A Szent Korona Örmény vonatkozásairól tartottak előadást Gyergyószentmiklóson. Tudtad, hogy a Magyar Szent Korona zománcképeit örmény szerzetesek készíthették? lexikon.katolikus.hu/M/Magyar%20Szent%20Korona.html - ha érdekel, keress utána, sok érdekességet találhatsz és jó lenne, ha érdekelne, mert fontos része a magyarság megmaradásának. II. A ~ készítésének helye és ideje. A ~n nincs olyan közvetlen jelzés, mely a készítés helyére és időpontjára utalna. Ezért készítési helyének meghatározásakor az egyedüli helyes kiinduló pont az, hogy olyan műhelyt kell keresni, melyben mind az egész aranyműves építmény, mind a zománcképek elkészülhettek. Ehhez egyetlen tud-os módszer az összehasonlítás. - Az első vizsgálat arra irányult, hogy a tudomány által biztosan bizáncinak tartott ötvösműveken föllelhetőek-e a ~ arany építményének technikai jellemzői? Az eredmény: nem. - Hasonló vizsgálattal tisztázódott, hogy a ~ nem lehet sem Ny-, sem D-európai alkotás. - Ezután olyan ötvösműveket kellett keresni, amelyeken a ~n alkalmazott technikai megoldások is föllelhetők. Ezeknek az ötvösműveknek 3 fő csoportja van: az 1. csoporthoz olyan ötvösművek tartoznak, amelyeket Ny-i kincstárakban őriznek, eredeti v. átalakított formában vannak ma jelen, és minden valószínűség szerint a Nagy Károly (ur. 768-814) által elrabolt, majd szétosztott hun-avar kincsből valók; a 2. csoportba azok a kincsek tartoznak, amelyek ma főleg grúziai, kijevi és szentpétervári kincstárakban vannak, kaukázusi készítmények, technikájuk az 1. csop-hoz tartozó kincsekével egyező, s így meghatározzák az 1. csop-ba tartozó művek készítési helyét; a 3. csoportba tartozó régészeti leletek a Kr. e. 5. sz.-Kr. u. 5. sz. közötti időből valók, az első 2 tárgycsoporttal azonos technikával készültek, hun készítmények, s meghatározzák az első 2 csoportba tartozó kincsek készítési idejét. A 3 csop. együttesen meghatározza a ~ lehetséges készítési helyét és idejét. - 1) Az első csoportba tartozó fontosabb darabok: Attila kannája (St. Maurice, Svájc), a ~val gyöngydrót-, filigrán-, kőfoglalat- és zománc-azonosság. Nagy Károly talizmánja (Reims, Fro.), a ~val gyöngydrót-, filigrán-, kőfoglalat-, gyöngyfoglalat-azonosság. Tör. tál (Olo., Velence, Szt Márk-szegyh.), azonosság a ~ grúziai párhuzamaival. St. Fides házioltár (Conques, Aquitánia, Fro.), a ~val zománc-, filigrán-, kőfoglalat-, gyöngyfoglalat- és gyöngydrót-azonosság. Hun király szobra (uo.), az Attila-kanna köréhez tartozik, hun-avar szerszámok használatával készült, a szobor viselete az Arsakida család divatja szerinti. A szobornak Kr. előtti és utáni hun régészeti párhuzamai is vannak. A Touli könyvtábla (Párizs, Nemzeti Kvtár), a ~val filigrán-, gyöngydrót-, kőfoglalat-, gyöngyfoglalat-azonosság; lyukas zománcainak készítési módja a ~ Mennyei Atyát ábrázoló lyukas zománcképével azonos. A Metzi könyvtábla (Metz, Fro.), a ~val gyöngydrót-, filigrán-, kőfoglalat-, gyöngyfoglalat-azonosság. Szt Oszvald ereklyetartójának kis koronája (Hildesheim, No.), két hun karkötőből készült, a ~val gyöngydrót-, filigrán-, foglalat- és zománc-azonosság. Nagy Károly alfája (Conques, Aquitánia, Fro.), a ~val gyöngydrót-, kőfoglalat-, gyöngyfoglalat- és filigrán-azonosság. A Pipin-bursa (uo.), közép-ázsiai formájú hun halotti urna (a hunok hamvasztották halottaikat!), a ~ kaukázusi párhuzamaihoz