Július 23-án történt: 1290-ben Trónra lép III. András magyar király, az utolsó Árpád-házi uralkodó. III. András trónra lépésekor már súlyosan előrehaladott állapotban volt az a folyamat, amelynek eredményeként az ország jelentős részei valójában nem a király, hanem az adott területen birtokokat felhalmozó főúr hatalma alatt állottak. Ezek a főurak – a későbbi tartományurak, kiskirályok vagy oligarchák – valójában már királyként viselkedtek saját területükön: háborúkat viseltek egymás – és sokszor a király – ellen, saját katonai erővel rendelkeztek és többen önálló külpolitikát is folytattak. Jellemző a viszonyokra, hogy míg IV. Béla halálakor a várak több mint harmada volt királyi kézen, addig 1290 körül alig több mint ötöde, és a négy legerősebb tartományúri család együttesen több várat birtokolt, mint a király. András külföldről sem remélhetett segítséget, bár a koronázása körüli időszakban házasságra lépett Fenenna lengyel hercegnővel, apósa maga is száműzetésben élt, így számottevő fegyveres erővel nem rendelkezett. Ilyen körülmények között különösen szüksége volt III. Andrásnak a klérus és a nemesség támogatására. András magyar királlyá koronázását még az egyházi vezetés és néhány tartományúr összefogásának köszönhette, a koronázás után azonban egy másfajta szövetség kezdett kialakulni, az egyház, a nemesség, és a király között. A politikai jelentőségét növelni kívánó nemesség számára különösen kedvező volt az itáliai korai rendi állammodellt ismerő király. 1552-ben A szentandrási csatában megsemmisül a Temesvárt megsegíteni szándékozó szegedi hajdúsereg. 1552 tavaszán a törökök több mint 30 ezer katonával vonultak Magyarország ellen. Erdélyben Gianbattista Castaldo vezérletével osztrák-német-spanyol-magyar-olasz-cseh csapatok állomásoztak már 1551 óta. A sereg ellenben a teljes szétesés útján haladt és a török-tatár-román csapatok is sakkban tartották őket. A török fősereget vezető Kara Ahmed nagyvezír Temesvár ostromát kezdte el, mely a Maros menti várak egyik fontos láncszeme volt. A várat Losonczy kapitány magyar, spanyol, cseh és német katonái élén védte keményen, de idővel a zsoldosok fizetésére szánt pénznek és az élelemnek is szűkébe kerültek. Losonczy feleségének, Pekry Annának üzent, hogy próbáljon erősítést szervezni. Pekry, aki szerette a férjét, ékszereit zálogba adta és a pénzt Földvári Istvánnak adta, hogy abból katonákat, lőport és élelmet szerezzen. A szegedi bírónak Tóth Mihálynak is korábban küldtek hatezert forintot, amelyből a bíró 200 hajdút tartott meg zsoldban, akik egy korábbi török ellen vívott szegedi összecsapásból maradtak. Földvári Lippára gyűjtötte össze katonáit, hozzá csatlakozott Tóth 200 hajdúja. Castaldo tábornok Varkócs Tamás bihari főispánt arra utasította, hogy hajdúival szintén vonuljon hozzájuk. Varkócs 1000 hajdúját ágyúkkal, valamint élelmiszer- és lőszerkészletével Tóth alá rendelte. 1914-ben Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához (ennek visszautasítása nyomán, július 28-án a Monarchia hadat üzen, megkezdődik az I. világháború). Ezen a napon született: 1503-ban Jagelló Anna, II. Ulászló magyar király leánya, I. Ferdinánd felesége († 1547). Miután II. Lajos 1526-ban a mohácsi csatában meghalt, Ferdinánd követte a magyar és a cseh trónon. A magyarok egy része azonban a rákosi végzés értelmében nem akart idegen uralkodót és mivel Anna házassága is a rendek beleegyezése nélkül történt meg, ellenkirályt választottak, Szapolyai Jánost. Anna híres volt vallásosságáról, jótékonykodásairól és okosságáról, beszélt latinul, csehül, magyarul és németül. Ferdinánd már röviddel a házasságkötés után, Trieszt püspökével együtt udvari tanácsának elnökévé tette. 15 gyermeket szült férjének. Édesanyjához hasonlóan, gyermekszülés következtében vesztette életét. 15. gyermeke, Johanna születése után, 1547-ben halt meg gyermekágyi lázban. 13 gyermeke érte el a felnőttkort. 1849-ben Zicsi és vásonkői gróf Zichy Géza, magyar író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag († 1924). Gróf Zichy Lipót fiaként született a család Zemplén megyei birtokán, Sztárán. Gimnáziumi tanulmányait és a jogot Pozsonyban végezte, és zenei tanulmányokat is folytatott egyetemi tanulmányai mellett. A zene tudományába a híres zeneszerző, Mayerberger Károly vezette be, aki akkoriban a pozsonyi tanítóképző intézet zenetanára volt. Alig 14 esztendősen egy vadászbaleset során elveszítette jobb karját (saját puskája roncsolta szét jobb kezét). Elkeseredés helyett megkettőzött ambícióval valóságos zongoravirtuózzá képezte magát, „bal kézre”. 