"A nők táskája kétségtelenül civilizációnk legnagyobb vívmányai közé tartozik. Én afelé hajlok, hogy a fejlődés eszközének tekintsem, ugyanis a női nem felsőbbrendűségének kétségtelen bizonyítéka. Aki valaha is vetett egy pillantást egy kézitáska tartalmára, minden bizonnyal igazat ad nekem. A nők ebben tárolják önmaguk egy részét, hogy úgy mondjam, a személyes kódjukat. Mi, férfiak nem csodálkoztunk-e már számtalanszor azon, hogy miért nem szépít meg bennünket egy látogatás az étterem mosdójában, miközben a nők csodálatos változáson mennek keresztül, és teljesen megújulva térnek vissza onnan? A válasz erre az a zűrzavar, amelyet csak a nők táskájában találhatunk meg. Mi, férfiak teletömjük a zsebeinket autókulccsal, pénzzel és cigarettával, míg a nők testhez simuló ruhákban feszítenek, és nem jönnek zavarba a váratlan szituációktól. Villámgyorsan előkerül a táskából a határidőnapló, helyet ad az öblös pénztárcának, amely viszont műanyag kártyáknak, aprópénznek, emlékeztető céduláknak és családi fotóknak szolgál tárhelyül. Fésű, hajlakk, parfüm, szemceruza, körömlakk és rúzs, mind kozmetikai harci eszköz a hímek meghódításához, de van könnygáz is, hogy távol tartsák maguktól a kevésbé kívánatos példányokat. A kontaktlencsék és olvasószemüvegek egy könyvvel osztják meg az oldalzsebeket, míg kulcscsomók és fülbevalók néhány levél Aszpirinnel, intimbetéttel és a híres fogamzásgátló pirulával élnek meghitt életet az alsóbb régiókban. És ne felejtsük el a mobiltelefont sem, amely a férfiak kabátján dudorokat okoz. Nem így a nőknél. Még egy esetleges katasztrófa sem számítana, amennyiben maguknál tudják Mary Poppins-táskájukat. Ha gondolatban megfosztjuk őket táskájuktól, a nők azonnal visszaesnek néhány fejlettségi szinttel, és oda érkeznek, ahol a férfiak a jelen pillanatban állnak. Táska nélkül a nő személyes kódjának darabjai szertehullanának a nagy semmibe. Akár a férfiaknak, nekik is ide meg oda kellene tömködni a mindennapi élethez szükséges kellékeket, ami - valljuk be - nem lenne szép látvány, és a legtöbb dolog otthon maradna. A holmik keresése állandósulna, a női csoda történelemmé vedlene, a zűrzavar pedig általánossá válna. Az egész dráma akkor fejti ki legszembetűnőbben a hatását, amikor egy ilyen táska kiszakad: tulajdonosa azon nyomban elveszíti önazonosságát, a belső rend immár szétterülve hever a járdán, belegurul a csatornába, és laposra nyomják az autókerekek. A napnak onnantól kezdve lőttek. „Ki vagyok?", a kérdés a hölgy arcára van írva. Ember vagyok még? Életben vagyok még? Nem, én egy táskájától megfosztott nő vagyok, kevesebb, mint egy elősejt. A hidrotermális kéményem összeomlott, és kisodródtam a nemlétbe, a hádeumba!" -
Posted on: Sun, 15 Sep 2013 20:29:42 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015