és a Gizella-kincshez tartozik. Hun halotti urna (Conques, Aquitánia, Fro.), a ~ hun párhuzamaihoz tartozik. Közvetlenül kapcsolódik É-kaukázusi hun leletekhez és a szeged-nagyszéksósi hun kincshez. A kölni zománcos kereszt v. Anno-kereszt (Köln, szegyh. kincstára, No.), fából készült kettős kereszt zománcos szárvégekkel. A ~ keresztpántjának zománcképeivel és kaukázusi zománcokkal való teljes azonosság. A Gizella-kereszt (München, No.), a kereszt első lapjának borítása egy kaukázusi ikon keretéből készült, a ~val kőfoglalat-, gyöngyfoglalat- és zománc-azonosság. Mathilde-kereszt (Essen, dómkincstár, No.), a ~ zománcképeivel azonos kaukázusi zománcok fölhasználásával készült. Theophanu-kereszt (uo.), a ~éval azonos technikájú, hun mintázatú zománcképek fölhasználásával készült. Esseni körmeneti kereszt (uo.), eredeti, kaukázusi készítésű körmeneti kereszt. Ez volt a minta a Ny-i keresztekhez. A ~val való zománc-azonosság. Esseni csóktábla (uo.), a ~val rokon kaukázusi, hun zománcképek fölhasználásával készült. Uta-kódex (München, No.), a kódex borítója eredeti kaukázusi, domborított, trónoló Krisztussal és a ~ ap-képeivel azonos technikájú, hun jelképrendszerű zománcképek fölhasználásával készült. Arany ikon v. Wittelsbach-ikon (uo.): a Megfeszített zománcozott arany ikonja, a ~ legfontosabb Ny-i kormeghatározó párhuzama: angyalai olyanok, mint a ~ angyalai, katonái olyan ruhában vannak, mint a ~ katonái. Az ikon katonái Attila elithadseregének ruházatát viselik, akárcsak a ~n ábrázolt katonaszentek. Ezen az ikonon Szűz Mária ruháját hun cikáda fibulák (főrangú hun nők ruhadíszei) díszítik. A vatikáni arany ikon (Róma), az ikonon látható a trónoló Krisztus képe, a ~ ítélő Krisztus-képének a párja. Ezen az ikonon is hun cikáda fibulák díszítik Szűz Mária ruháját. A Gizella-kincs. No-i múz-okban őrzött kirnői ékszerkészlet, mely nyakékekből, mellboglárokból, ruhatűkből, fülbevalókból és gyűrűkből áll. Az ékszerek a ~val kőfoglalat-, gyöngyfoglalat-, gyöngydrót-, filigrán- és zománc-azonosságot mutatnak. Két mellbogláron olyan, középen lyukas zománckép van, mint a ~ Mennyei Atya-képe, és a lyukak itt is arra szolgáltak, hogy azok által valamit odaerősítsenek. A ~n ez pillanatnyilag a kereszt, a két mellbogláron pedig egy-egy kőfoglalat. A Magyar Koronázási Jogar. Elkészítési módja szerint szorosan a ~hoz tartozó mezopotámiai stílusú jogar, kristálygömbje iráni csiszolású. Az első tárgycsoportba tehát egy Ny-on található kir. és kirnői ékszerkészlet tartozik. Ennek az ékszeregyüttesnek része a ~ is. - 2) A második csoport legfontosabb darabjai: A szentpétervári arany ikon (Szentpétervár, Oroszo.). Ez az ikon a müncheni arany ikon párja. A grúziai arany ikon (Tbiliszi, Grúzia). Ez az ikon a ~ zománcképeinek, a müncheni és a szentpétervári arany ikonnak a párja. A Gelati-ikon (Tbiliszi, Grúzia). Zománcképei a ~ ap-képeinek a párjai. A Kortskéli-ikon (Tbiliszi, Grúzia). Zománcképei a ~ ap-képeinek a párjai. A Kobi-ikon (Tbiliszi, Grúzia). Az ikon kicsi kerek zománcképecskéi az Attila-kanna zománcainak párjai. Az ikon 9 nagyobb zománcképe a ~ keresztpántján lévő 9 zománckép párja, mert az arcok megrajzolási módja megegyezik. A Tsilkáni-ikon (Tbiliszi, Grúzia). Az ikonon Szűz Mária dicsfényének zománcai a ~ ap-képeinek párjai, Szt Teodor-képei a ~ra utólag fölszerelt Geobicász-kép