1866-ban Pozsonyban lépett fel először félkezű zongorajátékával, és nagy sikert aratott, majd 1867-ben Pesten hangversenyezett. Mint zongoraművész egész Európában ismertté vált, és a hangversenykörútjaiból befolyt jövedelmét szinte teljes egészében jótékonysági célokra fordította, valamint kulturális mecenatúrát folytatott belőle. 1878-ban Németországban, 1879-ben Párizsban, 1880–1890-ben Oroszországban, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Romániában, a skandináv államokban hangversenyezett. 1863-ban Bródy Sándor, magyar író, újságíró († 1924). Hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is. 1870-ben Cholnoky Jenő, magyar földrajztudós, szakíró, tanár († 1950). Lóczy Lajos ajánlására 1896-ban szerény ösztöndíjjal Kínába ment tanulmányútra. Mestere azzal a feladattal bízta meg, hogy tanulmányozza a Kína-alföld nagy folyóinak deltavidékét, derítse fel a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak okait, körülményeit. Utazása közel két évig tartott, ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Naplója 1235 rajzot tartalmaz, köztük sok vízépítmény és különféle mérnöki pontosságú ábrázolás. Kínából hazatérve adjunktussá léptették elő. A mérnöki diplomája mellé megszerezte második doktori oklevelét, és nem sokkal később a leíró földrajz magántanárává habilitálták. Feleségül vette Barrois Petronellát. Három gyermekük született: Béla, Tibor és Ilona. Bélából a botanika híres tudósa, Tiborból Kossuth-díjas műegyetemi tanár lett. 1905-ben a kolozsvári Tudományegyetemre nyilvános rendes tanárnak nevezték ki, és megbízták a tanszék vezetésével. 1912 augusztus-októberében Teleki Pállal nagy körutat tett az Egyesült Államokban. 15 évet töltött Kolozsváron, magas színvonalra emelte az egyetemi oktatást, közben részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait. 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőként beosztották a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba. 1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, a következő évben pedig kinevezték a budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanárává. Kifosztott, elhanyagolt tanszéket örökölt elődjétől, Czirbusz Gézától, de kitartó munkával újra nemzetközi színvonalra emelte a hazai földrajzoktatást. Tanítványai sorából olyan kiváló professzorok emelkedtek ki mint Bulla Béla, Kéz Andor, Szabó Pál Zoltán, Kádár László. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Otthonában szakadatlanul dolgozott tovább, 80 éves korában bekövetkezett haláláig. 1927-ben Balla László, kárpátaljai magyar költő, író, műfordító és újságíró († 2010). A második világháború utáni évtizedekben a Szovjetunióhoz tartozó Kárpátalja egyik jelentős magyar közéleti személyisége volt, az 1960-as évektől az 1980-as évekig íróként és irodalomszervezőként is meghatározó szerepet játszott a kárpátaljai magyar irodalmi életben. 1939-ben Dr. Veér András, pszichiáter orvos, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója († 2006) 1945-ben Molnár Endre, olimpiai bajnok vízilabdázó 1953-ban Ruzsa Z. Imre, magyar matematikus. Kutatási területe a számelmélet, ezen belül a számelmélet és a valószínűség-számítás határterületei. Székely J. Gáborral számos eredményt igazolt a valószínűségeloszlások konvolúcióval ellátott félcsoportjáról. Szemerédi Endrével bebizonyította, hogy n elemen csak o(n2) 3 elemű halmaz adható meg úgy, hogy 6 pont nem tartalmazhat 3 részhalmazt. Az Erdős-Fuchs tétel kiegészítéseként megmutatta, hogy van természetes számoknak olyan a0,a1,… sorozata, hogy minden n természetes számra az ai+aj≤ n egyenlőtlenség megoldásszáma cn+O(n1/4log n). Belátta, hogy minden lényeges komponensnek x-ig legalább (logx)1+ε eleme van valamilyen ε>0-ra, s van is minden ε>0-ra olyan lényeges komponens, aminek x-ig (logx)1+ε eleme van. Bebizonyította, hogy van olyan Sidon-sorozat, aminek n-ig O(n0,41) eleme van. Erdős egy problémájával kapcsolatban belátta, hogy van olyan 0
Posted on: Tue, 23 Jul 2013 15:07:11 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015