allasstratega.hu Diplomások, fiatalok és munkanélküliek - mi lehet a megoldás? Az utóbbi 10 évben a 15–24 éves korosztálynak szinte töretlenül, folyamatosan növekvő munkanélküliségi rátája után idén már mérsékelten csökkenő, ám még mindig riasztó adatokat tett közzé a KSH. A korcsoport 27,8 százalékos rátája majdnem háromszorosa a munkaképes korúakra vetített, 10,1 százalékos átlagnak. Az oktatás expanziójának köszönhetően a diplomások száma ugyan egyre növekszik, és − bár a felsőfokú végzettség alapvetően javítja az elhelyezkedési esélyeket − a fiatalok foglalkoztatási mutatójában ez a hatás még alig érzékelhető. Az Európai Unió többi országában is hasonló a helyzet: az Eurostat adatai szerint a 25 éven aluliak munkanélküliségi rátája az EU egészében 23%, az euró-zónában pedig ennél is magasabb, közel 24 százalék. Ám az Európai Unió államai között vannak olyanok is, ahol ezek az adatok még sötétebb képet mutatnak! Olaszországban és Portugáliában például a fiatalkorú állástalanok aránya meghaladja a 40, Görögországban és Spanyolországban pedig az 50 százalékot is. Nem csupán az Európai Unióban, de a legtöbb fejlett gazdaságban hasonló gondokkal küzdenek, hiszen az Egyesült Államokban és Japánban is a fiatalok munkanélküliségi rátája közel duplája a teljes népességre vetített aránynak. Miért okoz gondot a fiataloknak világszerte az elhelyezkedés? - Nem megfelelőek a szakmai ismereteik, vagy esetleg nem tudnak idegen nyelveket? - Nem tudják, hol és hogyan kell állást keresni? - Nincs szakmai tapasztalatuk? - Irreálisak az elvárásaik, és az nem találkozik a munkáltatók lehetőségeivel? - Nem tudják, hogy miként viselkedjenek a kiválasztási folyamat során, és ezért kisebb az esélyük, hogy az állást kínáló cégek őket választják? - Egyszerűen csak nem őket keresik a munkáltatók? - Esetleg nem is szeretnének még igazán dolgozni? Lényeges kiemelni, hogy hazánkban a fiataloknak több mint a fele (55 százalék) informális kapcsolatokon keresztül jut munkához – a személyes ismeretséget felhasználó álláskeresés tehát egyértelműen hatékony módszernek nevezhető. Érdemes kihangsúlyozni, hogy ebbe a kategóriába nem csupán a szülők, rokonok és ismerősök ajánlása sorolható, hanem akár a diákévek alatt szerzett munkatapasztalathoz kapcsolódó ismertségi háló is támogathatja a későbbi elhelyezkedést. A fentiekből logikusan következik az a kérdés, hogy ha többen dolgoznának tanulmányaik alatt, akkor vajon az a fiatalok munkanélküliségi rátájának csökkenéséhez vezetne? Érdemes hát megvizsgálni a munkaerőpiacot is, azt, hogy milyen előnnyel indulnak a munkáért folytatott küzdelemben azok, akik diákéveik alatt munkát vállaltak. A 2012-ben egyetemet/főiskolát végzettek közel kétharmada vállalt munkát a hallgatói évek alatt (A Diplomás Pályakövető Rendszer "Frissdiplomások 2012" c. kutatása alapján). Melyek a munkavégzés jellemző fajtái? Melyik képzési területen mi a jellemző? A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) kutatásából az is kiderül, hogy a hallgatók közel kétharmada végzett tanulmányi szakterületéhez nem kapcsolódó munkát is, közel ugyanennyien szakterületükhöz illeszkedő munkakörben is dolgoztak, míg több mint kétharmaduk végzett tanulmányai alatt szakmai gyakorlatot – kötelező vagy szabadon választható formában (a megkérdezett diákok több választ is jelölhettek). A főállású munkavégzés összességében ugyan meglepően magas arányt mutat (45 százalék), ám ebből csupán a hallgatók 16,5 százaléka tanult nappali tagozaton. Az iskolaszövetkezeti szektor két érdekképviseleti szervezetének (DiákÉSZ és ISZOSZ) 2013-ban napvilágot látott kutatási