legközelebbi párjai. Az ikon Szt Damjánt és Szt Pantaleont ábrázoló zománcképei a ~ Szt Damjánt és Szt Kozmát ábrázoló zománcképeinek legközelebbi párjai. A kaukázusi korona öt zománcképe (Khakhuli triptychon, Tbiliszi, Grúzia). Az öt zománckép Szt Györgyöt, Szt Mihály arkangyalt, az ítélő Krisztust, Szűz Máriát és Szt Demetert ábrázolja, a ~ abroncsának elején lévő öt zománcképhez hasonlóan. A katonaszentek és az arkangyalok fejeinek megrajzolása a két képsorozatban oly mértékig hasonló, hogy arra csak az egy mintarajz használata és az egy műhelyben történt készítés adhat magyarázatot. Szőnyegmintás kereszt (uaz). E zománcozott kereszt mintázata teljesen megegyezik a ~ ap-képein lévő szőnyegmintákkal. Trónoló Krisztus (uaz). Ez is egy abroncskoronáról való zománckép, mely a ~ oromzati, trónoló Krisztust ábrázoló zománcképének és a vatikáni arany ikonnak a legközelebbi párja. Zománcos táblák (uaz). A táblácskák, a kölni zománcos kereszt és a ~ között zománc-azonosság van. A táblácskákon olyan háromszögletű zafír kövek vannak, mint a ~ elején lévő. A 2. tárgycsoport a Kaukázus környékén készült, s így meghatározza, hogy az első tárgycsoport és a bele tartozó ~ szintén a Kaukázus térségében készült. - 3) A harmadik csoportba tartozó tárgyak közül a legfontosabbak: Az arany ruhás ember (Kazakisztán, Eszik-kurgán). Kr. e. 5. sz. hun munka. Arany ruhadíszei meghatározzák a ~ katonaszentjei öltözékének népi hovatartozását. Arany ruhadíszek és harisnyadíszek (Kazakisztán). Kr. e. 6-5. sz. Meghatározzák a conquesi hun szobor lehetséges készítési helyét és a müncheni arany ikon katonái, a szentpétervári arany ikon katonája, a grúziai arany ikon katonája, valamint a ~ katonaszentjei viseletének nemzetiségét és korát. A csákvári hun övcsat (Mo.), Kr. u. 4. sz. munka. A csaton lévő díszítmény megegyezik a kazakisztáni hun ruhadíszekkel, a müncheni arany ikon katonáinak és a grúziai arany ikon katonájának harisnyadíszével. Eu-ban speciálisan 4. sz. hun ruhadísz, amely meghatározza az arany ikonok és a ~ korát. Hun cikáda fibulák. Kr. u. 4-5. sz. munkák. Meghatározzák az arany ikonok és a ~ készítésének korát. A regölyi hun övcsat (Regöly, Mo.). Kr. u. 4-5. sz. munka. A csat formája és vastag rekeszes zománctechnikája egyezik a ~ pártájának díszeivel, így meghatározza a ~ készítésének korát. Hun női pártakorona (Krím-fszg., Ukrajna). Kr. u. 4. sz. munka. A ~ pártájával rokon, ezért meghatározza a ~ készítésének korát. Ker. hun női pártakorona (uo.). Kr. u. 4. sz. munka. A ~ pártájával rokon, ezért meghatározza a ~ készítésének korát. - A 3. tárgycsoport eldönti, hogy az egész kincslelet együtt, benne a ~val hun megrendelésre készült, az európai hun-korban egy kaukázusi magyar műhelyben. A készítés idejének lehetséges felső határa 1000, ugyanis ekkor verték Szt István koronázási emlékpénzeit (nagyharsányi pénzlelet), melyeken már megjelenítették a ~t „királyi állam” körirattal. Korban közel áll ehhez a pénzhez a koronázási palást, amelyen szintén ábrázolták a ~t Szt Bertalan ap. fején. A készítés lehetséges alsó határa Kr. u. 303, Szt Kozma, Damján, György és Demeter vértanúságának éve. - Formáját tekintve a ~ a közép-ázsiai hun keresztpántos koronák formáját követi. Ezek mai utódai a sámánkoronák. Keresztpántos fejékek ismertek a dunhuangi barlangtemplomokból (Kr. u. 3. sz.) s a közép-ázsiai