Nemzeti sors, élet, tudomány, kultúra, médiumok 2010 / 1 Posta Imre szerint már több, mint egy millió zsidó telepedett le hazánkban Titkos magyar-izraeli államközi megállapodás Mindenki ott volt aki számított 2004 áprilisában Magyarországon járt Mose Kacav izraeli államfõ. Az ok látszólag egy szokványos baráti látogatás volt. Ehhez képest zárt körben egy olyan államközi megállapodás köttetett, melynek egyes pontjai külön-külön is felérnek egy hazaárulással. Ha az aláírásnál csak a balliberális pártok és azok érdekkörei képviseltették volna magukat, senki sem csodálkozna, de történetesen jelen volt a teljes politikai elit. Beleértve az akkori államfõt, Mádl Ferencet is. 2004 április 14-én, egy szerdai nap késõ estéjén, Izrael magyarországi nagykövete fogadást adott, ahol összegyûlt a megállapodást aláíró magyar politikai elit. Az egyezmény részben a már említett EU-Izraeli akcióterv alapján került megfogalmazásra, és 2004 május 1-én lépett életbe. A magyar felek ezzel az aláírással tulajdonképpen ratifikálták az EU-s országokban sem szellõztetett kerettervet. Korunk jellemzõje az a kényszer, amibe a nemzetközi elvárásoknak megfelelni akarás beleviszi egy magát függetlennek nevezõ ország politikusait egy olyan dokumentum aláírásába, mely ellenkezik a józan ésszel, és hátrányára, sõt kárára van a választóknak és az országnak. A „nemzetközi elvárások“ ebben a kontextusban az USA, Izrael, a nemzetközi és magyarországi zsidó szervezetek, és persze az általuk irányított erõsen kettõs mércés ún. „vezetõ média“ elvárásait jelenti. Ez egy olyan kényszer, amibõl egy pártos demokrácia sosem fog tudni kiszabadulni, és nem csak a hazai viszonyokat jellemzi. Nem az én feladatom persze megítélni, hogy mennyire érezték az itt ismertetett dokumentum aláírását politikai kényszernek a jelenlévõk. Egy biztos. Mindenki ott volt aki számított. Az itt ismertetésre kerülõ anyag az EU és Izrael között létrejött „akcióterv“-nek nevezett megállapodás része. A különös az, hogy a hazai sajtó nem számolt be az EU-Izraeli akciótervrõl, de az EU-s média is többnyire kerülte, mint macska a boxer kutya udvarát. (Az eredeti EU-Izraeli akcióterv anyaga itt olvasható.) A dokumentum aláírásán részt vettek: Mose Kacav, Izrael akkori államfõje, Mádl Ferenc, Magyarország köztársasági elnöke, Medgyessy Péter, akkori miniszterelnök, Kovács László az MSZP részé- rõl, Hiller István az MSZP részérõl, Dávid Ibolya az MDF részérõl, Herényi Károly az MDF részé- rõl, Orbán Viktor a Fidesz MPP ré- szérõl, Áder János a Fidesz MPP ré- szérõl, Pokorni Zoltán a Fidesz MPP részérõl, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetõi. Ezen kívül két fõ az SZDSZ részérõl. A nevek véletlenül kimaradtak a jegyzetembõl, de mint a többi párt esetében, itt is a legfelsõbb vezetõk lehettek jelen, tehát valószínûsíthetõ a szemé- lyek Kuncze Gábor mint pártelnök, és Petõ Iván mint az SZDSZ országos tanácsának elnöke. A dokumentum A dokumentum 8 pontból állt, melyek a következõek voltak: 1, Magyarország befogadó célország. Ennek a pontnak a lényege, hogy abban az esetben, ha Izraelt külsõ agresszió érné, mely veszélyezteti az ott élõ zsidók életét, Magyarország 500.000 zsidó befogadását vállalja, állampolgári jogokat adva a befogadottaknak. Hasonló megállapodások értelmében Németország további félmillió, Lengyelország pedig 100.000 Izraeli állampolgár befogadására tett ígéretet az ott elhangzottak szerint. Jegyzetek az egyes ponthoz a.) Ezzel szemben Németország a zsidók bevándorlásának korlátozásáról döntött 2006 júliusában. b.) A ránk vonatkozó szám valószínûleg nem 500, hanem 550 ezer. A Magyar Fórum 1998. december 17-i számában az izraeli A Hét Tükre nevû újságból idézett egy közleményt, miszerint „a jövõben Magyarország állampolgárainak száma 550 ezer izraelivel gyarapodhat“. Ez különben azért is meglepõ, mert az Új Magyarország (1991.09.24) amikor Göncz Árpád Tel Avivban, járt 1991 nyarán, még arról tudósított, hogy csak „negyedmillió magyar ajkú kö- zösség“ volt Izraelben! c.) A 2007 februárjában kirobbant „ázsiai betelepítési botrány“ témájában a magyarnak mondott kormány Semjén Zsolt által kiemelt sorokra reagálva