Nemzetközi sajtószemle, 2013. október 25. New York Times A minap a lap a Fischer Iván operájáról szóló tudósításban szóvá tette a mai magyarországi antiszemitizmust. ideértve, hogy Orbán Viktor a hatalom megtartásának reményében ravaszul udvarol a szélsojobbnak. Erre válaszolt most olvasói levélben Kumin Ferenc, aki emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök májusban, a Jediot Ahronotnak adott nyilatkozatban határozottan kizárta mindenféle együttműködés lehetőségét a Jobbikkal. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint a kormány és annak feje erősen elkötelezett a zsidóellenességgel szembeni küzdelemben, amit elismert például az amerikai Kongresszus és az Európa Tanács több tagja, továbbá a Megkülönböztetés elleni Liga. Hozzáteszi, hogy sajnos, a szélsőségesek felemelkedése nem csak magyar jelenség, lásd Ausztriát, vagy Franciaországot. Jüdische Allgemeine Budapesti ígéretek – a kormány a Holokauszt emlékévévé nyilvánítja 2014-et – sok zsidó várakozó álláspontra helyezkedik – írja a Németországi Zsidók Központi Tanácsának lapja. Amikor a magyar kormány a Holokausztról vagy a jelenkori antiszemitizmusról beszél, a ködös kötelező formulákban gyakorta a bagatellizálás keveredik a relativizálással, és emiatt sok magyar zsidónak megkeseredik a szája íze. Mostanában azonban másféle hangok is hallatszanak. A múlt hónap elején a külügy- és az igazságügyi miniszter is fenntartás nélkül szólt arról a felelősségről, amit a magyar állam és a magyar polgárok viselnek a shoáért. Ritka egyértelmű állásfoglalások, de nem véletlenül: a kormány szeretne végre megszabadulni attól a képtől, hogy igyekszik ártalmatlannak feltüntetni a múltat, hogy magához akarja kötni a szésőjobbos választókat, és hogy csak igen-igen óvatosan határolódik el az antiszemitizmustól. Az emlékév legfőbb és legjelképesebb eseménye az emlékhely átadása lesz az egykori józsefvárosi pályaudvaron. Amit együttvéve beterveztek, az egy esztendő alatt több lenne, mint ami 23 év alatt összesen történt, hogy tisztelegjenek az 565 ezer meggyilkolt magyar zsidó emléke előtt. De egyúttal több mint elegendő, hogy kivívja sok jobboldali választó rosszkedvét. A kockázat ellenére az Orbán-kabinet idáig legalábbis kitart az elképzelés mellett. Lázár János azt mondja, őszintén szembe kell nézni a történelemmel. Meglepő nézet egy olyan kormánytól, amelynek legfontosabb ideológiai támasza a nagy-magyar, Európa-ellenes nacionalizmus, és amelynek retorikája burkoltan sokszor antiszemita és cigányellenes érzelmeket szolgál ki. De éppen a jelentős elképzelések miatt a zsidó hitközség mindent egybevéve kedvezően tekint a kezdeményezésre. Heisler András úgy látja, hogy a hatalom természetesen bekasszírozza a maga politikai hasznát az eseménysorozatból, de ha jobb lesz a kormányról alkotott kép, akkor az az egész országra nézve csak kedvező. Ugyanakkor ő is várakozóan borúlátó a pályaudvar ügyében, a bírálók ugyanis nehezményezik, hogy a koncepció átültetésével megbízott Schmidt Mária a Terror Házában egyenlőségjelet tett a két totalitárius rendszer közé, a kommunizmus áldozatai pedig előtérbe kerültek. Az igazgatónő a Sorsok Házával ugyanolyan látogatottságot akar elérni, mint az anyaintézménnyel, ezért a gyerekek kerülnek a középpontba. Egyben emléket állít azoknak a magyaroknak, akik zsidókat mentettek. Az izraelita hitközség és Izrael képviselői remélik, hogy ennek során nem forgatják ki a történelmi tényeket. Ilan Mor úgy nyilatkozott, hogy a megsemmisítésre annak idején sokkal több energiát fordítottak, mint a mentésre. Emellett sok zsidó jónak tartaná, ha a kabinet következetesen elhatárolódna a Horthy-kultusztól. Vagy hogy a két háború közti időszak több antiszemita íróját ne ajánlják fenntartás nélkül a tananyagban. A kormányban erre az a szokványválasz, hogy a történelmi feladatok megítélése a szakértők dolga. Independent Az egyik görögországi roma közösségben talált szőke kislány kapcsán a lap áttekinti a romák helyzetét Európában. Magyarországról