ötvösművek között (6. sz.). Keresztpántos koronája van a Kr. u. 1-5. sz: Közép-Ázsiában készült Arsakida hun kir-szobornak (ma a D-fro-i Aquitánia Conques városában). A ~ pártájának K-i elődei: csúcsos pártás koronákat viseltek az ókori perzsa kir-ok (→tiara), az Arsakida örmény kir-ok (Kr. e. 150-Kr. u. 150). A két, krím-félszigeti pártás hun női korona (Kr. u. 4. sz.) is a ~ párhuzama. A Kr. u. 4-6. sz: a Kaukázustól D-re fekvő ómagyar és előgrúz uralkodók viseltek olyan abroncskoronákat, amelyek elején kiálló íves oromdísz volt. Attilának is volt egy ilyen koronája, ezt később Orseolo Péter adta a ném. cs-nak, aki Rómába küldte (rajza látható a pápai regesztrumkönyvben). A ~ formája a fenti három koronatípus ötvözete. A fenti 3 koronatípusnak és az aranyműves tudásnak, valamint a K-i ker. képalkotási hagyományoknak és a Szentháromság-tannak egyidejű ismerete és használata volt szükséges ahhoz, hogy a ~t megtervezhessék és elkészíthessék. Ez a helyzet a Kr. u. 4. sz. 70-es éveiben állt fenn a Kaukázus térségében a közép-ázsiai hunok Ny-ra vonulása idején. Bizonyítható, hogy ebben az időben a Kaukázustól D-re egy magyarok és hunok által lakott ker. ország állt fenn, magyar nyelvű ország-, tartomány-, hegy-, víz- és városnevekkel. Püspöke 325: részt vett a niceai zsinaton. A ~ megrendelője a hun udvar volt, ugyanis a 3 fent említett arany ikon katonáit és a ~ katonaszentjeit az említett ukrajnai, kazakisztáni és mo-i régészeti leletek tanúsága szerint a hun elithadsereg viseletében ábrázolták. A hunok 373: elhagyták a Kaukázus térségét. Ekkor a megrendelő és a készítő műhely szétvált, így a 373-as évszámot kell a ~ elkészítésének lehetséges fölső határaként elfogadnunk. A tarihi Üngürüsz c. m. őskrónika szerint 373: (v. valamivel ez előtt) halt meg az a hun nagykirály, aki ker. volt, a Kaukázusban nevelkedett, és így ő lehetett a ~ megrendelője. A krónika szerint Hunornak hívták. - IV. A ~ őstörténete (az Üngürüsz őskrónika alapján). A ~ a kaukázusi Egre-országban (ker. magyar állam a Fekete-tenger K-i partvidékén) készült, mint a Hun Birodalom koronája, valamint a hozzá tartozó kir. és kirnői ékszerkészlet. Készítésének ideje Kr. u. 370-73. A valószínűsített megrendelő egy Hunor néven ismert személy, az Arsakida hun uralkodócsalád tagja, Balambér hun nagykirály veje és utóda. Az őskrónika szerint 373: Hunor égi jel alapján elhatározta, hogy a hunoknak el kell foglalniuk Pannóniát és Eu-t. A támadást előkészítő seregszemle után azonban meghalt. Utóda, a családjából való Kattar (v. Kádár) vezér haditanácsa azonban elhatározta, hogy teljesítik Hunor végakaratát. Elindultak Pannónia felé, s 430 k. Pannóniában, Szikambriában (róm. alapítású város a Pilis-hegység egyik Duna-parti völgyében Esztergom közelében) kir-lyá koronázták →Attilát. A koronázás minden bizonnyal a ~val történt. Attila 451: a catalaunumi csatában (a vízigót királyság ter-én, Toulouse és az Atlanti-óceán között) megsemmisítette a ny-róm. hadakat, s 452: Róma felé indult, hogy ott cs-rá koronáztassa magát. Útközben azonban álmot látott, melyben Jézus Krisztus angyala közölte vele, hogy ha megkíméli Rómát, utódai egyike a p-tól megkapja (visszakapja) az örök érvényű koronát. Attila kezdetben nem akart engedelmeskedni az álomnak, s tovább vonult Róma felé. Egy látomás késztette terve megváltoztatására: a Nagy Szt Leó p-val (ur. 440-461) való találkozáskor Szt Leó mellett látta Szt Pétert és Szt Pált, mint a pápa védelmezőit. Attila visszafordult, s cs-rá koronázása elmaradt. - 453: Attila fia, Irnák/Csaba a családi kincstárral visszavonult K-re, ahol a Fekete-tenger partján még találkozott nagyapjával, Bendegúzzal. Magával vitte a ~t is. 568: a hunoknál tovább öröklődő ~ az avar-hunok ugyancsak Arsakida származású uralkodócsaládjával együtt visszajött a Kárpát-medencébe. 