Alig fizetnek adót a nagyvállalatok A kisebb vállalkozásnál már a bérjárulék és áfa befizetése is nehézséget okoz, szinte nincs is adóztatható nyereség, addig a legnagyobb vállalatok a milliárdos profitjukat gyakorlatilag egy az egyben ki tudják vonni az adózás alól. Megnéztük Magyarország 10 legnagyobb vállalatának gazdálkodását, és az derült ki: alig adóztak, miközben jelentős mennyiségű osztalékot vettek fel. Ez azt jelenti: nemcsak, hogy nem jutott a profitjukból a köznek, hanem sok esetben még ki is vonták a vállalatból – vagy akár az országból – a tulajdonosok a megtermelt nyereséget. A legnagyobbak közül öt semennyi nyereségadót nem fizetett tavaly, négy csak szimbolikus összeget, s egyetlenegy fizette tényleg meg a 19 százalékos vállalati adót. Ez utóbbi a tavaly hatodik legnagyobb árbevételű finn Nokia volt, amely éppen vonul ki Magyarországról. Egy fityinget se adott le a profitjából a legnagyobb Mol Nyrt., a második legnagyobb Audi Motor Hungária Kft., a harmadik GE Hungary Zrt, az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. és talán a legmegdöbbentőbb módon: a Tesco Globál Áruházak Zrt. sem. Két cég – az E.On Földgáztrade és a Philips – veszteségessége miatt nem adózott. A Samsung Electronics és a Magyar Telekom pedig a nyeresége 19 százalékánál jóval kevesebbet fizetett csak be a költségvetésbe. Sok pénz bukik így a költségvetés Ha a top 10 mindegyike az adózás előtti eredménye 19 százalékát adta volna le (mint ahogy kellett volna, ha nem vesznek igénybe kedvezményeket), akkor mintegy 150 milliárd forintot keresett volna a magyar állam 2011-ben csak ezen a tíz cégen. Ehelyett valójában összesen 6,4 milliárd forintot fizettek be. Hol tűnik el az adó forint? Az adóalap csökkentésére vonatkozó módszerek nagyon különbözőek voltak, de a megdöbbentő, hogy sok esetben nem is beruházáshoz vagy munkahelyteremtéshez kapcsolódó egyszeri, egyösszegű adókedvezményről volt szó. Ilyen kedvezménye van (pontosabban volt, mert tavaly év végén járt le) például az Audinak, amely a győri gyárába fektetett súlyos milliárdokért és új munkahelyekért cserébe kapott „igazi” nyereségadó-mentességet. Szintén tévégyárának rendszeres fejlesztéséért kapott adókedvezményt a Samsung Electronics, amelynek 35 milliárdos adózás előtti nyeresége így nem csökkent sokat az adózástól: 6,6 milliárd forint adót engedett el a cégnek a kormány, s 1,5 milliárdot kellett befizetniük. A GE Hungary Kft. 2011-ben 286 milliárd forintnyi adózás előtti nyereségre tett szert. Ám a cég pénzügyesei összesen 360 milliárd forintnyi olyan tételt találtak, amellyel csökkenthető az adóalap és mellette pont 74 milliárd forintnyi, az adóalapot növelő tétel is volt, s így jött ki nullára a fizetendő adó. Mivel csökkentették az adóalapot? Legnagyobbrészt az előző évek elhatárolt veszteségével, mintegy 282 milliárd forint értékben. A veszteség persze nem mostanában született, hisz az elmúlt években masszív nyereséggel zárt a cég, könnyen lehet, hogy egészen a rendszerváltás időszakáig vissza kellene nyúlnunk, hogy megtaláljuk: a beruházási évekig. A Molnál a 150 milliárd forintos nyereségre összesen 440 milliárd forintnyi adóalapot csökkentő tétel szerepel. Az energiacégnél a társasági adó elkerülésének kulcsa a sok – 94 milliárd forint – osztalék, amelyet leányvállalataitól kap, ezek után ugyanis nem kell nyereségadót fizetni. Az MVM-nél is ilyesmi a helyzet: a 36 milliárdos adózás előtti eredmény szinte kizárólag a leányvállalatoktól kapott osztalékból származik. Hasonlóan alakult a Magyar Telekom minimális adóterhe is: a 31 milliárdos adózás előtti eredményéből mindössze 146 millió forintot kellett leadnia az államnak. Az eredmény zöme a 20 milliárdos osztalékbevételből származott, és a forint gyengülése is rontott annyit a cég pozícióin, hogy erre komoly tételt szerepeltettek az adóalapot csökkentő sorok között. Emellett 2,2 milliárd forint fejlesztési adókedvezményt is kapott a Pénzügyminisztériumtól különböző múltbéli beruházásaira. A leginkább zavarbaejtő minden bizonnyal a Tescó esete. Ez, amely amúgy egy holland offshore cégnek a magyar leánya, 4,4 milliárdos nyereségéből nem fizetett társasági adót, mivel sok kisebb-nagyobb tétel révén negatívra jött ki az adóalapja. Igaz, legalább értékelhető mértékben járult hozzá a helyi ügyekhez: körülbelül 4 milliárdot fizetett be helyi adóként a cég. Kiviszik a nagyok a pénzt? A „megspórolt” társasági adót ráadásul sok esetben még csak nem is a vállalat fejlesztésébe forgatták vissza, hanem egyszerűen kivették a cégből és továbbküldték a vállalat – nem egy esetben offshore – tulajdonosának. Összesen az államnak befizetett nyereségadó 41-szeresét fizették ki a tulajdonosoknak osztalékként a cégek 2011-ben – egy válságévben. Járulékot is fizetnek A képhez hozzá tartozik persze, hogy a vállalatok nem kizárólag a társasági adózással vesznek részt a közteherviselésben, sőt a nagyok körében gyakori, hogy munkaadói szerepükben többet fizetnek be a közösbe, mint cégként. A tíz legnagyobb cég összesen 55 ezer embert foglalkoztatott tavaly átlagosan (s ebben nincsen benne a kölcsönzött munkaerő, pedig az iparvállalatok előszeretettel élnek a rugalmas foglalkoztatás e módjával). Ennek az embertömegnek majdnem a felét a Tesco vette fel és fizette, míg az energiakereskedőként működő E.On, illetve MVM esetében néhány tucat ember volt csak a foglalkoztatottak között. A Philips főleg munkaerő kölcsönzéssel látta el emberigényét. Ám a többi cég mind több ezer embernek adott munkát. A tíz legnagyobb cég járulék formájában tízszer annyival járul hozzá a költségvetéshez, mint a nyereség után kivetett adó formájában: összesen 74 milliárd forintnyi bérjárulékot fizettek be. Élen járt a Magyar Telekom, amely 14 milliárdot perkált ki 6100 dolgozója után, míg a Tesco háromszor ennyi dolgozóra 12 milliárd bérjárulékot fizetett, feltehetően mert ott sokkal kevesebbet keresnek az alkalmazottak.
Posted on: Sat, 24 Aug 2013 02:21:31 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015