. Győry Attilával, Családi Könyvklub kereskedelmi vezetőjével többek közt a pozsonyi csata történelmi jelentéségéről is beszélgettek. A történelmi előadásokat gyarapította a szabadegyetemen Molnár Imre előadása. Ilko Zoltán, a Via Nova Ics alelnöke köszöntötte a vendégeket, többek közt Szili Katalint, Duray Miklóst, Csáky Pált, Berényi Józsefet, az Esterházy szoborbizottság tagjait, Tamás Ilonka nénit, aki mindvégig részese a tábornak. Molnár Imre áttekintést nyújtott gróf Esterházy Jánosról és családjáról. Vetített képes előadásnak elején a gróf édesanyját mutatta be. Családi indíttatásból a keresztény szocialista párt tagjává válik Kassán, később itt választják meg prágai országgyűlési képviselővé. A szociális érzékenység a keresztény és nemzeti pillér mellett komoly szerepet töltött be a politikus életében. Sokat tett a marginalizálódott csoportokért felkarolásáért, akikért felelősséget éreznek a magyar párt képviselői. Nincs elveszett lélek, akiket hagynának kisodródni. Egyre több képviselőt tudnak bejuttatni a képviselő-testületekbe, az országgyűlésbe. A magyarság meghatározó tényezője a csehszlovák politikának. A felvidéki magyarság történelmének ezen időszaka még feltárásra vár – hangsúlyozta Molnár Imre. Idézett parlamenti beszédeiből, amelyben már akkoriban kulturális autonómiáról beszél. Elismeréssel beszélt azon felvidéki politikai törekvésekről, amellyel mai politikusok újraértelmezik Esterházy János hagyatékát. Jogkövető politizálást folytatni egyértelmű, lelki-, erkölcsi értékek mentén lehet – emelte ki Esterházy politizálásából. Halálra ítélésében Esterházy számára nem a szabadság, a rabság, az élet a halál voltak a kérdések. Életét felajánlotta a felvidéki magyarságért. Börtönkálváriájában rabtársainak vigasztalója. Isten, nemzet és a család a fontossági sorrend a hitvallásában. Tudatosan vállalja a szenvedést, emberként, politikusként. A felvidéki magyarságot szolgálja. Utolsó eszköze a kereszt és az erős hite – hangsúlyozta előadásában Molnár Imre. Esterházy Jánosban azt az embert kell tisztelnünk, aki életét adta felebarátaiért. Ez olyan egyetemes érték. Isten magyarként teremtett bennünket, ezért felelősséggel tartozunk Istennek magyarként megmaradni – mondta Esterházy, mellyel példát állít a mai felvidéki magyarságnak. Molnár Imre elmondta Esterházy olyan emberi példát állított elénk, amely nemcsak bennünket magyarokat, hanem az európaiságot és a kereszténységet is gazdagítja. Ebből az értékből táplálkozhatunk. Mindannyiunknak meg kell találnunk ezt az Esterházy utat. Molnár Imre arra buzdított, hogy köszönetünkből, hálánkból minden felvidéki közösségben helyezzünk el, ápoljunk egy-egy Esterházy emléket. Ezzel is arra törekedve, hogy Esterházy üzenete minél több emberhez eljusson. Megérkezett Martosra Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulasszonya. … Sorsunk Európa Az Árgyélus-házban Csáky Pál közíró, volt MKP-elnök Németh Zsolt, külügyi államtitkárral és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökével beszélgetett. Az előadás iránt nagy volt az érdeklődés. A már említett vendégeken kívül azt megtisztelte jelenlétével többek közt Szili Katalin, Lomnici Zoltán és Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsából, Haraszti Attila a KIM főosztályvezetője, Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul, Berényi József és Farkas Iván, az MKP elnöke és alelnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke. Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország versenyképességét tovább kell növelni. Most az az időszak van, amikor nekünk nem igazán osztanak lapot. Viszont a gazdasági válság kezelésében nagyon jók az eredményeink – emelte ki. Hozzátette: „kifejezetten európai utat járunk. A szlovák féllel is pozitív párbeszédet folytatunk. A történelmünket tisztába kell tenni – emelte ki. Nagyon komoly elvarratlan szálak vannak a történelmi kérdésekben, ezek viszont nem múltról, hanem a jövőről szólnak. A nyelvek és a kultúra szerepét elemezve elmondták, hogy az Európai Unióban mindez egy fontos kitörési pont, ugyanakkor kétesélyes kérdés. Glatz Ferenc úgy véli, nem a történelmi kisebbségek fogják kiharcolni a kisebbségi jogokat, hanem az új kisebbségek. Ezért azt gondolja, hogy az új kisebbségekkel össze kellene fogni. A kultúrnemzet híve, s Európa is a kultúrnemezeteké lesz. A kulturális autonómia erősíti az államot – szögezte le. Mint mondta a nemzeti nyelvhez való hozzáférés szociális kérdés is, mert abban a pillanatban, hogy nem az anyanyelvén tanulhat valaki, szociális hátrányba kerül a többségi nemzettel szemben. Itt emelte ki az anyanyelvi oktatás jelentőségét. …
Posted on: Sat, 20 Jul 2013 20:43:49 +0000