795-96: Nagy Károly frank kir. 5 rablóhadjáratban kifosztotta az Avar Birod. közp. kincstárait, s az ott talált aranyat, ezüstöt, selymet és más kincseket 5x14 társzekérrel Aachenbe vitette. A kincsek között volt az avarok jogara és a ~ is. - 800: Nagy Károly Rómában a ~val koronáztatta magát cs-rá. Kr. u. 814: Nagy Károlyt a ~val és a koronázási jogarral együtt temették el. - 999 karácsonyán III. Ottó ném-róm. cs. (ur. 996-1002) a lengy. uralkodónak ígérte Attila koronáját, a ~t, miközben azt István m. fejedelem is (vissza)követelte. III. Ottó 1000. III-IV: megkerestette és személyesen föl is tárta Nagy Károly sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a ~t, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. X. 2: érkezett meg. - Ottó és II. Szilveszter p. (ur. 999-1003) úgy döntött, hogy a ~t a lengy. uralkodónak szolgáltatják ki. II. Szilveszter p. azonban álmot látott, melyben Gábriel arkangyal arra figyelmeztette, hogy a ~t ne a lengy-eknek adja, hanem annak a követnek, aki másnap reggel érkezik. Másnap reggel az Arsakida családból származó István magyar fejed. követe, (Szt) Asztrik apát érkezett és kérte a ~t. Szilveszter p. megáldotta a ~t, és egy apostoli keresztet is küldött vele együtt, valamint egy levelet, melyben Szt István kir-t ap. jogokkal ruházta föl. 1000 karácsonya előtt Szt István a ~ leegyszerűsített képével emlékpénzt veretett, a ~ képe körül REGIA CIVITAS (= királyi állam) körirattal. Ezzel kinyilvánította, hogy a ~t nemcsak az Istentől származó földi hatalom közvetítőjének, hanem egyben a magyar állam megtestesítőjének is tekinti. A ~ ezenkívül a Kárpát-medencei hun, avar és m. állam jogfolytonosságát is megtestesíti. 1000 karácsonyán Szt Istvánt a ~val a pápa, s ezáltal Isten áldásával Mo. kir-ává koronázták. - 1015 k. Szt István az Intelmekben Mo. alaptörvényét is lefektette, s a ~ban helyezte el a Mo. fölötti főhatalmat is. Ezáltal a ~ jogi személlyé vált, s megszületett a Szent Korona-tan alapja. A Szt Imre hg. megkoronázására készített →koronázási paláston (1031) Szt Bertalan ap. fején ábrázolták a ~t, jelezvén, hogy Szt István nagy-örményországi Arsakida őseit és az ott élő m-okat Szt Bertalan ap. már térítette. - 1031-38: Szt István többször is Szűz Mária gyámságába adta Mo-ot. Halála előtt, 1038. VIII. 15: (Nagyboldogasszony napján) orsz-át és koronáját Szűz Máriának adta örökségbe. Ezzel utódai nevében is lemondott a Mo. fölötti tulajdonjogról és a főhatalomról. Ez az örökbeadás a római jogi mancipátusi örökbeadási szerződés szerint közjogilag is hitelesen ment végbe. Mo. ettől fogva Szűz Mária birtoka, országa és alattvalója; nincs szakrális földi uralkodója, mivel ezt a tisztet Szűz Mária tölti be, akinek Mo. fölötti főhatalmát a ~ képviseli. - Tovább a fenti linken olvashatsz róla...
Posted on: Mon, 17 Jun 2013 19:57:18 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015