szólva megállapítja, hogy a kommunizmus idején a romákat nem etnikai kisebbségként, hanem olyan társadalmi gondként kezelték, amit az erőszakos beillesztéssel kell megoldani. Arra kényszerítették az érintetteket, hogy silány házakba költözzenek és állami üzemekben dolgozzanak, a legigénytelenebb munkakörökben. Ám 1989 után a kísérlet a rendszer egyik csalódásának bizonyult a sok közül. A gyárak bezártak, a romákat megfosztották hagyományos megélhetésüktől, ami helyett nem adtak semmit a kezükbe, így a romák arra kényszerültek, hogy kijátsszák a jóléti rendszert, illetve megélhetési bűnöket kövessenek el. A velük szembeni elutasítás ismét csak negatív politikai erőként jelentkezett és felerősítette az olyan szélsőjobbos pártok népszerűségét, mint a Jobbik. A palettának azon a szélén nem felejtették el Hitler megoldását a “cigányproblémára”, ami ugyanaz volt, mint a zsidók esetében. Több százezer roma végezte a náci halátáborokban. A szerző ugyanakkor megjegyzi, hogy amikor két éve kutatóúton volt Magyarországon, talált jónéhány teljesen integrálódott romát, aki kormányállást töltött be, sőt négy roma képviselő is volt az Országgyűlésben. Az Európai Parlament egyetlen roma tagja pedig éppen magyar. Economist Keserves lesz a küzdelem – állítja a hetilap, amely azt elemzi, vajon megnyerheti-e a magyar baloldal a választást. A nyomtatott változatban megjelent cikk Gyurcsány Ferencet idézi, aki a minap a bécsi Standardnak úgy nyilatkozott, hogy a kampány brutálisnak ígérkezik. A kampány ugyanis szakkérdések megvitatása helyett arra fog korlátozódni, hogy “Orbánnal vagy nélküle”? A miniszterelnök jobban uralja a politikát, mint bárki más Kádár János óta. Orbán 2010 óta misszionárius elszántságával megreformálta az országot, ellentmondásos alkotmányt írt. Sok változásnak kettős célja volt: kitörölni a kommunista múltat és politikailag-gazdaságilag megerősíteni a Fidesz hatalmát. Bajnai úgy gondolja: Orbán hatalmas lehetőséget szalasztott el. A rendszerváltás jelképe volt, de most annak a rezsimnek a szimbóluma, amelyet le kell váltani. Az Együtt vezetőjét négy dolog aggasztja: a beruházások alacsony szintje, tucatjával mennek tehetséges fiatalok külföldre, a Fidesz tartósan árt az unióval fennálló kapcsolatoknak, és a korrupció olyan szintű, hogy a Transparency International immár foglyul ejtett államról beszél. Bajnai egyetért abban, hogy a félelem jelen van a mindennapokban, de bízik abban, hogy az emberek rájuk voksolnak majd a jövő tavasszal. Gyurcsányról Mesterházy azt mondja, hogy a volt miniszterelenök nagyon megosztó figura, még a baloldalon is, ahol sokan nem bocsátották meg neki az őszödi beszédet. Az összegzés ezek után az, hogy MSZP és az Együtt vezetőjének gyorsan, ellenséges médiaközegben és vastag pénztárcájú ellenfelekkel szemben kell célba juttatnia üzenetét. Nemrégiben újra leszerződtették Ron Werbert, az izraeli PR-gurut, akinek azonban ezúttal még nehezebb feladata lesz, mint 2002-ben. NZZ Kibékíthetetlen táborok állnak egymással szemben – írja a svájci konzervatív lap az október 23-i megmozdulásokról. Megállapítja, hogy a demonstrációkat kölcsönösen a rágalmazások jellemezték. A baloldal először lépett fel közösen, Bajnai ennek ellenére csalódását fejezte ki az együttműködést illetően. A politikus egy éve nagy reményekkel indult, mára azonban kijózanodás következett be, és Bajnai népszerűsége visszaesett. Ezt el is ismerte, de szerdán azt is mondta, hogy a hatalomváltás érdekében tanulni kell a hibákból. Újra ostorozta az elhibázott orbáni gazdaságpolitikát és egységre szólította fel az ellenzéket. Előzőleg megszületett az MSZP és az együtt koalíciós megállapodása, de az csak minimális konszenzust jelent. A rivalizálás miatt kudarcba fulladta a közös listavezető kiválasztása. A DK-t egyelőre nem vonták be. Ha egyezséget kötnének vele, az megkönnyítené Orbánnak, hogy az ellenzéket olyan erőként becsmérelje, amely annak idején súlyos gazdasági és erkölcsi válságba vezette az országot. A kormányfő