tény és ami körülötte van Magyarország visszafi zette az IMF hitelt! Már cseppet sem lepődtem meg azon, hogy az IMF hitel visszafizetését kommentáló vélemények között jelentős számban találkoztam egy egyértelműen pozitív gazdasági eredmény negatív színben való beállítási törekvésével. A globalizmus érdekeit kiszolgáló véleményhatalmi elitek egy percig sem tudnak fegyverszünetet tartani, és a kétségkívül jelentős társadalmi konfl iktusok vállalása árán megjelenő, egyébként általuk elvárt és diktált gazdasági eredményeket értékükön és helyükön kezelni. Még az sem riasztja vissza őket, hogy a Magyar Kormány valamennyi patrióta intézkedését tarthatatlannak, kiszámíthatatlannak és hosszú távon gazdasági hátránnyal járónak minősítő véleményhalmaz együttes cáfolatát adhatja, hogy egyetlen egy esetet sem tudunk kiragadni, amikor kiléptek volna szerepkörükből és azt mondták volna: ez igen, ez jól van, ezt így kell csinálni. Mára már egyre nyilvánvalóbb az egész magyar társadalom számára, hogy nem lehetséges az, amit a globális véleményhatalom állít, miszerint az Orbán-kormány önmaga és Magyarország ellensége lenne. Egyre inkább világossá válik, hogy Magyarország saját erőforrásai megvédése érdekében folytatott gazdasági tevékenysége eredményekkel jár. Jól bizonyítja ezt az állítást az az összehasonlító adatsor, amely a Magyarországon megtermelt össztermék (GDP) és a Magyarországon felhasznált erőforrások (GNI) arányát mutatja be (lásd. táblázat). A globális hatalmi pénzszivattyúk megfékezésére hozott valamennyi, nemzetgazdaságot védő intézkedés e tekintetben nemcsak hogy helyénvaló volt, hanem szükségszerűnek is minősíthető. Már 2010-ben elkezdett javulni az arány, és ha mértékében a folyamat lassult is, de a tendencia tetten érhető. De nézzük meg az IMF hitel kapcsán a rideg tényeket 2008 októberében Magyarország a pénzügyi államcsőd elkerülése érdekében hitelfelvételre kényszerült! Az IMF-fel kötött szerződés szerint az egyes lehívások törlesztésére – két év türelmi idővel – 2014 márciusáig, nyolc egyenlő mértékű részlet keretében kellett sort keríteni. Mindezek alapján a törlesztés 2010 utolsó negyedében kezdődött. Az utána következő két esztendőben kellett visszafi zetni a hitel oroszlánrészét, ez 2011-ben mintegy 1150 milliárd, 2012-ben pedig több mint 900 milliárd forintos összeget jelentett. 2013. augusztus 12-én Magyarország az utolsó részletet előtörlesztés keretében teljesítette. Az egyik, kétség kívül igaz megállapítás az lehet, hogy volt egy kormány, amelyik úgy gazdálkodott, hogy csak külső forrás bevonásával tudta fi zetőképességét fenntartani. A másik, valószínűleg megcáfolhatatlan állítás, hogy a hitelszerződést úgy sikerült megalkotni, hogy pusztán merő véletlenségből a felvett összeget és kamatait a következő kormánynak kellett visszafi zetnie. A harmadik valószínűsíthetően elfogadható álláspont, hogy miközben a véleményhatalmi elitek kiszolgálóiként megjelenő elemzők csakis és kizárólag az utolsó törlesztő részlet kifi zetésének időpontjáról polemizálnak, nem kívánnak abban a kérdésben megnyilvánulni, hogy itt valójában az egész hitel előtörlesztéséről van szó. Az IMF hitel teljes visszafizetésével Magyarország fontos lépést tesz az egyre nagyobb arányú piaci fi nanszírozás felé, és emellett kamatmegtakarítást is biztosít a költségvetés számára. A GDP-arányos államadósságot rövidtávon nagyjából 2,2 százalékponttal csökkenti. A fenti tényeken túlmenően azonban véleményem szerint az idő előtti visszafi zetésnek leginkább szimbolikus jelentősége van. A kormány tudja kommunikálni, hogy Magyarország pénzügyei rendben vannak, fegyelmezett az államháztartás, és a gazdasági növekedés érzékelhető elindulása már inkább függ a külső gazdasági tényezőktől, mint Magyarország belső állapotaitól. Az IMF „segítségnek” mindig nagy ára van. Az elmúlt néhány év során kivétel nélkül megbukott minden olyan kormány, amely elfogadta az IMF „segítségnek” álcázott diktátumát. A szimbolikus hatást tehát fokozza, hogy Magyarországnak már nem kell egy olyan nemzetközi szervezettel függésbe kerülnie, amely nyíltan és kérlelhetetlenül bele kíván szólni az általa segélyezett országok gazdaságpolitikájába. A véleményhatalom e tekintetben is megtalálta a megfelelő kifejezést. Lépten-nyomon halljuk, hogy a válságba került országok (Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország) megmentése fejében „strukturális reformokat” követel az IMF és az Európai Bizottság. Szépen hangzik a strukturális reform kifejezés, de mit is sugall valójában. Az első sugallata az, hogy ti népek magatoknak köszönhetitek sorsotokat, rossz struktúrában termeltek, felelőtlenül pazaroltok, és aztán tessék itt az eredménye, a fenyegető defi cit és a növekvő államadósság. A második sugallata pedig az, hogy nálunk van a megoldás, a bölcsek köve, mi tudjuk, hogy milyen reformokat kell végrehajtani, és MAJD-AZUTÁNJOBB- LESZ. (Na ez a majd ezután jobb lesz még sehol sem jött el.) A strukturális reform magyarul az elosztási arányok megváltoztatására utal. Ezzel valójában egyet lehet érteni, csak az irányultságát kell meghatározni. Mi úgy gondoljuk, hogy hamis az az állítás, hogy az emberek és a népek túlfogyasztanának. Az általuk megtermelt értékekből a globális hatalmi rendszerek elszívó nagyságrendje a túlzott mértékű. Az IMF által szorgalmazott strukturális reformok azonban mindig az elosztási rendszerek olyképpen történő módosítását célozzák, hogy az arányok továbbra is a kis emberek kárára változzanak. Egy-két elgondolkoztató adatsor, no comment • Európa a világnépesség 8 százalékát és a globális termelés 25 százalékát adja, viszont a világon összesen kifi zetett szociális juttatások 50 százalékát Európában folyósítják. • Az EU 27 tagállamának teljes adósságállománya 11 000 milliárd euró, az éves adósságszolgálati teher 2000 milliárd euró, és az újonnan felvett hitelek értéke eléri az évi 400 milliárd eurót. Így az európai hitelállomány naponta 1,2 milliárd euróval növekszik. • Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések értéke 2009-ben 1,9 milliárd dollárra csökkent a pénzügyi válság hatására, 2010-ben azonban 2,2 milliárd, 2011- ben már 4,9 milliárd dollárnak megfelelő működőtőke érkezett az országba. Tavaly pedig csaknem megháromszorozódott a működőtőke-beáramlás az előző évihez képest, megközelítve a 14 milliárd dollárt. Vereczkey Zoltán
Posted on: Fri, 06 Sep 2013 09:55:04 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015