eredményei alapján azok, akik a diákévek alatt dolgoztak (és már végeztek), legnagyobb arányban (85 százalék) valamely iskolaszövetkezeten keresztül vállaltak munkát – így ez a legjelentősebb munkaközvetítő közeg. Szakmai munkavégzésre leginkább ezeken a területeken volt lehetőség (a DPR 2012-es kutatása szerint): 1. Informatika és művészeti 2. Műszaki 3. Közigazgatási 4. Orvos- és egészségtudományi A többi területen – kiemelten az agrár, sporttudományi és társadalomtudományi – túlnyomórészt nem szakmai munkát végeztek a hallgatók. Ide sorolható a klasszikus diákmunka számos területe (például szórólapozás, fizikai munkák), valamint az önkéntes munka és a különböző egyetemi/főiskolai diákszövetkezetekben végzett tevékenységek is. Pénz vs. gyakorlat – avagy miért dolgoznak a diákok? Az iskolaszövetkezeteknél jelenleg vagy korábban dolgozó megkérdezettek közel 90%-a szerint a diákévek alatt végzett munka előnye, hogy így lehetőségük van megismerni különböző munkaköröket, munkakultúrákat és olyan, a munkájukhoz kapcsolódó tulajdonságokat sajátítanak el, mint például a csapatmunka és a felelősségteljes, pontos munkavégzés. Több mint harmaduk állítása szerint az, hogy a diákéveik alatt dolgoztak, illetve dolgoznak, alapot adott a saját képességeik, felkészültségük megismerésére, ezenkívül megtanulták a hatékony konfliktuskezelést, a problémamegoldást és a gyors beilleszkedést. A diákok több mint felének a hallgatóként végzett munka célja a szakmai tapasztalatszerzés és saját tanulmányainak finanszírozása is. Segíti-e a diákként végzett munka a későbbi elhelyezkedést? A DPR kutatása alapján azok közül, akik olyan munkát végeztek, ami kapcsolódott a tanulmányaikhoz, közel harmaduk (28,4%) friss diplomásként sikeresen helyezkedett el a korábbi gyakorlati helyén. Így például a szakmai gyakorlat „munkaerőpiaci becsatornázó” szerepe kiemelten fontos tényező lehet, jellemzően a közigazgatási és gazdaságtudományi területeken, legkevésbé pedig a művészeti, bölcsész- vagy agrárképzések esetében. A munkaadók nézőpontja A humánerőforrás-szolgáltató szektor szakértőjeként a HVG Állásbörze főszervezője, Hajdú Csongor elmondta, hogy a vállalatok legtöbbször előnyben részesítik azokat a pályakezdőket, akik már a tanulmányaik ideje alatt szakmai gyakorlatra tettek szert – még akkor is, ha ez a munkatapasztalat csupán néhány hónapos volt. Ennek az az oka, hogy a cégek általában olyan munkavállalókat szeretnének alkalmazni, akiknek nem jelentenek gondot a munkával járó kötöttségek, sem pedig a határidők, ugyanakkor már van némi fogalmuk a csapatmunkáról, és felelősséget tudnak vállalni a rájuk bízott feladatokért, nem mellékesen pedig reálisabb a bérigényük is – emelte ki a szakember. A munkaerőpiac feltérképezése is fontos Bár a fentiek alapján egyértelműen előnyben vannak azok a fiatalok, akik már rendelkeznek némi munkatapasztalattal, de pályakezdőként nem mindig elég a végzettség, adott esetben az idegennyelv-tudás és a munkatapasztalat megléte. A fiataloknak tisztában kell lenniük saját céljaikkal, és azzal is, hogy mit kínál számukra a munkaerőpiac. Emellett nem az sem árt, ha időben elsajátítják a helyes önéletrajzírás fortélyait, vagy úgymond „képbe kerülnek” a kiválasztási folyamat lépéseivel. Mindehhez – beleértve a különböző szektorokat képviselő vállalatok álláskínálatának feltérképezését is – az egyik leghatékonyabb módszer az, ha kihasználják egy állásbörze vagy karriernap szolgáltatásait és a személyes találkozás, információszerzés lehetőségét. hvg.hu
Posted on: Sat, 21 Sep 2013 21:00:11 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015