a következõ közleményt adta ki: „a félreértelmezett sorok nem ázsiai vagy más külföldi migráns tömeges betelepítésérõl szólnak, hanem egyrészt a migrá- ció globális szinten tapasztalható hatásait értékelik, illetve ezen keresztül a hazánkba legálisan érkezõ külföldiek társadalmi integrációját célozzák“. Ez csak azért érdekes, mert Izrael a Közel-Keleten van ugyan, de az egyben Nyugat-Ázsiát is jelenti. Ha ilyen összefüggésben vizsgáljuk az egész botrányt, teljesen más megvilágításba kerül. Nem kínaiakat akarnak tehát az országban letelepíteni, mint az tévesen elterjedt, hanem a zsidók letelepedét kívánják elõsegíteni hazánkban. d.) Több mint egymillió izraeli lehet EU-állampolgár (Ez egy 2004.03.12-i hír, azaz közvetlenül a megállapodás elõtt íródott. Kimásolom ide a szöveget, hogy megmaradjon:) Az Európai Unió május elsejei kibõvítésével kereken 1,1 millió izraeli számára nyílik lehetõség arra, hogy európai uniós állampolgárságot szerezzen. Errõl a Háárec címu izraeli lap szá- molt be, utalva arra, hogy a lehetõséget az unió kibõvítése hordozza magában. Olyan, a belépés elõtt álló országok, mint Lengyelország és Magyarország ugyanis nagyszámú zsidó állampolgárral rendelkeztek, akik vagy a holokauszt elõtt vagy késõbb a sztálini idõk antiszemitizmusa miatt menekültek Izraelbe. Az Európai Unió Izraelben akkreditált nagykövete, Giancarlo Chevallard tel-avivi sajtóértekezletén utalt arra: az EU 25 tagúra történõ kibõvítésével az izraeli zsidók egyötöde szerezhet jogot arra, hogy egyik vagy másik EU-tag állampolgárságáért folyamodjon. Az uniós törvények ugyanis kimondják: mindazok, akik bármelyik tagállamban születtek valamint gyermekeik és unokáik jogosultak arra, hogy állampolgárságot szerezzenek. Az izraeliek hat százaléka már élt ezzel a joggal, mert olyan országból származnak, amely az unió tagállama, például Németország, Franciaország, Olaszország vagy Ausztria. Egy közelmúltban végzett felmé- rés szerint a megkérdezett izraeliek 60 százaléka támogatja az uniós állampolgárságot, további 25 százalék gondolkodik azon. Mindazonáltal a megkérdezettek 75 százaléka nem helyesli az EU közel- keleti politikáját. Azt vallják ugyanis, hogy az EU elõnyben részesíti a palesztin álláspontot. (MTI/APA) e.) Frattini is megmondta, hogy Magyarországnak égetõen szüksége lesz a bevándorlókra. 2, Izraeli áruk európai terjeszté- se. El sem tudom képzelni, hogy ez a pont mirõl szólhat, hiszen az Izrael és Magyarország közötti kereskedelmet az 1998 és 2004 május 1. között érvényes szabadkereskedelmi megállapodás szabályozta, amely az ipari termékek esetén vámmenetes ki- és behozatalt biztosított. 2004 május 1- gyel pedig életbe lépett az EU-Izrael közötti szabadkereskedelmi egyezmény, tehát Izrael bárkivel kereskedhet az EU-ban, ha legá- lisan akarja ezt megtenni. Csak olyan cikkekrõl lehet szó melyek nem tartoznak az egyezmény hatálya alá. Ezeket átcsomagolással úgymond „honosítani“ lehet, majd úgy továbbszállítani az EU tagországaiba. A megállapodás ezen része tehát az uniós törvé- nyek valamilyen formában történõ kijátszása. 3, Izraeli vállalkozások állami pénzen való támogatása. 1993-ban Izrael és Magyarország egy beruházás védelmi meg- állapodást kötött, mely eredetileg 10 évre szólt, de továbbra is fenntartották. A titkos megállapodás 3. pontja ennek a folytatása lett volna. Az izraeli beruházók kihasználták a magyar állam kínálta vissza nem térítendõ támogatásokat, majd ez év augusztusában, amikor nyilvánvaló lett, hogy a kormány már semmilyen formában nem lesz képes támogatni õket Magyarországon, gyorsan felmondták az 1993-ban kötött, de még mindig élõ megállapodást. A 2004-es egyezmény után nem sokkal jött létre többek között pl. az az ismert szerzõdés, mely alapján egy Izraeli céget közel egymilliárd forinttal támogatott az állam. Ez egy gyémántcsiszoló üzem lett volna Salgótarjánban (Lásd ezt a 2004-es hírt), annak az öblösüveg gyárnak a területén, mely átmeneti pénzzavarba került. A „munkahelyteremtés“ címszó alatt az izraeli befektetõnek ajándékozott pénzösszeg 750 ember plusz a beszállítók kenyerét menthette volna meg hosszú távra az egyébként jó piaci feltételek