a Hősök terén saját választási győzelmét az 56-os szabadságharchoz hasonlította. A két rendezvény nem csupán azt tette egyértelművé, hogy a két oldal kibékíthetetlenül áll szemben egymással. A pártok alig sorakoztattak fel érdemi érveket, hogy meggyőzzék a magyarok többségét, akik elégedetlenek mind a kormánnyal, mind az ellenzékkel. Különösen a baloldal előtt állnak nagy feladatok, ha komolyan meg akarja szorítani Orbánt. A tegnapelőtti közös fellépés nem tudja leplezni, hogy személyes hiúságok állnak a valóban ütőképes összefogás útjában. Le Figaro 1. Az újság szakértőkre hivatkozva azt állítja, hogy Putyin hatalomra kerülése óta megkétszereződött az orosz hírszerzés tevékenysége, sőt az még a hideg háború előtti szinthez képest is bővült. A szolgálat főleg a volt szovjet tagállamokban aktív, de az EU és a NATO gyors nyitása kedvező alkalmat kínál az SZVR számára a kelet-európai országokban is, ahol újra mozgósítják az alvó ügynököket a beszivárgás érdekében. Egy brüsszeli diplomata elárulta, hogy a belga fővárosban, ahol az Észak-Atlanti Szövetség, az unió, valamint az Európai Védelmi Ügynökség központja is van, nemrégiben diszkréten elbocsátottak több magyar és bolgár munkatársat, mert az oroszoknak dolgoztak. 2. A lap átvette a Welt am Sonntag cikkét Szegedi Csanád megtéréséről. Az FAZ hosszú cikkben elemzi, hogy a korlátozott számú orvosegyetemi helyek miatt egyre több német diák megy medikusnak Kelet-Európába, és külön is kitér arra, hogy a Szász Körzeti Orvosi Kamara ösztöndíjával immár rendszeresen tanulnak német fiatalok a Pécsi Egyetemen. Kanadai Hírlap (Forrás: Galamus) A magyar demokráciát fenyegető veszélyekre figyelmeztet közleményében a Kanadai-Magyar Demokratikus Charta. A montreali székhelyű független, globális emberi jogvédő csoport rámutat, hogy Magyarországnak Orbán Viktor alatt az a kétes dicsőség jut osztályrészéül, hogy az első olyan uniós állam, amelyben a demokrácia veszélyeztetett fajjá vált – amint azt a Velencei Bizottság, az Európai Parlament is megállapította. Az európai törvényhozók számára az egyik fő veszély az Orbán-kabinet pontosan kimutatható törekvése a politikai vita, a verseny és a másként gondolkodás kikapcsolására. Az új választási törvény pedig maximalizálni igyekszik a “nemzeti együttműködési rendszer” előnyét. A héten Észak-Amerikában járt e jogszabály szellemi atyja, Áder János, hogy az adófizetők pénzén híveket toborozzon egyre kevésbé népszerű és egyre radikálisabban jobboldali párttársainak. A Kanadai-Magyar Demokratiksu Charta felhívja az ottawai és az amerikai kormányzatot, valamint az aggódó állampolgárokat, hogy figyeljenek alaposan oda a magyar vezetésre, mert az ki akarja terjeszteni az antidemokratikus gyakorlatot. Az állásfoglalás úgy fogalmaz, hogy tiszteletben kell tartani a szabad és tisztességes versenyt, az átlátható kampányfinanszírozás szabályait. És veszedelmes precedens jöhet létre, ha a szavazásra jogosult kettős államok révén olyan választási gyakorlat jelenik meg, amely ellentétes az amerikai és kanadai törvények betűjével és szellemével. nzz.ch/aktuell/international/reportagen-und-analysen/unversoehnliche-lager-stehen-sich-gegenueber-1.18172673 nytimes/2013/10/25/opinion/anti-semitism-in-hungary.html independent.co.uk/news/world/europe/why-the-children-of-the-romany-are-made-to-suffer-8902447.html?origin=internalSearch economist/news/europe/21588433-can-left-win-next-years-elections-bitter-battle-ahead faz.net/aktuell/beruf-chance/arbeitswelt/aerzte-und-kliniken/medizinstudium-auf-der-flucht-vor-dem-nc-12622786.html lefigaro.fr/international/2013/10/24/01003-20131024ARTFIG00569-les-espions-russes-reprennent-pied-en-europe.php lefigaro.fr/international/2013/10/24/01003-20131024ARTFIG00474-hongrie-un-ancien-leader-d-extreme-droite-se-convertit-au-judaisme.php kanadaihirlap/2013/10/23/hungarys-president-launches-countrys-election-campaign-in-canada/
Posted on: Fri, 25 Oct 2013 10:03:48 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015