között mûködõ St.Glass Rt. talpraállításával. Ezzel szemben a gyémántcsiszoló kevesebb mint 350 embert foglalkoztatott volna, azt is csak az üzem teljes beindulása után. A beruházás végül sosem valósult meg. Vajon hány hasonló ügylet bonyolódott le, hová mentek a pénzek számolatlanul? Úgy nem mellesleg ide vág egy a Magyar Fejlesztési Bankban dolgozó ügyintézõtõl származó információ is, mely szerint a magyar állam a TB kasszából(!) izraeli kibucépítéseket finanszíroz, melyek rossz minõségû paprikát termelnek, amit aztán a kiváló hazaihoz keverve az EU-ban magyarként adnak el. Ezért aztán nem támogatják a haza paprikatermesztést itthon, mert Izraelbõl légi úton behozva is olcsóbb. 4, A zsidó kultúra hangsúlyos megjelenítése és propagálása a médián keresztül. Ebben nincsen nálunk hiány. Ez is része az EU-Izraeli akcióterv néven ismert dokumentumnak. Az ún. holokauszt-oktatás tantárgyi bevezetésének sürgetése is ide tartozik. 5, A gyûlölettörvény minden áron való elfogadtatása az országgyûlésben, és annak szigorú alkalmazása. Ezzel azóta is és folyamatosan próbálkoznak. 2007 márciusá- ban a Mazsihisz még azt a bátorságot is vette, hogy tövényjavaslatot nyújtson be! Törvényjavaslatot, a Mazsihisz!!! A médiának persze nem szúrt szemet, hogy mi a fenét képzelnek magukról. Látszólagos ellenállásukkal szemben a gyûlölettörvény nem megszavazása inkább politikai alku kérdése lehet a Fidesz részérõl, tekintve, hogy a holokamu tagadásáról szóló törvényt simán megszavaznák. Mivel azonban ez nyilvánvalóan alkotmányba ütközne, ezért jöttek elõ azzal, hogy inkább alkotmányba iktatnák, mint azt megtudtuk Répássy Róberttõl 2009 június elején. 6, A nemzeti irányultságú kisebb pártok, valamint civil szervezetek mûködésének ellenõrzése, korlátozása, és megszüntetése. Ez a pont egyértelmû. Nem más ez, mint a megalkuvást nem ismerõ, a nemzeti megújulást óhajtó és szolgáló nemzeti erõk, az ún. „szélsõjobb“ és a civil mozgalmak eltaposására tett törekvés szentesítése. Ezt mûvelik a rendszerváltás óta folyamatosan. Ha valami kibontani készül a szirmait, rögtön ott terem egy-két balról jövõ tégla, vagy provokátor és átveszi az irányítást, hogy aztán ha nem õket szolgálja az ügy, akkor mehessen a levesbe. A Jobbik 2009-es elõretörése csak azért volt lehetséges, mert nyílt lapokkal játszottak, nem érdekelte õket a szélsõségesezés, a szavazóikat pedig még annyira sem. Ezért elõször a Magyar Gárdát tiltották be abszurd okokra való hivatkozással, majd a baloldalon megjelentek a Jobbik Magyarországért Mozgalom betiltását szorgalmazó és annak lehetõsé- gét elemzõ hangok, a legfelsõbb bíró pedig elhatárolódás helyett „nem zárta ki annak lehetõségét.“ Mindeközben a Fidesz a sehonnai bitang ember hallgatásának bûnét gyakorolta azzal, hogy tartózkodott az ezekkel kapcsolatos nyilatkozattételtõl. 7, Az izraeli politika feltétlen támogatása a magyar külpolitikában, és a nemzetközi fórumokon. Ez utóbbit tökéletesen lekövethetjük a magyar politikában. Az izraeli tömeggyilkosságok ellen egy szava sincs a magyar kormánynak, sem pedig a pártoknak. A maga is zsidó származású Eörsi Mátyás szóvivõ kijelentette, hogy „Izraelnek joga van az „önvédelemhez“, holott mindannyian jól tudjuk, hogy nem önvé- delemrõl van szó. Eörsi Mátyás, és Vásárhelyi Mária voltak azok, akik EU képviselõként soha egyetlen egyszer sem emelték fel szavukat a magyar nemzetiségû kisebbséget ért hátrányos megkülönböztetések, az ellenük elkövetett atrocitások, valamint a szomszédos országokban tapasztalható politikusok magyarellenes kirohanásai ügyeiben, ellenben Izraelt foggal körömmel védték, amikor az Európa Unió el akarta ítélni a palesztinokkal kapcsolatos bûnös gyakorlata miatt. Az ENSZ rasszizmus elleni konferenciájáról is kivonultunk 2009 áprilisában, mert szóba került, hogy Izrael rasszista állam. 8, Harc az antiszemitizmus minden formája ellen a Berlini Deklará- ció szellemében. Ez is része az EU-Izraeli akció- tervnek. Ez a pont ismét csak a véleményszabadság korlátozása céljából került bele az egyezménybe. postaimre - 2009, december w
Posted on: Fri, 16 Aug 2013 18:40:05 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015